A válság előtti szintre csökkent a menedékkérelmek száma az EU-ban

Publikálás dátuma
2019.02.13. 14:21

Fotó: Delil Souleiman / AFP
Tavaly mintegy 635 ezren kértek menedéket az Európai Unió 28 tagállamában, illetve Svájcban, Norvégiában és Izlandon. A legtöbbjük továbbra is szíriai, őket az afgánok és az irakiak követik.
Tovább csökkent a benyújtott menedékkérelmek száma tavaly az Európai Unióban, és immár nagyjából megfelel a menekült- és migrációs válság kezdete előtti, 2014-es szintnek - írja az MTI az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) szerdán közzétett éves jelentésére hivatkozva. Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 634 700-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már megfelel a 2015-ös menekülthullám előtti szintnek.
A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriaiak alkották, részarányuk azonban 12 százalékra esett vissza. Őket az afgánok, az irakiak, a pakisztániak, az irániak, a nigériaiak, a törökök és a venezuelaiak követték.

2015-ben és 2016-ban még minden negyedik menedékkérő szíriai volt. Legnagyobb mértékben a kolumbiai, venezuelai, georgiai, palesztin és török kérelmezők száma nőtt 2017-hez képest. A menedékkérelmet benyújtok csaknem ötöde olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére.

Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 593 500 elsőfokú beadvány mintegy 34 százalékát bírálták el pozitívan, ez 6 százalékpontos visszaesést jelent. A legnagyobb elismerési arányt a szíriaiak, a jemeniek és az eritreaiak, a legalacsonyabbat pedig a grúzok és a gambiaiak körében jegyezték fel. Az elsőfokú határozatra váró függő ügyek száma 2018 végére 448 ezerre csökkent. Ez 2016 őszén még meghaladta az egymilliót.

140 éves napi havazási rekord dőlt meg Moszkvában

Publikálás dátuma
2019.02.13. 12:58

Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
Moszkvában 140 éves napi havazási rekord dőlt meg, az elmúlt éjszaka alatt a havi csapadéknorma csaknem egyharmada hullott le - közölte a Ria Novosztyi hírügynökséggel szerdán az orosz főváros meteorológiai szolgálata.
A Népgazdaság Vívmányainak Kiállítása (VDNH) területén működő mérőállomáson 11 milliméter (négyzetméterenként 11 liter) csapadékot rögzítettek. Az előző csúcsot, 9,7 milliméterrel, 1995-ben mérték. A február havi csapadéknorma az orosz fővárosban 36 milliméter. A havas eső a nap folyamán sem állt el, az időjárási körülmények miatt a moszkvai repülőtereken kora délutánig 60 járatot töröltek vagy halasztottak el. A fővárosi forgalom-felügyelet dugók kialakulására és jegesedésre figyelmeztetett és arra kérte az autósokat, hogy inkább a tömegközlekedési eszközöket vegyék igénybe Moszkvában. 
Szerző

Újabb szomszédokat haragított magára Olaszország

Publikálás dátuma
2019.02.13. 11:30
Antonio Tajani az Európai Parlament plenáris ülésén jelezte, félreértették
Fotó: LOUISA GOULIAMAK / AFP
Még el sem ültek a heti olasz-francia diplomáciai vihar hullámai, amelyeket Luigi Di Maio ötcsillagos pártvezér, miniszterelnök-helyettesnek a francia sárgamellényeseknél tett látogatása és kijelentései okoztak, máris két újabb szomszédot haragított magára Olaszország.
Ezúttal Matteo Salvini és az Európai Parlament olasz elnöke, Antonio Tajani szavai miatt sértődött meg Szlovénia és Horvátország. Borut Pahor szlovén államfő „történelmi revizionizmussal”, az olasz fasizmus második világháborús felelősségének relativizálásával vádolta meg a két olasz vezető politikust. De tiltakozott Marjan Sarec szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is. A szomszédok felháborodását a Trieszt közeli Basovizzában, a Tito partizánjai által a második világháború végén kivégzett vagy elűzött isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok emléknapján elhangzott beszédek váltották ki. Tajani a meggyilkoltak emlékművénél többek között azt mondta, az áldozatoknak azért kellett meghalniuk, mert olaszok voltak, aki pedig ezeket tagadja, az cinkosa az elkövetőknek. Az  Európai Parlament elnöke hozzátette: "Éljen Trieszt, éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia, éljenek az elűzöttek, éljenek hazánk értékei". Matteo Salvini belügyminiszter pedig azt emelte ki, hogy a Basovizza karsztüregeiben és az Auschwitzban meghalt gyerekek között nincs különbség, mert „nincsenek első- és másodosztályú mártírok”, ahogyan gyilkosaik is egyformán bűncselekményt követtek el. Csakhogy a basovizzai mészárlást igen eltérően ítélik meg az érintett népek. A jugoszláv partizánok által meggyilkolt, a karszthegység szurdokaiba dobott, illetve a vidékről elűzötteket az olaszok mártírnak tekintik. 1945 és 1947 között mintegy 11 ezer olasz katonát és civilt gyilkoltak meg e térségben a Tito-partizánok és becslések szerint 250 ezer olasz menekült Itáliába. 2004-ben a Berlusconi-kormány nyilvánította február 10-ét a bassovizzai áldozatok emléknapjává. Noha Szlovénia is 2015-ben törvényt hozott az egykoron elűzött olaszok kárpótlására, a vasárnapi megemlékezésen elhangzott beszédek mégis óriási felháborodást keltettek a szlovén politika csúcsai. Ljubjana határozottan tiltakozik az ellen, hogy „etnikai tisztogatásnak”állítsák be a történteket, Sarec miniszterelnök a történelem megmásításáról beszélt, főképp Tajani szavai miatt. "Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet" - mondta. Horvát kollégája, Andrej Plenkovic személyesen is magyarázatot kért az olasz politikustól, aki hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésén próbálta magyarázni szerinte félreértett szavait, és hangsúlyozta, hogy Isztria és Dalmácia emlegetése nem valamiféle revizionizmusból ered, hanem épp megbékélésre próbálta felhívni a régió minden nemzetiségének figyelmét.   Matteo Salvini, a szélsőjobboldali kormánypárt, a Liga elnöke eközben újra jelezte, mielőbb, lehetőleg még e héten találkozna akár Rómában, akár Párizsban Christophe Castaner belügyminiszterrel a francia-olasz államközi kapcsolatok mielőbbi rendezése érdekében. Párizs múlt héten visszarendelte olaszországi nagykövetét Luigi Di Maio Franciaországot és Macron elnököt bíráló kijelentései miatt. 
Szerző
Témák
olasz
Frissítve: 2019.02.13. 11:37