Szijjártó szerint nem ők az ámokfutók, hanem a „bevándorláspártiak”

Publikálás dátuma
2019.02.03. 13:07
Szijjártó Péter
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Miután egy brüsszeli diplomata a magyarok diplomáciai ámokfutásáról beszélt, Szijjártó Péter külügyminiszter is szükségét érezte megszólalni.
Bámulatos érveléssel magyarázza az Orbán-kormány, hogy miért tett keresztbe az illegális bevándorlás megállításáról szóló egyezménynek. Mint korábban a Népszava is beszámolt róla, Magyarország nem szavazza meg a közös uniós állásfoglalást, ami belépőként szolgálna az Arab Ligával folytatott, az illegális migráció fékezését célzó tárgyalásokhoz – emiatt több brüsszeli hivatalnok is a magyarok diplomáciai ámokfutásáról beszélt.
Csakhogy Szijjártó Péter külügyminiszter szerint inkább bevándorláspárti politikusok ámokfutása zajlik, hiszen Brüsszelben ragaszkodnak ahhoz, hogy a közös állásfoglalás alapja a globális migrációs csomag legyen, amit a a magyar kormány nem fogadott el. Szijjártó Péter az MTI-nek hangsúlyozta, a magyar kormány soha nem is fogja elfogadni az ENSZ migrációs csomagját, „amely meg akarja szervezni a bevándorlást”.„… Nem lehet hivatkozási alap egy olyan dokumentum, amellyel nem minden tagállam ért egyet” - fejtegette a politikus.
A külügyminiszteri érvelés mindössze néhány dologban sántít:
  • az arab államokkal folytatott egyeztetés végső célja egybeesik a magyar kormányzati állásponttal;
  • senkit sem kötelezett Brüsszel az ENSZ migrációs csomagjának elfogadására, a dokumentum csak ajánlásokat tartalmaz, amik még a támogatókra nézve sem kötelező érvényűek – nem mellesleg 152 ENSZ-tagállam fogadta el a csomagot;
  • A migrációs csomag csökkenteni kívánja a nyomást a fogadó országokon, és javítaná a körülményeket a menekültek származási országaiban, megkönnyítve hazatérésüket.
  • A dokumentum hangsúlyozza a nemzeti szuverenitást a migrációs helyzet kezelésében

Alátettünk már korábban is az Uniónak

Nem ez az első alkalom, hogy a magyar kormány mondvacsinált okokkal akadályoz meg  vagy legalábbis gyengít, késleltet nagy horderejű uniós nyilatkozatokat. 
M int a 444.hu megírta, az orbáni diplomácia késleltette tavaly áprilisban az afrikai és európai államok közös nyilatkozatát, aminek lényege szintén az illegális bevándorlás visszaszorítása volt. Korábban pedig egyetlen EU-tagállamként akadályoztuk meg, hogy az Unió felszólíthassa Kínát az emberi jogok tiszteletben tartására – de uniós cél volt az is, hogy Peking ne köthessen olyan szerződéseket a tagállamokkal, amikben szerepelnek a kínai világrend kiépítéséről szóló terminusok.   
Szerző

Alapvető hibákat követhetett el az MTVA "megszállását" vizsgáló ügyész

Publikálás dátuma
2019.02.03. 11:07

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
Egyetlen, a tévészékháznál bántalmazott képviselőt sem hallgattak meg, és mindenkit egy kalap alá véve minősítették rendbontónak, miközben az eljáró ügyész törvényi kötelezettségeit sem teljesítette - erről faggatja Polt Pétert Harangozó Tamás.
Panaszlevél formájában jelezte a legfőbb ügyésznek az MSZP frakcióvezető-helyettese, hogy számos hibát, illetve elfogultságra utaló jelet talált a Központi Nyomozó Ügyészség határozatában, amelyik az MTVA-botrányról szól.
  A nyomozóhatóság különös módon értékelte a történteket: bár a felvételek tanúsága szerint fegyveres biztonsági őrök lökdösnek, bántalmaznak országgyűlési képviselőket, hajítják ki őket a tévészékházból –  Varju Lászlót, a DK politikusát bordazúzódással vitték el a helyszínről – 
a KNYF szerint maguk a politikusok voltak a rendbontók, az izomemberek pedig jogszerűen jártak el.

A jogász végzettségű Harangozó akkurátusan tárja fel az eljárás kifogásolható pontjait (a határozatot Csekő Tamás ügyész jegyzi.) Mint emlékeztet, a KNYF az ügy kapcsán 18 benyújtott feljelentést intézett el egyetlen döntéssel, úgy, hogy abból 12-t a tévészékházól kitaszigált, kirekesztett országgyűlési képviselők nyújtottak be az ügyészséghez. 

Bulvárlapban még elmenne, határozatként nem

Csekő  ráadásul úgy fogalmazta meg határozatát, állítja Harangozó, mintha az összes feljelentést tevő országgyűlési képviselő már a helyszínen tartózkodott volna 2018. december 16-án este, illetve mintha az összes országgyűlési képviselőre igaz lenne, hogy „durvultak és egyre agresszívabban kommunikáltak”, továbbá a tüntetők által végrehajtott ostrommal fenyegettek.  A panasztevő leszögezi,  az állítások egyike sem igaz, 
ráadásul megfogalmazás és szóhasználat inkább illik a „Lokál” napilap hasábjaira, mint egy megalapozott jogi dokumentumba.

Formai és jogi baklövések

A politikus emlékeztet rá, hogy az egy kalap alá vett ellenzéki képviselők más napokon, más módokon léptek be a tévészékházba, és felvételek is bizonyítják, hogy egyáltalán nem voltak agresszívak. 
Harangozó Tamás egy sor formai és jogi problémát is felsorol a határozat kapcsán:
  • a KNYF nem vette figyelembe, hogy az MTVA őrsége megsértette az országgyűlési képviselők alaptörvényben rögzített mentelmi jogát, továbbá az MTVA saját együttműködési kötelességét sem teljesítette a politikusok felé;
  • hibás az érvelés, hogy a képviselők nem hivatalos személyként jártak a tévészékházban – egy hivatalos személy eljárásának jogszerűségét csak egyértelmű formai hiba miatt lehet vitatni, az országgyűlési képviselők eljárásának tartalma nem tartozik ide (Hogy egyértelmű legyen: amikor egy rendőr hivatalos személyként intézkedik, akkor az állampolgár köteles eleget tenni utasításainak, azokat csak nagyon ritka esetekben hagyhatja figyelmen kívül - például ha a rendőr a kezében pálinkásüveget szorongat, és dől belőle a szeszszag, azaz vélhetően nem teljesen beszámítható. De ilyesmi a képviselők esetében szóba sem került.)
  • A nyomozó ügyészség nem vette figyelembe az országgyűlési képviselők eltérő helyzetét, nem kérte be nyilatkozataikat, meg sem hallgatta őket
A felsorolt visszásságok miatt Harangozó azt is szeretné kideríteni, hogy egyáltalán mennyi időt szánt az ügyészség a nyomozásra – hány ügyész hány órán át dolgozott az eseten, milyen nyomozati cselekményeket végeztek és milyen eszközöket használtak fel munkájuk során. Egyúttal arra kéri a legfőbb ügyészt, indítson belső vizsgálatot annak tisztázására, „hogyan hozhatott egy ügyész egy ilyen felháborító eljárásban egy ennyire megalapozatlan határozatot.” Harangozó kérdéseit február elsején nyújtotta be, Polt Péternek így mintegy két hete marad a válaszadásra.
Szerző

A rabszolgatörvény az Unión belüli politikai játszma része lehet a kormány számára

Publikálás dátuma
2019.02.03. 10:01

Fotó: Vajda József / Népszava
Legalábbis Csaba László erre jutott, és arra, hogy a néppárt szeretheti ezt a jogszabályt.
Azt gondolom, hogy a rabszolgatörvénnyel a kormány azt üzente a befektetőknek, a multinacionális vállalkozásoknak, hogy eddig is a ti pártotokon álltunk, és ezután is a ti pártotokon fogunk állni - nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László. A közgazdász szerint látni kell, hogy valójában a 40 órás heti munkaidőt már sok területen felváltotta egy hosszabb időkeret, úgyhogy a törvénymódosításnak egyetlen célja volt: a kormány így jelzi a nyugati politikusoknak, hogy a külföldi cégeket nem bántják. Márpedig Csaba László szerint ez a legfontosabb az olyan politikusoknak, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztja.     És Csaba László úgy látja, a kormány nem sokat kockáztat ezzel az üggyel, ugyanis hosszú távon nem mozgat meg akkora tömeget, hogy az elégedetlenségtől a kabinetnek valódi félnivalója legyen.  Sokkal inkább aggódhat a gazdaság miatt a kormány. Eddig ugyanis minden kedvezett a hazai helyzetnek, az alacsony olajár segítette a termelést, illetve mindenhol laza volt monetáris politika. Utóbbi viszont már keményedik: Amerikában a Fed már megkezdte szigorítását és kamatemelési ciklusát, az Európai Központi Bank is hamarosan meglépi ezt. Így Csaba László azt állítja: Varga Mihály pénzügyminiszter túl optimista, amikor 4-4,5 százalékos növekedést vár hosszútávon is. Mert ha a válság még nem is kopogtat, a gazdaság mindenképp lassul.
Szerző