Politikai vita a német haderőről

Publikálás dátuma
2019.02.13. 10:20
Már két jelentés mutatta ki, hogy a német hadsereg az alapfelszerelésben is hiányt szenved
Fotó: Armin Weigel / AFP
Az Egyesült Államok szerint Németországnak növelnie kellene védelmi költségvetését. Például amerikai harci repülőgépeket vehetne.
„Németország ígérete a NATO-nak, hogy 1,5 százalékra emeli védelmi költségvetését, nem elég. Ismétlem, nem az Egyesült Államoknak kell megfelelni, hanem a NATO-követelményeknek, amit Berlin is elfogadott. Az Egyesült Államok egyszerűen csak emlékezteti nagyszerű szövetségesét, Németországot, hogy ez most nem a NATO aláásásának vagy gyengítésének ideje” - szúrt oda a német kormánynak a Welt am Sonntagnak adott vasárnapi interjúban Richard Grenell berlini amerikai nagykövet. A diplomata bírálata korántsem új keletű, mióta Donald Trump hatalmon van, a németek rendre megkapják az amerikaiaktól, hogy nem költenek eleget a hadseregre. Nem is teljesen érdemtelenül: a NATO-tagországok 2014-ben ugyan vállaltak, hogy védelmi költségvetésük tíz év alatt eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát, ám Berlin ettől meglehetősen messze áll. Az idei évre vonatkozó tervek szerint 43 milliárd eurót szánnának a haderőre, ami ugyan négymilliárd eurós emelés egyetlen év alatt, ám a gazdasági növekedés mellett GDP-arányában még mindig csak nagyjából 1,2 százalékot tesz ki. Persze Washingtont sem csupán a NATO ereje aggasztja, de szeretne egy szeletet is magának e megemelt költségvetésből. Németország például éppen légi erejének megújítására készül, 60 elöregedő Tornado harci repülőgépüket cserélnék modernebbre. Egyelőre azonban nem eldöntött, hogy milyenre. Az nemrégiben kiderült, hogy a harci gépek csúcsmodelljének számító, ötödik generációs, az amerikai Lockheed Martin által gyártott F-35-ös kikerült a képletből. Így valószínűleg még két negyedik generációs gép maradt versenyben: vagy az ugyancsak amerikai Boeing F/A-18E/F Super Hornetből vásárolnak be, vagy az európai együttműködésben gyártott Eurofighter Typhoon flottájukat bővítenék ki, esetleg a kettőt kombinálnák. A Luftwaffe korábban hivatalosan is egyértelművé tette, hogy F-35-ösöket látna legszívesebben, ám a „szakma” szava nem sokat ért. Fontosabb a politika. A koalíciós kormányban ugyanis a szociáldemokraták alapjában is a védelmi költségvetés megemelése, a német katonai szerepvállalás ellen érvelnek. Egyik párt sem osztja teljes szívvel az amerikai félelmeket a leselkedő orosz agresszióról, és egy zsíros megrendeléssel nem szívesen hajtanák Donald Trump malmára a vizet. Főleg ha közben az európai – köztük német - gyártású Typhoonokkal saját munkaerejüket és gazdaságukat foglalkoztathatnák. Különösen furcsán mutatna ha amerikai fegyvereket vennének, miután nemrégiben nagy csinnadrattával Aachenben a védelmi szektort is érintő német-francia együttműködési szerződést kötöttek. Ennek keretében jelentették be nemrégiben azt is, hogy a két ország közösen 2040-ig új, hatodik generációs harci repülőgépet tervez. A részletekről egyelőre keveset tudni, az viszont már most látszik, hogy az eltérő nemzeti érdekek miatt nehéz lesz egyetértésre jutni. Mindenesetre az F-35-ösök elvetésében alighanem annak is szerepe volt, hogy „meg akarták hagyni a helyet” a jövőben a saját gyártású, csúcsmodern gépeknek. A meccs még azért nincs lejátszva, de az amerikaiak egyelőre nem jól állnak. Ugyanakkor Németország számára is több forog kockán, mint néhány milliárd. Tekintve, hogy több NATO-tagállam viszont jelezte, szívesen vásárol F-35-ösöket, az új, még tervezőasztalon sem létező új gép megjelenéséig a német légierő gyengébb képességű lehet. Ráadásul miközben Németország gazdasági ereje és népessége alapján a NATO egyik vezető tagállama kellene, hogy legyen, sorra derülnek ki a haderő hiányosságai. Egy idén, a parlament illetékes bizottsága előtt bemutatott jelentés szerint a Bundeswehr ezer sebtől vérzik. Például, Afganisztánban a csapatokat gyakran civil helikopterekkel kell szállítani, és sokszor a katonák olyan alapvető felszerelése is hiányzik, mint a golyóálló mellény. Mint írják, a gond nem is feltétlenül a pénzhiány, sokszor a bürokrácia útvesztőjében vesznek el. Problémát jelent az utánpótlás is. Miközben 2025-re 198500-ra kellene növelni az állományt a jelenlegi 181000-ről, a katonaélet egyre kevésbé vonzó, az újoncok száma csökken, a katonaság elöregszik. A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a haderőben tapasztalható szexuális zaklatások és a szélsőjobboldali elemek ellen is hiányzik a megfelelő fellépés. Egy tavalyi vizsgálat hasonló eredményekre jutott, akkor megállapították, hogy sátorból, téli ruházatból és más alap felszerelésből is hiányt szenved a német hadsereg.

Kiveszik a részüket

Az amerikai kritikák dacára Németország alaposan kiveszi a részét a NATO működéséből. A legnagyobb anyagi hozzájárulást ugyan valóban az Egyesült Államok adja, ám a második Berlin, a briteket és franciákat megelőzve. A Deutsche Welle összesítése szerint a Bundeswehr 4700 katonája szolgál különféle nemzetközi missziókban, például 980-an Afganisztánban, 550-en Koszovóban. Még külügyminiszterként a szociáldemokrata Sigmar Gabriel azt is felvetette, hogy a 2 százalékos védelmi költségvetésbe a konfliktuszónákban végzett alternatív segítséget, például a segélyeket, vagy a menekültválság kezelését is bele kellene számolni – ötlete azonban nem aratott túl nagy sikert. 

Szerző

Nem készül európai rakétatelepítésre a NATO

Publikálás dátuma
2019.02.13. 09:00

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Az amerikai-orosz rakétaszerződés (INF) orosz megszegése, majd kölcsönös felmondása nyomán előállt helyzetet is áttekintik a NATO védelmi miniszterei szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli ülésükön.
A huszonkilencek szeretnék, ha az INF teljes megszűnéséig hátralevő hat hónapban Moszkva megsemmisítené az egyezmény előírásait felrúgva kifejlesztett eszközeit. Ha ez nem történik meg, a NATO alkalmazkodni fog a környezetében megjelenő orosz rakétákhoz — mondta sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Megerősítette ugyanakkor, hogy a szövetség nem készül európai rakétatelepítésre. Ezzel összefüggésben a miniszterek tárgyalni fognak a szövetség védelmi és elrettentő képességeinek a fejlesztéséről. Megvizsgálják, hogy hol tartanak annak a készenléti kezdeményezésnek a megvalósításában, amely rögzíti, hogy az évtized végére szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül szinte bárhol bevethető legyen. Szó lesz a tanácskozáson a közös teherviselésről is. Jó hír, hogy a tagállamok már nem csökkentik, hanem emelik védelmi kiadásaikat, és többségük jó úton van ahhoz, hogy ezek aránya 2024-re elérje a GDP 2 százalékát. Magyarország is növeli a kiadásait, komoly fejlesztéseket hajt végre és bővíti a NATO missziókhoz való hozzájárulását. Májustól szeptemberig négy magyar vadászgép is hozzájárul majd a balti országok légvédelmének az ellátásához. Csütörtök reggel tárgyalóasztalhoz ülnek a NATO és Ukrajna védelmi miniszterei, de az asztal nem egy konferenciateremben lesz felállítva — adtak előzetes tájékoztatást az eseményről NATO források. Az ukrán oktatási és nyelvtörvény miatt a magyar diplomácia továbbra is akadályozza Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért a munkareggelit szigorúan nemhivatalos keretek között fogják lebonyolítani. 
Témák
NATO
Frissítve: 2019.02.13. 12:10

Lelőtték a napok óta keresett bosnyák sorozatgyilkost

Publikálás dátuma
2019.02.12. 21:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A férfit egy erdőben találta meg a rendőrség, körülbelül 20 kilométerre Szarajevótól.
A boszniai rendőrség kedden lelőtte azt a többszörös gyilkost, aki nyolc nappal ezelőtt egy zöldségest, a múlt hét végén pedig egy rendőrt ölt meg látszólag minden ok nélkül. Az MTI összefoglalója szerint a hatóságok hétfőn indítottak hajtóvadászatot a 42 éves Edin Gacic ellen, és ötvenezer konvertibilis márka (több mint nyolc millió forint) értékű nyomravezetői díjat ígértek annak, aki érdemi információval tud szolgálni a férfi hollétét illetően. Mevludin Halilovic, a szarajevói rendőrség nyomozója kedd esti sajtótájékoztatóján közölte: reggel kezdték el átfésülni azt a területet, ahol feltételezték, hogy a gyilkos tartózkodik, késő délután pedig meg is találták a férfit egy erdőben, körülbelül 20 kilométerre Szarajevótól. Edin Gacic nem akarta megadni magát, tűzharcban a rendőrök lelőtték. Egy rendőr megsérült. Az akcióban mintegy 1200-an vettek részt. A szarajevói sajtó korábbi beszámolói szerint a gyilkosságok híre pánikot keltett az országban, sokan iskolába sem engedték a gyerekeiket, mert attól tartottak, hogy Edin Gacic miatt mindenki veszélyben van.        Edin Gacic 2017-ben szabadult a börtönből, ahol húszéves büntetését töltötte emberölésért. A büntetés kétharmadát ülte le.       A férfi az 1992-1995-ös boszniai háború idején a mudzsahed harcosokhoz tartozott, 1998-ban egy korábbi társát, 2002-ben pedig saját anyját gyilkolta meg. 
Szerző