Már a világ végére is eljut a műanyagszemét

Publikálás dátuma
2019.02.19. 10:10
Illusztráció
Fotó: Juan-Carlos Muñoz / AFP
A világ legtávolabbi, ősi területeire is eljut a műanyag szemét: műanyagból származó kémiai adalékanyagot találtak Észak-Kanadában élő madarak tojásaiban.
Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban - írja a The Guardian online kiadása.
A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A madarak életük nagy részét a tengeren töltik táplálkozással, fészkeikhez csakis költeni térnek vissza. Az északi sirályhojszák gyomrában olajos folyadék található, amellyel leköpik a fészkeiket fenyegető támadókat. A tudósok szerint a ftalátok utat találhattak ebbe a folyadékba, innen bekerültek a véráramba és a nőstények tojásaiba. 
Jennifer Provencher, a kanadai vadvédelmi szolgálat munkatársa szerint aggasztó eredmény, hogy adalékanyag található egy ilyen távol eső környezetben költő madár tojásaiban. Az északi sirályhojszák jóval kevesebb műanyaggal találkoznak az Északi-sarkvidéken, mint más madarak. Provencher kutatásai szerint a tojók átörökítik az adalékanyagok keverékét meg nem született fiókáiknak. 
"Ez valóban tragikus. Egy ilyen madár fejlődése kezdettől fogva magában hordozza ezeket a szennyezőanyagokat"

- mondta el a kutató az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban.

 A ftalátok bomlasztják a hormonokat vagy a belső szervrendszert, születési rendellenességeket, termékenységi problémákat és rengeteg emésztőszervi betegséget okozhatnak. A ftalátok több formáját biztonsági okokból kitiltották a gyerekjátékokból is. Provencher kiemelte: további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy milyen károkat okozhatnak az adalékanyagok.
További vizsgálatok során más műanyag szennyezőanyagokat is találtak északi sirályhojszák és háromujjú csüllők (Rissa tridactyla) tojásaiban, amelyeket ugyanazon a költőhelyen gyűjtöttek. Mindkét madár esetében találtak két olyan egyéb adalékanyagot is, amelyet azért adnak a műanyaghoz, hogy gátolják a lebomlását és azt, hogy kifakuljon a napfény hatására. Mivel az északi sirályhojszák a negyvenéves kort is megérhetik, csak néhány generáció óta vannak kitéve a megnövekedett műanyagszemét hatásainak. Ezeknek a madaraknak tehát nem volt idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez - emelte ki a kutató.
Szerző

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.02.18. 14:55

Fotó: Andre Simon / AFP
Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.
A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek. A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Az aranysakál régebben honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állománya. Ezt követően csak a 80-as évek legvégén, a 90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban. A szakember szerint az állatok a déli, szomszédos országokból érkezhettek. 
Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet a kutyafélék családjába tartozó, "igen eszes jószággal" találkozni. A ragadozó a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb termetű, nagyjából tízkilós állat, a hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókával. Főleg kisebb rágcsálókat eszik, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.
A természetvédelmi szakemberek szerint jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat. Hanga Zoltán nem látja igazoltnak a vadászok azon állítását, amely szerint az aranysakálok miatt megritkult az őzállomány. Hozzátette, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás.
Nem kell attól tartani, hogy az aranysakál emberre támad, akkor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát - mondta a szóvivő.
Szerző
Témák
aranysakál
Frissítve: 2019.02.18. 14:57

Nem tudni, él-e még Báró, a jeladós fehér gólya

Publikálás dátuma
2019.02.18. 11:11
Illusztráció
Fotó: NICOLAS MAETERLINCK / AFP
Idén még nem érkezett hír Báróról, a jeladós fehér gólyáról, amely az elsők között tér vissza a telelésből.
A vélhetően első, telelésből visszatért gólya, Suri február 13-án érkezett Vassurányba, ám Báró, amely évek óta szintén az elsők között ér haza, tavaly tavasszal megsérült a jeladója, és mivel a vártnál később ért őrhalmi fészkébe, a szakemberek attól féltek, elpusztult.  
Mivel ősszel, az indulása előtt nem sikerült Bárót befogni, a szerkezetet sem tudták kicserélni, így a legutolsó jel a fészkelőhelyéről, Észak-Izraelből érkezett. Mivel a rendszer hol működik, hol nem, az sem biztos, hogy az állat életben van - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesült szóvivője a Sokszínű Vidéknek.
Az, hogy Báró mikor indul haza, az időjárástól függ. Tavaly március 11-én érkezett meg az őrhalmi iskola kéményén lévő, bekamerázott fészkébe.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 11:43