Környezetvédők: A lebomló műanyag nem igazi környezetbarát megoldás, csak zöldítés

Publikálás dátuma
2019.02.23. 10:10
Illusztráció
Fotó: FRANKHOERMANN / SVEN SIMON / SVEN SIMON / DPA PICTURE-ALLIANCE / AFP
A biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek használata helyett valódi zöldre váltást a visszaváltható rendszerek jelentenének – derült ki környezetvédelmi szervezetek közös állásfoglalásából.
Terjednek a biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek, de mivel az egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk sem megoldott, nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára – írta a Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményében. 
A lebomló műanyagokat régóta környezetbarát alternatívaként tartják számon, holott ezeket legtöbbször egyszer használatos termékek formájában forgalmazzák (eldobható poharak, szívószálak, zacskók). Mint a környezetvédelmi szervezetek közös állásfoglalásában szerepel, gond az is, hogy jelenleg Magyarországon a komposztálható műanyagok hulladékainak megfelelő kezelésére nincs lehetőség, ezek a hulladékok így hulladéklerakókban és -égetőkben kötnek ki.
„A lebomló műanyagokból készült termékek gyors terjedésnek indultak, ugyanakkor jelenleg nincs kialakított infrastruktúra a szelektált begyűjtésre és a megfelelő hulladékkezelésre, így a bioműanyagra váltás mindössze zöldrefestő intézkedés"

– mondta Csobay Krisztina, a rendezvényzöldítéssel foglalkozó Zöldövezet Társulás elnöke.

Valóban zöldre váltást a betétdíjas, visszaváltható rendszerek jelentenek, mert így kevesebb hulladék képződik. A környezetvédelmi szervezetek szerint probléma az is, hogy a bioműanyagok küllemükben nagyon hasonlóak a simákhoz, így 
„könnyen bekeverednek a műanyag szelektív gyűjtőkbe, újabb kihívások elé állítva az újrafeldolgozókat”

– emelte ki Dr. Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója.

„Ezek az anyagok valójában csak ipari körülmények között tudnak lebomlani, így házi komposztálásuk sem megoldás”

– tette hozzá Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke.

A műanyagszennyezés fő okozója az, hogy túl sok olyan terméket gyártunk és használunk, amelyek rendkívül rövid idő alatt válnak – sok esetben kezelhetetlen – hulladékká – hangsúlyozta.  
A közös állásfoglalást megalkotó környezetvédelmi szervezetek szerint a legfontosabb lépés az egyszer használatos csomagolóanyagok és termékek csökkentése, valamint többször használatos alternatívák – rendezvényeken betétdíjas poharak, visszaváltható dobozok – használata. Nem lehet azonban ezeket mindig kikerülni, ezért megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani a komposztálható műanyagok szelektív gyűjtésére és ipari komposztálására, hogy azok valóban környezetkímélő alternatívát jelenthessenek a fosszilis energiahordozókból előállított műanyagokkal szemben. Fontos az is, hogy a biológiailag lebomló műanyagok ne keveredjenek más műanyagokkal, ugyanis rontják a műanyag újrafeldolgozás minőségét, amely többletmunkát és költséget jelent a hulladékgazdálkodók számára.
Szerző

Műanyag-újrahasznosításban is az uniós lista alján áll Magyarország

Publikálás dátuma
2019.02.22. 11:11
Illusztráció
Fotó: FERENC ISZA / AFP
Csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya az Európai Unióban, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.
Az Európai Unióban a szemétként kidobott műanyagoknak csak 42,2 százalékát hasznosították újra 2016-ban. Ez arány 2005-ben még 24 százalék volt, 2009-re 31,9 százalékra, 2013-ra 36,6 százalékra növekedett. Az összes újrahasznosított műanyag több mint feléért a toplista első nyolc helyén szereplő ország felelt. Ezekben az államokban a műanyagmennyiség több mint fele kapott új életciklust vagy termékciklust a körforgásos gazdaság alapelvei szerint - írta a Piac és Profit.
Mindegyik országban növekedett az újrahasznosítás aránya 2005 óta, az egyetlen kivétel Észtország, ahol 0,9 százalékkal csökkent. Magyarország a 25. helyezést érte el a 31 ország között a maga 31,4 százalékával.
2016-ban 170 kilogramm csomagolóanyag-hulladék jutott egy-egy uniós polgárra, a legkisebb egy főre jutó mennyiség Horvátországé, ahol 55 kilogramm, a legnagyobb Németországé, ahol 221 kilogramm jutott egy emberre.  2007 és 2016 között a papír és a kartonpapír volt a legnagyobb mennyiségben használatos csomagolóanyag az EU-ban, 2016-ban 35,4 millió tonnát volt belőle, míg műanyagból és üvegből egyaránt 16-16 millió tonna.

Műanyaghulladék-újrahasznosítási arány

1. Litvánia 74,4% 2. Ciprus 63,7% 3. Szlovénia 62,0% 4. Csehország 59,2% 5. Bulgária 52,6% 6. Szlovákia 51,7% 7. Hollandia 51,5% 8. Svédország 50,7% 9. Németország 48,4% 10. Lengyelország 46,9% 11. Románia 46,7% 12. Spanyolország 45,5% 13. Anglia 44,9% 14. Norvégia 44,6% 15. Belgium 43,4% 16. Izland 42,7% 17. Olaszország 42,4% 18. Portugál 41,8% 19. Horvátország 41,1% 20. Lettország 37,2% 21. Görögország 36,8% 22. Dánia 36,1% 23. Ausztria 33,6% 24.Luxemburg 32,6% 25. Magyarország 31,4% 26. Málta 28,6% 27. Írország 31,2% 28. Franciaország 25,8% 29. Finnország 25,4% 30. Észtország 24,6% 31. Liechtenstein 20,9% EU28 átlag: 42,4% 

Szerző
Frissítve: 2019.02.22. 14:36

Felbukkant egy 38 éve kihaltnak hitt, bulldog nagyságú méhfaj (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.22. 10:10

Fotó: CLAY BOLT / GLOBAL WILDLIFE CONSERVATION / AFP
Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardian online kiadása.
A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban.
"Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas szárnyainak zümmögését, ahogy elrepült mellettem"

- idézte fel Clay Bolt rovarfotós, akinek először sikerült lefényképeznie az egyedet.

Az indonéz óriásméh, amelynek nősténye majdnem négy centméter hosszúra is megnőhet, 1858 óta ismert, Alfred Russel Wallace brit felfedező és természettudós ekkor fedezte fel az indonéziai Bacan-szigeteken, melyek a Malaku-szigetcsoporthoz tartoznak. A fajt angolul Wallace-féle óriásméhnek is hívják. Wallace "hatalmas, fekete, darázsszerű" rovarnak írta le, amelynek szája olyan, mint a szarvasbogáré. Méretei ellenére az óriásméh rejtőzködő életet él, szinte semmit sem tudni arról, hogy a most előkerült nőstény hogyan készített gyantából fészket a fán élő termeszek birodalmában.
A Wallace-óriásméh egy példánya 1981-ben került ismét a tudósok szeme elé, Adam Messer amerikai entomológus három indonéziai szigeten is megfigyelte. Látta, amint a nőstény óriási szájával gyantát és faanyagot gyűjt, hogy "termeszbiztos" fészket építsen belőle. A kutatócsoportok ezután hiába keresték, ám a frissen felfedezett nőstény példány miatt újraéledt a remény, hogy a térség erdőiben rejtőzik még a faj néhány egyede. Létét az erdőirtás fenyegeti a mezőgazdaság terjeszkedése miatt, de veszélyt jelentenek rá a gyűjtők is, akik hatalmas méreteiért vadásszák. Jelenleg semmi sem tiltja a kereskedelmét.
Szerző