Előfizetés

Jövő héten eldőlhet az MTA sorsa

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.02.22. 18:15

Fotó: Vajda József / Népszava
„Konstruktív hangulatban” tárgyalt péntek reggel Palkovics László innovációs miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László az akadémiai kutatóhálózat jövőjéről, megállapodás azonban továbbra sem született, holott a hét elején még mindkét fél ebben bízott. Akadémiai forrásunk szerint e mögött az állhat, hogy az MTA vezetése elutasította azokat a minisztériumi terveket, amelyek egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában látnák szívesen az akadémiai kutatóintézeteket – hasonlóképp a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartóváltásához. Más forrásunk szerint a pénteki találkozó valóban barátságosabb volt, mint az eddigiek, és nyolc hónap után először erős megegyezési szándék érezhető mindkét fél részéről. Az egyeztetések jövő héten folytatódnak. Kedden az Akadémia elnöksége is ülésezik, ami után Lovász László bejelentheti, mire számíthatnak a kutatóintézetek. Lovász egyébként már lapunknak adott keddi interjújában is arról beszélt: nem tudja elképzelni, az alapítványi forma hogyan lenne alkalmazható az MTA kutatóhálózatára. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén pedig Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója vitatta a Palkovics-terv jogszerűségét. Szerinte ha az MTA átadná kutatóhálózatát egy alapítványnak, azzal önként le kellene mondania ingatlanjairól, vagyis vagyonának egy jelentős részéről, ami minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmondana. A kutatók azt is kifogásolják, hogy miközben Palkovics elrendelte az akadémiai kutatóhálózat átvilágítását, és ígéretet tett arra, hogy annak lezárultáig, vagyis március végéig békén hagyják a kutatóintézeteket, január végén megjelent az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program, amely jórészt az Akadémiától jogszerűtlenül elvont milliárdokból kínál pályázati forrásokat nemcsak akadémiai, de egyetemi és más állami kutatóintézeteknek is. A pályázat beadásának határideje február végén lejár, az MTA vezetése viszont csak úgy hajlandó ezen elindítani saját intézeteit, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják a törvénytelenül visszatartott, alapfinanszírozásra szánt költségvetési forrásokat, mintegy 17 milliárd forintot. Azt ugyanis jogszerűtlennek és méltatlannak tartják, hogy míg az egyetemeknek és más kutatóintézeteknek az biztosított, az MTA-nak az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is pályázati pénzekből kelljen fizetnie.  

Sztrájkba hívja a közszolgálatban dolgozókat az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság

G.E.
Publikálás dátuma
2019.02.22. 18:11
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Sztrájkba hívja a közszolgálatban dolgozókat az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság.
A testület ügyvivője, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke aláírásával megjelent, „A közszolgálat védelmében” címen közreadott felhívás arra emlékeztet, hogy a kezdő bolti eladók fizetése legkevesebb 276 ezer forint, miközben egy több diplomával rendelkező, nyelveket beszélő, 20 éve a pályán lévő gyermekeinkről vagy idős szüleinkről gondoskodó szakember bruttó 195 500, nettó havi 120 ezer forintot keres. A Földiák András vezetésével összefogott nyolc szakszervezet szerint ez a helyzet elfogadhatatlan, de csak akkor lehet rajta változtatni, ha minél többen csatlakoznak a sztrájkfelhíváshoz. Ezért kérik az érdekvédelmi szervezetekhez tartozókat és a nem szakszervezeti tagokat is, hogy töltsék ki a sztrájkbizottság által összeállított sztrájkkészültséget felmérő lapot  Az adatokat a hónap végéig gyűjtik, majd az eredmény alapján várhatóan a miniszterelnökhöz fordulnak és kezdeményezik a tárgyalások megkezdését a közszféra béremeléseiről.

Van földje? A fideszes haverok majd eldöntik, mennyit ér

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.22. 17:15
Összellenzéki tiltakozás az Alkotmánybíróság előtt; a tét 1,5 millió földtulajdonos sorsa
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Új középkorba vezet a decemberben módosított földforgalmi törvény, ha az Agrárkamara a magánföldek eladásába is beleszólhat – mondja az ellenzék. Most közösen kérik az Alkotmánybíróságot, dobja vissza a szabálytalannak tartott módosítást.
Semmi más célt nem szolgál a földforgalmi törvény botrányos körülmények között elfogadott módosítása, minthogy helyzetbe hozza a NER elitjét, eldöntse, ki vehet földet, a gazdákat pedig rákényszerítse a hatósági áras értékesítésre - lényegében erről beszélt hat ellenzéki párt képviselője pénteken, az Alkotmánybíróság előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Másfél millió tulajdonost szorítanak sarokba

A rabszolgatörvény árnyékában módosított földtörvénnyel másfél millió földtulajdonos birtokait értéktelenítenék, a kormány már a magánföldeknek is saját árat akar szabni - mondta az MSZP-s Harangozó Gábor. Az Agrárkamara vezetőiről szólva megjegyezte
a földeladás kontrollját egy olyan szervezetre bízná a kormány, aminek kulcsembereit is szabálytalanul választották meg.

Haveri sms dönthet a milliárdokról

A mutyijellegről beszélt Magyar Zoltán, jobbikos képviselő is: emlékeztetett rá, 
az Agrárkamara 19 megyei vezetője közül 17 kőkeményen fideszes pártpolitikus, ezzel is keresik a kenyerüket

Magyar hozzátette, a megyei agrárkamara úgy működhet a jövőben, hogy az elnök körbedob a haverjainak egy sms-t, és ezen a „véleménynyilvánító küldöttgyűlésnek álcázott semmin” keresztül dönthetnek milliárdok sorsáról. Mindezt a gazdatársadalom akadályozhatná meg - tette hozzá a politikus, a földtulajdonosok támogatását kérve.

Jöhetnek a traktorok?

Nála is harciasabban fogalmazott a Demokratikus Koalíció részéről Gréczy Zsolt, aki arra emlékeztetett, hogy volt idő, amikor traktorok indultak Budapest felé, ennek lehetőségét sem kellene elvetni (tegyük hozzá, a traktoros demonstráció 2005-ben történt, amikor épp Gyurcsány Ferenc, a DK jelenlegi elnöke kormányozott- a szerk.). Gréczy arra is kérte az Alkotmánybíróság tagjait, ebben az esetben ne fideszes pártkatonák módjára járjanak el.
Az LMP-s Csárdi Antal arra emlékeztetett, hogy a földforgalmi törvény módosítása eleve szabályellenesen történt – mondjon bármit is Kövér László házelnök – hiszen nem volt megoldott a név szerinti szavazás. Csárdi Abban bízik, hogy az eljárási hibával átvert törvényeket eddig következetesen visszaküldő Ab ezúttal is visszadobja a módosítást.
A Párbeszéd részéről Barabás Richárd döbbent meg mélységesen azon, hogy „a Fidesz elárulta amagyar vidéket”. Szerinte a földforgalmi törvényt most tüzes vasként forgatva arra kényszerítik a gazdákat, hogy kedvezőtlen konstrukcióban adják el a birtokaikat; mindez pedig a Mészáros-féle nagybirtokok kialakulásához vezet.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt részéről már a módosítás elvontabb jogkövetkezményeit taglalta: szerinte a kormány a szabályozással 
  • sérti a magántulajdon szentségét, hiszen az Agrárkamara határoz ezentúl a tulaj helyett arról, milyen áron adható el a saját földbirtok;
  • sérti a magánélet szentségét, mivel a szigorítás lehetőséget ad a tulajdonosok komplett családi hátterének feltérképezésére;
  • korlátozza a jogorvoslati lehetőséget, hiszen a bíróságok a peres ügyekben sem másíthatják meg az Agrárkamara döntését, legfeljebb új eljárásra kötelezhetik a fideszes többségű szervezetet.