Előfizetés

Spanyolország elismerte Juan Guaidó ideiglenes elnökségét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.04. 11:31
Juan Guaido
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Lejárt a nyolc napos határidő, amelyet hat európai ország adott Nicolás Madurónak az új elnökválasztás kiírására.
Spanyolország elismeri Juan Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként – jelentette be Pedro Sánchez spanyol kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatón Madridban. Az MTI összefoglalója szerint Pedro Sánchez felidézte, hogy lejárt az a nyolc napos határidő, amelyet hat európai ország, Spanyolország mellett Németország, Franciaország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia adott Nicolás Madurónak arra, hogy új elnökválasztást írjon ki Venezuelában. Hangsúlyozta, hogy Guaidó demokratikus legitimitása házelnöki tisztségéből fakad, a törvényhozó testület ugyanis a legutóbbi szabad, demokratikus és a nemzetközi közösség egésze által elismert választások után alakult. Mint mondta, Juan Guaidó elismerésének célja szabad és demokratikus választások kiírása Venezuelában „a lehető legrövidebb időn belül”, olyan választásé, amelyen „a venezuelaiak hangjukkal és szavazatukkal döntenek jövőjükről, félelmek, nyomás gyakorlás, fenyegetések nélkül”. A nemzetközi közösségnek segítenie kell, valamint tiszteletben kell tartania a demokratikus folyamat eredményét, továbbá igazolni, hogy a szükséges garanciák mellett fejlődik – tette hozzá. A spanyol miniszterelnök szólt arról is, hogy kormánya szándéka az EU, illetve az ENSZ keretében egy humanitárius segítségnyújtási terv előmozdítása, amellyel sürgősen csillapítani lehet a „súlyos helyzetet” Venezuelában. Pedro Sánchez kiemelte: készek aktívan együttműködni más országokkal és nemzetközi szereplőkkel, hogy Venezuelába visszatérjen a teljes körű demokrácia, amely az emberi jogok elsőbbségét, a politikai pluralizmust, a szabad és átlátható választásokat jelenti, valamint azt, hogy ne legyenek politikai foglyok az országban. Ennek érdekében a spanyol kormányfő kapcsolatba fog lépni a főbb uniós intézmények vezetőivel, valamint azon európai és dél-amerikai kormányokkal, akik erőfeszítéseket kívánnak vállalni a venezuelai demokrácia ügyében.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő FOTÓ: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
A venezuelai elnök a La Sexta spanyol televíziócsatornának adott, vasárnap éjjel sugárzott interjúban elutasította a nyugati követeléseket. „Nem fogadok el ultimátumot senkitől. A nemzetközi politika nem alapulhat ultimátumokon. Az EU-nak miért kell utasításokat adnia egy országnak? (...) Ez olyan, mintha én arra kötelezném az Európai Uniót, hogy ismerje el a katalán köztársaságot” – mondta Nicolás Maduro. Véleménye szerint Venezuelának nem elnökválasztásra, hanem a parlament megújítására van szüksége, vagyis előrehozott parlamenti választásokat kell tartani. Többszöri kérdésre is azt mondta: a következő elnökválasztás ideje 2024-ben jön el, amikor mandátuma lejár. Nicolás Maduro „bohóckodásnak” nevezte Guaidó ideiglenes elnökségét, amelynek véleménye szerint nincs alkotmányos, törvényes alapja. „Azt a benyomást keltik, hogy van egy párhuzamos kormány, amely a nemzetközi sajtóban létezik, de a valóságban nem” – jegyezte meg. Maduro kifejtette: Donald Trump amerikai elnök rákényszerített a Nyugatra egy téves politikát Venezuelával kapcsolatban. A lehetséges fegyveres konfliktust firtató kérdésre úgy válaszolt: „Nem tőlünk függ. Minden az északi birodalom és szövetségesei őrületének és agresszivitásának szintjétől függ.”
Juan Guaidó, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament elnöke január 23-án egy Maduro elleni tüntetésen nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé, ebben a megbízatásában pedig azóta az Egyesült Államok és számos dél-amerikai ország is elismerte. Más nagyhatalmak, például Oroszország és Kína Nicolás Madurót támogatja, aki január 10-én kezdte meg második hatéves államfői mandátumát. Újraválasztásának törvényességét azonban a venezuelai ellenzék mellett a nemzetközi közösség jelentős része is vitatja.
Mint megírtuk, Pablo Casado, a spanyol Néppárt elnöke múlt csütörtökön telefonon megbeszélést kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-t ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta: a két pártelnök egyeztetésének témája a venezuelai helyzet volt, és az Európai Néppárt tagjaiként az ügyben teljes egyetértés volt köztük. Orbán Viktor leszögezte: Magyarország a spanyol Néppárt álláspontját osztja. Eszerint Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.

Hatalmas robbanás volt egy mogadishui bevásárlóközpontnál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.04. 10:51
A kép illusztráció
Fotó: Sadak Mohamed / ANADOLU AGENCY / AFP
Autóba rejtett pokolgép léphetett működésbe az épületben.
Hatalmas robbanás rázta meg Szomália fővárosa, Mogadishu központját hétfőn, a helyszínen füstfelhő emelkedett a magasba. A rendőrség szerint egy bevásárlóközpontban történhetett a robbanás, amelynek okát egyelőre nem tudni. A Reuters azt írja, a legfrissebb hírek alapján legkevesebb két ember vesztette életét és négyen megsérültek.    Ahmed Baashane rendőrtiszt az MTI összefoglalója szerint azt mondta: a hatóságok úgy vélik, egy autóba rejtett pokolgép léphetett működésbe a boltoknak, bankoknak és irodáknak otthont adó épületben. Az illetékesek sem az esetleges elkövetőről, sem az áldozatokról nem tudtak tájékoztatást adni. A kelet-afrikai országban az al-Shabaab iszlamista csoport tevékeny. Egy kormányzati tisztségviselő közlése szerint a szélsőséges csoport fegyveresei hétfőn végeztek a dubaji kormány kezében lévő P&O Ports logisztikai és szállítmányozási vállalat egyik helyi vezetőjével Puntföld térségében. Paul Anthony Formosát két halásznak álcázott fegyveres többször fejbe lőtte. Formosa Bosaso kikötőjébe tartott a halpiacon keresztül, amikor a szélsőségesek rátámadtak. A férfit kórházba szállították, de belehalt sebesülésébe. Az egyik támadóval a helyszínen végeztek a biztonsági erők, a másikat letartóztatták. Az al-Shabaab jelentkezett a gyilkosság elkövetőjeként, és azzal vádolta meg Formosát, hogy illegálisan tartózkodott Szomáliában. Az al-Shabaab többször követett el véres merényletet Szomáliában a kormányerők és más célpontok ellen. A csoport célja a Nyugat támogatását élvező kormány megdöntése és az iszlám törvénykezés bevezetése. A szélsőségesek Kenyában is hajtottak már végre támadásokat azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a szomszédos országra csapatai kivonása érdekében. A kenyai katonák az Afrikai Unió egyik missziójának (AMISOM) keretében tartózkodnak Szomáliában. A múlt hónapban 21-en vesztették életüket az al-Shabaab támadásában, amelynek célpontja a kenyai főváros, Nairobi egyik luxusszállodája volt.

Újabb hidegháború közeleg: most a "zsarolj rakétával" jelszó van érvényben

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.02.04. 10:15

Fotó: Paul Zinken / AFP
Válaszul az amerikai bejelentésre, a hét végén Oroszország is felfüggesztette a maga részéről a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök tilalmáról kötött 1987-es INF-szerződés előírásainak a hatályát. Vlagymir Putyin elnök utasítást adott új rakétatípusok kifejlesztésére.  Előzőleg Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közölte, hogy Washington visszalép az INF-szerződéstől, mert Moszkva azt megszegi. Amerikai állítás szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípusnak – amelynek a NATO-kódja SSC-8 – 2600 kilométer a hatótávolsága, tehát a szerződés által tilalmazott 500 és 5500 kilométer közötti sávba esik. Az oroszok tagadják a szerződésszegést. Azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Moszkva ellenváddal is él: álláspontja szerint az INF-megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak. Az amerikai döntés nem jelentette a szerződés hivatalos felmondását, miszerint az a szimmetrikus orosz válasz sem, hogy mostantól fogva Moszkva sem tartja magára nézve kötelezőnek a tilalmat – amely egyébként nem csupán a szóban forgó rakéták, illetve manőverező robotrepülőgépek telepítésére, hanem már az előállítást célzó fejlesztésre is kiterjed. Putyin jelezte: az orosz fél egyelőre csupán a fejlesztésbe kezd bele, és nem fog telepíteni ilyen eszközöket, amíg az Egyesült Államok sem teszi ezt. Az orosz tervek konkrétan arra vonatkoznak, hogy kifejlesztik a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatát, valamint megalkotnak egy új, szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétát. Az újabb amerikai-orosz viszály aggódó reakciókat váltott ki mind Európában, mind Kínában. Az INF-szerződés annak idején megszabadította Európát attól a veszélytől, hogy a kontinens két felén hatalmas pusztító erejű nukleáris kapacitást halmozzanak fel az akkori szuperhatalmak. Az öreg kontinens érthető módon szeretné elkerülni ennek a veszélynek a kiújulását. Másfelől Kína aggodalmát is indokoltnak tartja több olyan elemző, aki szerint Amerikát nem a 9M729-es orosz rakéta zavarja, hanem az, hogy a szerződés csak Moszkva és Washington kezét köti meg, miközben az erőltetett ütemben fegyverkező Kínát semmilyen szerződés nem akadályozza a rakétafejlesztésében.