Előfizetés

Rasszista fotó miatt lemondásra szólították fel Virginia kormányzóját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.02. 11:15
Ralph Northam
Fotó: JIM WATSON / AFP
Ralph Northam bocsánatot kért a történtek miatt.
Ralph Northam, Virginia állam demokrata párti kormányzója bocsánatot kért, miután kiderült: egy 1984-es egyetemi évkönyvében szerepel egy fotó, melyen ő és egy másik férfi látható, rasszista jelmezbe öltözve – írja a BBC. Az Eastern Virginia Medical School orvosi egyetem évkönyvében látható képen az egyik férfi feketére mázolt arccal látható, míg a másik a Ku Klux Klán fehér csuklyás öltözékét viseli. Az nem derült ki, hogy az akkor körülbelül 25 éves Northam melyik férfi a képen.
„Nagyon sajnálom, hogy úgy döntöttem, így jelenek meg a fotón, és hogy ezzel akkor és most is fájdalmat okoztam”

– fogalmazott a történtekkel kapcsolatban, és a képet „egyértelműen rasszistának és támadónak” nevezte.

A kormányzót republikánus és demokrata párti politikusok is lemondásra szólították fel.

Hiperszonikus rakéta kifejlesztését rendelte el Putyin

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.02. 10:53

Fotó: MIKHAEL KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP
Az orosz elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap bejelentette, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben, és elrendelte a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakéta kifejlesztését. Az MTI összefoglalója szerint Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán közölte:
„tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt.”

Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik „az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban” – mondta.
„Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában”

– tette hozzá.

Putyin kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására. Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni – közölte –, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe. Putyin jóváhagyta Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, hogy az orosz haderő kezdje meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a kifejlesztését. Hozzátette, hogy Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így. Sojgu ismételten az INF-szerződés megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter korábban bejelentette, hogy Washington visszalép az INF-szerződéstől, amennyiben 180 napon belül nem sikerül megegyezésre jutni Oroszországgal. Nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy Moszkva megszegi a szárazföldi telepítésű, közepes – vagyis 500 és 5500 kilométer közötti - hatótávolságú nukleáris eszközök betiltásáról szóló INF-megállapodást, amelyet még a Szovjetunióval kötöttek, és Oroszország jogutód államként lett a szerződés kötelezettje. Amerikai álláspont szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípus – amelynek NATO-kódja SSC-8 – a tilalmazott kategóriába esik, mert hatótávolsága 2600 kilométer. Az oroszok tagadják a szerződésszegést. Azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Moszkva ellenváddal is él: álláspontja szerint az INF-megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak.

INF-egyezmény

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. 

Szertefoszlóban az álom, hogy magyar államfője lesz Szlovákiának

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.02.02. 10:00

Fotó: SAMUEL KUBANI / AFP
Bugár Béla elnöki esélyei romlottak, Orbán Viktor viszont újabb szövetségest kaphat.
Decemberben még nem tűnt irreálisnak, hogy Bugár Béla személyében magyar államfő költözzön a pozsonyi Grassalkovich palotába, az azóta eltelt néhány hét azonban átírta az erőviszonyokat. Szlovákiában március 16-án rendezik meg az elnökválasztás első fordulóját, második fordulóra március 30-án kerülhet sor. És egyelőre úgy tűnik, lesz második forduló, de Bugár Béla nélkül.  A Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt elnöke, Bugár ugyan hosszú ideje az ország egyik legnépszerűbb és leghitelesebb vezető politikusa, akinek a kárpát-medencei kisebbségben politizáló magyarok közül egyedüliként sikerült átlépnie az etnikai alapú politizálás határain és többségi támogatókat is maga mögé állítania, az államfői tisztség mégis számára is távoli.  Novemberben még őt mérték  toronymagas esélyesként 32,3 százalékkal, decemberben pedig a szlovákiai választók 16 százaléka szavazott volna a magyar jelöltre. Mára viszont Bugár támogatottsága is alig haladja meg a szlovákiai magyarok részarányát, 8 – 10 százalék közötti. A novemberi - decemberi adatok csalókák, mivel csak azok támogatottságát mérték, akik  biztos indulóknak számítottak, a jelöltállítás viszont csupán január 31-én zárult. Mivel a szlovák politikát 2006 óta uraló Robert Fico háttérbe szorult, és pártja, a Smer is meggyengült, soktényezőssé vált az elnökválasztás is.  A tavalyi Kuciak-gyilkosság következtében kormányfő cserére is kényszerült Smer ugyan még mindig a legnagyobb politikai erő, de ez messze nem elég ahhoz, hogy jelöltje gond nélkül államfő lehessen. Ficoék ezért is reménykedtek a legnépszerűbb szlovák politikus, a szociáldemokrata Miroslav Lajcák külügyminiszter indulásában annak ellenére, hogy Lajcák az ENSZ menekültügyi megállapodás kapcsán decemberben élesen szembekerült pártjával. A külügyminiszter szinte biztos befutó lehetett volna, ám nem vállalta az indulást, így az utolsó száz méteren lett a Smer jelöltje Maros Sefkovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke és energiaunióért felelős biztosa, aki az előző uniós ciklusban az oktatási, ifjúsági és kulturális biztosi tisztséget töltötte be. Sefkovic előszeretettel hangsúlyozza, hogy nem tagja Fico pártjának, csupán annak támogatását élvezi. És nem véletlenül teszi, a demokratikus intézményrendszerbe, a pártokba vetett bizalom megrendülése olyan mértékű, hogy a dobogós helyen álló jelöltek mindegyike függetlenként méretkezik meg. Múlt hét végi felmérés szerint Sefcovic és a liberális SaS által támogatott független vegyészprofesszor, Robert Mistrík azonos, 16,6 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a harmadik helyen ugyancsak egy független, a szélsőjobboldali Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója áll 11,7 százalékkal. Harabin helyezése meglepetés, hiszen a bíró úr igen változatos politikai életúttal rendelkezik – a 80-as évek kommunistájából lett először a Meciar-kormányzat keményfiúja, majd Fico oldalán kötött ki, de szélsőséges kijelentései miatt a Smernek is vállalhatatlan volt. (A jelöltek mezőnyében igen szép számmal található szélsőséges, populista politikus is, közöttük a saját párttal rendelkező neonáci Marian Kotleba is.) Mistrik professzor sem a SaS-nak köszönheti elsőséget, hanem inkább annak, hogy közel egy éve bejelentette indulását, kampánya gyakorlatilag azóta tart. Ez komoly előnyt jelent számára az utolsó pillanatban színre lépő Sefkoviccsal szemben. Mindkét éllovas az Európai Unió és a demokratikus jogállam elkötelezett híve, akárcsak a 10,1 százalékon, negyedikként mért Bugár Béla. Így a magyar jelöltnek legfeljebb abban az esetben lenne esélye, ha Sefkovic és Mistrik  is visszalépne, ellenfele pedig valamely szélsőséges jelölt lenne.  Bugár Béla minden bizonnyal inkább pártja megerősítéséért vállalta a jelöltséget. A jobbközép Híd-Most támogatottságát megrendítette már az is, hogy koalícióra lépett Fico baloldali Smerjével és a korábban magyarellenes SNS-el. Az, hogy a Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolása utáni politikai földrengésben kitartott a koalíció mellett, tovább rontotta Bugár és a Híd hitelét. A magyar politikus mindenek ellenére nagyobb népszerűségnek örvend mind pártja és mind az egyre szaporodó szlovákiai magyar formációk bármelyike. Az Orbán-kormány felvidéki partnere, a 2010 óta parlamenten kívülre szorult MKP elnöke, Menyhárt József is versenybe szállt, de népszerűsége alacsonyabb pártjáénál is, 2 százalék alatt mérik.  

Bugárt volt alelnöke veszélyezteti

Noha azt az elmúlt 8 év már bebizonyította, hogy az Orbán-kormány által támogatott MKP nem tud versenytársa lenni a Hídnak, Bugárék mégsem érezhetik biztonságban magukat. Január 31-én ugyanis az egykori Híd alelnök, Simon Zsolt új formációja, a Magyar Fórum leadta a bejegyzéséhez szükséges dokumentációt, tekintélyes számú, 14400 támogató aláírással megerősítve. Simon a Ficoékkal való koalíció miatt lépett ki a Hídból és szakította meg az együttműködést Bugárral. A jövőt is másképpen képzeli, pártja visszatér az etnikai alapú politizáláshoz, és jó kapcsolatot kíván ápolni a magyar kormánnyal. Simon azt hangsúlyozta, hogy nem a Fidesszel, hanem a kormánnyal törekszik jó kapcsolatra. Ez azonban több mint idealizmus, Simon még Híd alelnökként megtapasztalta, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal egyetlen esetben lehet együttműködni, csakis akkor, ha Orbán Viktor kottájából játszik. Simonék az EP választáson még nem indulnak, a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson viszont igen. Vagyis négy párt fog versengeni a felvidéki magyar választók voksaiért, a Híd, az MKP, a most létrejövő Magyar Fórum mellett ugyanis létezik egy további, alig mérhető magyar alakulat, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) is. Simon új pártja Bugárék számára jelenti a legnagyobb veszélyt, akár azt is eredményezheti, hogy a szétforgácsoltság miatt egyetlen magyar erő se kerüljön be a pozsonyi törvényhozásba.