Országos pálinka-csalásra gyanakszik a Pálinka Nemzeti Tanács

Publikálás dátuma
2019.02.19. 14:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A bejelentett lepárlók alig harmadához vesznek adójegyet, ami pedig nem tűnik életszerűnek.
A magánfőzők által bejelentett lepárlóberendezéseknek csak harmada van használatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett tavalyi adatok szerint - hívja fel a figyelmet a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT). Az országban összesen 23 662 lepárlókészüléket tart számon az adóhatóság, írják, a kiadott párlatadójegyek számából azonban az látszik, hogy maximum 6918 berendezést használtak a tulajdonosok, ennyi esetben vásároltak ugyanis párlatadójegyet tavaly. Ez a szám még az egyharmadnál is kevesebb lehet, ha egy magánfőző jogszerűen több alkalommal is vásárolt.
Nem tartja életszerűnek az adatokat a PNT, amelyek szerintük aggodalomra adnak okot a pálinkás szakmában

- jelezték a közleményben. Az utóbbi évek baleseteit is figyelembe véve minden magáncélú lepárlóberendezés tulajdonosát fokozott óvatosságra intik, és javasolják, hogy a főzőberendezések vásárlása, illetve a párlatok elkészítése előtt mindenki tájékozódjon a magánfőzéssel kapcsolatos jogszabályokról és a jó gyártási gyakorlatról.
A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben lett kötelező, abban az évben 12 755 berendezést jegyeztek be. 2016-ban további 5848 darabot, 2017-ben pedig 2618-at. A legkevesebb új bejelentés 2018-ban érkezett, tavaly 2441-en jelentettek be főzőberendezést.
A legtöbb új bejelentés 2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, ahol 420 lepárlókészüléket jegyeztek be. Itt összesen 1700 berendezést tart számon az adóhatóság. Párlatadójegyet azonban csak 230 esetben vásároltak az előző évben, és csak 3489 liter párlatot készítettek otthoni, magáncélú fogyasztásra. A legtöbb magánfőzött párlat 2016 óta minden évben Pest megyében készül a NAV adatai alapján. A megyében összesen 2423 berendezést tartanak számon, ebből 2018-ban 525-öt használtak, amelyeken összesen csaknem 9000 liter magánfőzött párlatot készítettek. A legkevesebb bejelentett lepárlóberendezést Nógrád megyében tartja számon a NAV, itt 507 készülékről számoltak be.
A tájékoztatás szerint 2015 óta összesen 28 lepárlókészüléket foglalt le az adóhatóság magánfőzőktől. A legtöbbet, hetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hatot Bács-Kiskun megyében és ötöt Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de találtak illegális berendezést Veszprém, Pest, Tolna, Csongrád és Nógrád megyében, illetve Budapesten is.

Lemondott Kósa édesanyjának a cége a százmilliós uniós támogatásról

Publikálás dátuma
2019.02.19. 12:19

Fotó: VAJDA JÓZSEF
Azt is fontolgatják, hogy megvalósítsák-e egyáltalán a fejlesztést.
2017-ben 123 millió forintot nyert el Kósa Lajos anyjának cége egy, a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. A finanszírozást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította, a Méker Kft.-nek megítélt összeg volt az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizettek ki. Csakhogy most kiderült: egy évvel az után, hogy a Méker Kft. nyert a pályázaton, a cég vezetői úgy döntöttek, hogy lemondanak a támogatásról – tudta meg a hvg.hu. Az erről szóló levelet maga Szilágyi Gábor, a vállalat ügyvezetője küldte el a portálnak. Ezt a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 2018. október 3-án küldte el a cégnek, egyetlen nappal az után, hogy a Méker Kft. jelezte: nem tart igényt a támogatásra. A hatóság tudomásul vette a kérelmet, a támogatási jogviszony így órákkal a kérelem benyújtása után megszűnt. A portál felidézi: a Méker 251 millió forintot szánt arra, hogy korszerűsítse a sertéstelepét. A pályázat szabályai szerint a támogatás összege legfeljebb a beruházás teljes árának felét jelentheti, vagyis a 123 millió forint kimondottan jó arányt jelentett volna. Különösen úgy, hogy vissza nem térítendő támogatásról volt szó. A cég egyébként ezen kívül egyetlen pályázaton nyert a 2014-2020 közötti uniós támogatásokat összefogó Széchenyi 2020 programban: védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére ítéltek oda nekik 3 millió forintot. A portál megkérdezte a cég vezetőit arról, hogy a támogatás lemondása után más forrásokból korszerűsítik-e a sertéstelepet. Szilágyi Gábor azt válaszolta: egyelőre nem történt semmi ezzel kapcsolatban. Sőt, mivel sertéspestis van Magyarországon és az EU több más pontján is, „nagyon megfontoljuk”, hogy lesz-e egyáltalán korszerűsítés – tette hozzá. A Méker Kft.-nek az Opten adatai szerint most három résztulajdonosa van: Kósa Lajosné, valamint Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs.
Szerző
Frissítve: 2019.02.19. 15:20

Bezárja angliai üzemét a Honda

Publikálás dátuma
2019.02.19. 11:15

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A cég európai üzletágának alelnöke azt állítja, a döntés nem kötődik a Brexithez. Korábban viszont többször is az esetleges szabályozatlan kiválás kockázataira figyelmeztettek.
Bejelentette kedden angliai üzemének bezárását a Honda. A japán autóipari óriáscég 2021-ben – az előző napi sajtóértesülésekben említett időpontnál egy évvel korábban – számolja fel a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3500 alkalmazottat foglalkoztató üzemét, ahol évente 150 ezer Civic modellt gyártanak a globális piac számára. A cég keddi hivatalos közleményében az MTI összefoglalója szerint nem esik szó arról, hogy a döntés összefüggésben lenne a brit EU-tagság március végén esedékes megszűnésével (Brexit). Ian Howells, a Honda európai üzletágának alelnöke a BBC rádiónak nyilatkozva kedden ki is jelentette, hogy az angliai üzem bezárása nem kötődik a Brexithez, a lépést az autóipar előtt álló globális kihívások diktálták. Howells szerint – és erre a hivatalos keddi bejelentés is kitér – a Hondának nagyon gyorsan át kell helyeznie a hangsúlyt az elektromos autók gyártására, egyrészt a vásárlói igények, másrészt a szabályozási környezet változásai miatt.
„Mindig is úgy tartottuk, hogy a Brexiten majd valahogy túljutunk, de ezekre a globális változásokra reagálnunk kell”

– tette hozzá a cég európai alelnöke.

A Honda azonban a közelmúltban többször is figyelmeztette a brit kormányt az esetleges szabályozatlan Brexit termelési kockázataira. A cég nemrégiben bejelentette, hogy áprilisban hat napra leállítja nagy-britanniai üzemének termelését, annak érdekében, hogy a Swindonban működő gyár felkészülhessen a lehetséges logisztikai és határellenőrzési problémákra, mindenekelőtt a beérkező részegységek esetleges szállítási késedelmére. A vállalat szakértői nem sokkal korábban, a londoni alsóház szakbizottsági meghallgatásán felhívták a figyelmet arra, hogy a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda illetékesei szerint ha az Európai Unióból érkező részegység-behozatalt az esetleges megállapodás nélküli Brexit miatt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme éves szintre számolva 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott veszteséget okozna a cégnek a tovagyűrűző fennakadások miatt. Ez a cég egyetlen autógyára az Európai Unió területén.

Aggódnak az autógyártók

Két hete egy másik japán autóipari óriáscég, a Nissan bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem az angliai Sunderlandben működő üzemében kezdi meg új X-Trail modelljének gyártását. Gianluca de Ficchy, a Nissan európai részlegének elnöke közölte: a döntésnek üzleti okai is vannak, de az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni brit kapcsolatrendszer bizonytalanságai sem segítik a Nissan és más hasonló vállalatok további angliai tevékenységének tervezését. A Toyota nagy-britanniai részlegének vezérigazgatója pedig nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül „zuhan ki” az EU-ból, és emiatt akár csak egyetlen részegység nem érkezik meg időben valamelyik EU-beszállítótól, akkor lehetetlenné válik az autógyártás az angliai üzemben a fennakadás idejére. Marvin Cooke a BBC rádiónak nyilatkozva elmondta: a Toyota angliai gyárába átlagosan 37 percenként érkeznek a kamionok az európai beszállítók által gyártott részegységekkel, és akár egynapi leállás is komoly veszteségeket okozhatna, mivel az üzem napi termelési értéke 12 millió font (4,4 milliárd forint).
A Ford múlt heti közleménye szerint „katasztrofális” hatást gyakorolna a cég kiterjedt nagy-britanniai gyártási és szolgáltatási tevékenységére a brit EU-tagság megállapodás nélküli, szabályozatlan megszűnése. Az autóipari óriáscég közleményének előzményeként a Times olyan – a vállalat által nem cáfolt – értesülést közölt, hogy a Ford egyes nagy-britanniai gyártókapacitásai külföldre telepítésének lehetőségére figyelmeztette Theresa May brit miniszterelnököt, arra az esetre, ha Nagy-Britannia szabályozatlan körülmények közepette lép ki az Európai Unióból. A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minap ismertetett éves beszámolója szerint tavaly 9,1 százalékkal ötévi mélypontra zuhant a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma, a brit autóipari beruházások értéke pedig 46,5 százalékkal esett vissza 2018-ban az előző évi szintről, egyértelműen a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanság miatt.

Folytatódnak a tárgyalások

A héten folytatódnak az egyeztetések annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválása – közölte Stephen Barclay brit Brexit-ügyi miniszter, miután előző nap Michel Barnierrel, az EU főtárgyalójával egyeztetett Brüsszelben. A tárcavezető arról számolt be, hogy Geoffrey Cox brit igazságügyi miniszter össze fogja állítani módosítási javaslatait a konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír tartalékmegoldásra vonatkozóan, és a felek egyeztetést kezdenek ezekről a következő napokban. (MTI)

Szerző
Témák
Brexit Honda