Előfizetés

Vészhelyzetet hirdet Trump

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.02.15. 17:20

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Elfogadta Donald Trump az amerikai határbiztonság finanszírozásáról szóló törvényt, de egyúttal úgy döntött, hogy rendkívüli állapotot hirdet ki a mexikói határtérségben. Ennek révén akar a törvényben foglaltnál több pénzt kapni a határ mentén az illegális bevándorlók távoltartása érdekében építendő falra. Az igazságügyi tárca azonban azzal számol, hogy bírói végzéssel átmenetileg felfüggeszthető az elnök lépése. Trump a Fehér Ház rózsakertjében pénteken jelentette be döntését, amelyet már előzetesen kilátásba helyezett Mitch McConnell, a szenátusban többségben levő republikánus frakció vezetője. Elmondta, hogy az elnök tájékoztatta őt arról: alá fogja ugyan írni a törvényt, hogy el lehessen kerülni a szövetségi kormányzat – költségvetési felhatalmazás hiánya miatti - újabb részleges leállását, ám országos szükségállapotot is ki akar hirdetni, mert nem tartja elégnek a törvényben előirányzott összeget.  
A szenátusban 83-16, a képviselőházban 300-128 arányban, vagyis jórészt kétpárti támogatással elfogadott törvény közel 1,4 milliárd dollárt ad határbiztonsági létesítményekre. Az elnök ezt - a drogdílerek elleni harc szempontjaira hivatkozva - ki akarja egészíteni 600 millióval a pénzügyminisztérium azon alapjából, amelyben a kábítószer-kereskedőktől elkobzott pénzt gyűjtik, 2 és fél milliárddal a Pentagon kábítószer-ellenes programkeretéből, valamint – és valójában csak ehhez van szükség a rendkívüli állapotra – 3 és fél milliárddal a védelmi tárca katonai építési költségkeretéből. Így összesen 8 milliárd dollárt fordíthatnának határvédelmi fal vagy kerítés felhúzására.  Ha bírói úton ez utóbbi tétel mégsem válna hozzáférhetővé, akkor 4 és fél milliárdos lehetne a keret, ami már nem nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a Fehér Ház által eredetileg kért 5,7 milliárd dollár. Nem csupán az ellenzéki demokraták, hanem a republikánusok közül is sokan – élükön történetesen McConnell-lel - ellenezték a már korábban is lebegtetett rendkívüli állapot elrendelését, mondván, az kihívást intéz a kongresszus hagyományosan tiszteletben tartott jogköre, „az erszény fölötti hatalom” ellen, vagyis azzal szemben, hogy a törvényhozás joga eldönteni, mire költsék az adófizetők pénzét. McConnell azonban most már támogatásáról biztosította Trump lépését. Demokrata párti vezető törvényhozók viszont az elnöki hatalommal való visszaélésről beszélnek, és a képviselőházban, ahol a demokraták vannak többségben, az igazságügyi bizottság révén meg kívánják kérdőjelezni Trump eljárásának a jogszerűségét, és kétpárti közös határozattal szeretnék megakadályozni a rendkívüli állapot érvénybe léptetését.
Trump a mexikói határon beszélget a határőrökkel
Fotó: JIM WATSON / AFP

Összeomlás és megaláztatás: egyre távolabb az uniós Brexit-megállapodás

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.02.15. 16:32

Fotó: Alberto Pezzali / AFP
Az Európai Unióból való brit kilépés napjához közeledve egyre távolabbinak látszik annak az esélye, hogy a fejleményeket az EU-val való megállapodás terelje mederbe.
Rövid ideig tartott Theresa May brit miniszterelnök január 29-ikei fellélegzése, amikor esetleg úgy érezhette, hogy alapvető tárgyalási pozíciójának parlamenti jóváhagyásával könnyebb lett a helyzete brüsszeli partnereivel szemben - Valentin-nap estéjére megint minden összeomlott. A kormányfő az elmúlt két hétben sem az unió vezetésével, sem Belfastban a Demokratikus Unionista Párttal, sem pedig Dublinban Leo Varadkar ír kormányfővel nem ért el áttörést a megállapodás legkritikusabb kérdésében, az ír-északír határ ügyének rendezésében. Ezért újabb felhatalmazásért visszatért a londoni alsóházba. Indítványa, amely elfogadás esetén sem bírt volna jogerővel, arra lehetett volna jó, hogy Brüsszel érezze, a kormányfő élvezi a parlament bizalmát a megbeszélések irányát illetően. Ha a szavazás jelképes jelentőségű volt is, annak elvesztése komoly csapás Theresa Mayre hazai és nemzetközi presztízse szempontjából egyaránt. A stratégiát 45 fős többséggel utasította el a ház. A Konzervatív Párton belül szoros egységet képező ötven fős Európai Kutatócsoport, Jacob Rees-Mogg euroszkeptikus politikus vezetésével testületileg tartózkodott a szavazástól. Ők arra hivatkoztak, hogy a tárgyalási pozíció nem tartalmazza a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét. További 17 tory azért nem haladt át sem az “igen”, sem a “nem” előcsarnokon, mert a kormány nem vállalta fel nyíltan a kilépés elhalasztását. Öt konzervatív honatya szavazott nemmel az ellenzékkel együtt. Theresa May kivívta a Munkáspárt vezetőjének haragját, miután a szavazás eredményének nyilvánosságra hozatala előtt elhagyta az üléstermet. Jeremy Corbyn kifogásolta, hogy a kormánynak nyilvánvalóan nincs tárgyalási stratégiája, és nem tudja egyesíteni még a saját pártját sem az EU-ból való “katasztrofális kizuhanás elkerülése érdekében”. Hasonlóan a Konzervatív Párthoz, a Munkáspárt is súlyos belső feszültségekkel terhes. A frakció egy része elfogadhatatlannak tartaná, ha az elmúlt napok konzultációi után a Munkáspárt segítene megszavazni May asszony megegyezését a parlamenttel. A Labour képviselői közül sokan nem fogadták el a Skót Nemzeti Párt westminsteri frontembere, Ian Blackford beadványát sem, amely kötelezte volna a kormányfőt, hogy már a jövő héten álljon a képviselők elé az érdemi szavazással, mert az országnak “bizonyosságra van szüksége”. A következő kritikus naptári bejegyzés február 27-e, amikorra a miniszterelnöknő újabb szavazást tűzött ki, természetesen abban a reményben, hogy addigra engedményeket csikar ki a vonakodó brüsszeliektől. Ha ez meghiúsulna, munkáspárti és konzervatív vezetők is nyomást gyakorolnának Mayre, hogy döntsön a megállapodás nélküli kilépés vagy annak elhalasztása között, ne húzza az időt az utolsó lehetséges pillanatig. A kormányfő most még továbbra is imamalomként ismételgeti, hogy időben meg fogja valósítani a rendezett kilépést. A BBC péntek reggeli jelentése szerint Andrea Leadsom, az alsóház konzervatív vezetője “megtorpanásnak és nem katasztrófának” minősítette a csütörtök este történteket. Kijelentette: May folytatja erőfeszítéseit, hogy elérje azokat a változtatásokat, melyek alapján a parlament támogatni tudja a megállapodást. Az előrehaladás reményében - várhatóan hétfőn - Steve Barclay Brexit-ügyi miniszter, majd maga a kormányfő is Brüsszelbe látogat. Amíg azonban a toryk tovább veszekednek egymással és északír "kvázi" koalíciós partnerükkel, az EU-val folytatott tárgyalások sem jutnak ötről a hatra.  

Sokkoló jelentés: már 140 millió gyermek él nagy intenzitású háborús övezetben

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.02.15. 14:15

Fotó: Anas Alkharboutli / AFP
Évente kiskorúak százezrei vesztik életüket a háborús konfliktusok következtében - állapította meg áttekintésében a Save the Children nevű szervezet.
Több gyermek tengődött háborús övezetben 2017-ben, mint az előző két évtizedben bármikor. Ez derült ki a Save the Children gyermekvédelmi szervezet jelentéséből, amelyet a pénteken kezdődött 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia alkalmából hoztak nyilvánosságra. Az „Állítsák meg a gyermekek elleni háborút: Megvédeni a gyermekeket a 21. századi konfliktusoktól” című jelentés szerint 420 millió gyermek – a világban élő kiskorúak mintegy ötöde – élt háborús övezetben tavalyelőtt. Ez 2016-hoz képest igen jelentős emelkedés: 30 millióval nőtt a veszélyben élő fiatalok száma. Ennél is riasztóbb adat, hogy a hidegháború óta megkétszereződött ez a szám. A dokumentum kitér arra, hogy 140 millió gyermek úgynevezett nagy intenzitású háborús övezetben él. Ez olyan régiót jelent, ahol egy év alatt több mint ezer haláleset köthető  harci cselekményhez. A Save the Children elemzése rámutat arra, hogy a gyermekek jogainak súlyos megsértéseivel kapcsolatos esetek megháromszorozódtak 2010 óta. Több százezer gyermek hal meg minden évben a fegyveres konfliktusok nyomán kialakult helyzet miatt, például alultápláltság, járványok, az egészségügyi rendszer összeomlása, illetve a vízhiány miatt. A jelentés kitér arra, hogy minden évben 100 ezer csecsemő veszti életét a konfliktusok nyomán. A dokumentum a drámai adatokkal kapcsolatban rámutat: a 21. század egyik legnagyobb kihívása az, miként lehet többet tenni a gyermekek védelméért. Ez azért is nehéz feladat, mert a helyzet folyamatosan rosszabbodik. Az egyes országokon belüli konfliktusok száma ugyanis nőttön nő, egyre több fegyveres csoport jelenik meg. Bizonyos államokban a mindennapok részévé vált a polgári lakossággal szembeni erőszak, az iskolák lerombolása, a gyermekek túszul ejtése, a lányok rabszolgává tétele. A Save the Children külön szót ejt a szíriai gyermekek helyzetéről. Mint a jelentés írja, az országban dúló polgárháború már hosszabb a második világháborúnál is. S minél tovább tart ez konfliktus, annál drámaibb az alapvető helyi szolgáltatásokra gyakorolt hatása. Egyre több a konfliktus a városokban is, sokan vesztették életüket az iraki Moszulban, vagy a szomáliai fővárosban, Mogadishuban. Gyakran érik támadások a helyi oktatási intézményeket. Mint a jelentés megjegyzi, ma már nem konvencionális háborúk zajlanak, hanem a konfliktusok során a civilek kerülnek célkeresztbe. Ez az oka annak is, hogy évről évre mind több gyermek hal meg fegyveres harc következtében. Az egyes milicista csoportok fittyet hánynak a nemzetközi jogra, nem törődnek a gyermekek védelmével foglalkozó előírásokkal. A jelentés megállapítja, hogy a gyermekek pszichésen nehezebben tudják feldolgozni a felnőtteknél, ha folyamatos harc zajlik körülöttük. Ez pedig súlyos hatással van mentális, pszichoszociális fejlődésükre. A dokumentum felsorolja a gyermekek szempontjából a világ legveszélyesebb államai. Ezek a következőek: Afganisztán, Jemen, Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szíria, Irak, Nigéria, Szomália, valamint Mali. Ezen államokban 2013 és 2017 között összességében legalább 550 ezer gyermek vesztette életét a konfliktusok következtében. Carolyn Miles, a Save the Children elnöke kifejtette, az elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a helyzet évről évre egyre rosszabbá válik. „A gyermekek minden nap támadásoknak vannak kitéve, mert a fegyveres csoportok és a hadsereg nem veszik figyelembe a nemzetközi előírásokat és egyezményeket. Vegyi fegyvereket vetnek be, megerőszakolnak kiskorúakat, háborús bűnök sorát követik el, s mindezt úgy, hogy sosem büntetik meg őket. Mindannyiunkat sokkol, hogy a 21. században mintha visszafelé haladnánk az időben, már ami a morális értékeket illeti” – állapította meg Carolyn Miles.

A Save the Children céljai

A Save the Children a világ legnagyobb, független gyermekjogi szervezete, amely világszerte 125 országban van jelen, védi a gyermekek jogait, valamint javítja az életminőségüket. A szervezet a vészhelyzetben történő segélyektől kezdve a hosszútávú programokig segíti a gyermekeket abban, hogy egészséges környezetben nőjenek fel, megfelelő élelemhez, menedékhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz jussanak. A Save the Children megpróbálja megvédeni őket az erőszaktól, a visszaéléstől és a kizsákmányolástól. Mint a szervezet honlapján írja, 2017-ben összesen 49 millió gyermeket sikerült elérniük partnereik révén.