A német szakszervezet vezetője szerint botrányos a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2019.01.31. 19:42

Fotó: Tóth Gergő
Wolfgang Lemb nem lát arra utaló jeleket, hogy más közép-kelet-európai országokban is a munkaidő meghosszabbításán dolgoznának.
A legnagyobb német szakszervezet, a fémipari dolgozókat tömörítő IG Metall ügyvezető elnökségi tagja, Wolfgang Lemb az Indexnek adott interjújában arról beszélt: szerinte Magyarországon túl alacsonyak a bérek a megélhetési költségekhez képest. A rabszolgatörvény néven híressé vált módosítással kapcsolatban úgy fogalmazott:
„a törvényváltozásban az a botrányos, hogy a túlórát 36 hónap után kell kifizetni, vagy szabadnapokkal kompenzálni. Ez ellentmond a munkaidőről szóló uniós irányelvnek. Németországban 6 vagy 12 hónapon belül kell ezt rendezni. Ezt bizonyos helyzetekben meg lehet hosszabbítani, de ezt az üzemi tanácsoknak jóvá kell hagyni. Ilyenkor az alkalmazottak maguk is beleszólhatnak, hogy mikor veszik ki a szabadnapjaikat.”

Arra a kérdésre, hogy lát-e a magyarországihoz hasonló trendeket a többi közép-kelet-európai országban a munkaidő rugalmasabbá tételére, valamint dúl-e egyfajta verseny ezek között az országok között, hogy minél vonzóbbak legyenek a német befektetők számára, Wolfgang Lemb közölte: azt látják, hogy „Magyarország tesztlaboratórium lett”, de gyanítja, hogy más országokban is történnek hasonló dolgok. Hozzátette: Magyarországon előfordul, hogy a munkavállalók béréből vonnak le, vagy szabadságra küldik őket, ha olyan termelési leállás van, amiről nem is tehetnek. Egyes cégek pedig olyan munkaidő- beosztásokat próbálnak ki magyarországi telephelyeiken, amelyekre Németországban nem lenne mód az üzemi tanács vagy az IG Metall jóváhagyása nélkül.
„Ami a térséget illeti, egyelőre nem látjuk a jeleit annak, más közép-kelet-európai országokban is a munkaidő meghosszabbításán dolgoznának”

– jelentette ki.

Az Audi egy hetes sztrájkjával kapcsolatban a szakszervezet vezetője azt mondta, szerinte az Audi munkatársai „igazán bátor lépést tettek előre”.
Szerző

Nyugdíjbotrány: Varga szerint „emberi tényezők” állnak a háttérben

Publikálás dátuma
2019.01.31. 18:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A pénzügyminiszter közölte: a Magyar Államkincstár vizsgálata miatt váltották le a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakmai igazgató-helyettesét. Tállai András pedig hangsúlyozta, hogy a törvény nem határoz meg konkrét napot az ellátások kifizetésére.
Igaz-e, hogy az Ön által indított vizsgálat eredményeképpen leváltották a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakmai igazgató-helyettesét?” címmel nyújtott be írásbeli kérdést Mesterházy Attila MSZP-s képviselő Varga Mihály pénzügyminiszternek. Varga a válaszban azt írta: nemcsak ő, hanem a Magyar Államkincstár elnöke is vizsgálatot rendelt el „a technikai probléma okainak” feltárására, és ez utóbbi ellenőrzés miatt került sor a személyi intézkedésre. 
„Mind az általam elrendelt, mind a Kincstár elnöke által lefolytatott vizsgálat azt állapította meg, hogy a felmerült technikai problémát emberi tényezőkre visszavezethető hiba okozta”

– jelentette ki.

A pénzügyminiszter hozzátette: a hasonló problémák jövőbeni előfordulásának megakadályozása érdekében intézkedések történtek „a folyósításhoz kapcsolódó előzetes és utólagos kontroll megerősítése és ügyeleti rendszer létrehozása iránt”. Varga emellett azt írta, hogy hosszabb távú intézkedésként folyamatban van egy komplex nyugdíjbiztosítási szakigazgatási rendszer létrehozása, illetve a kincstári számlavezető rendszer megújítása. Elsőként a Népszava írta meg, hogy leváltották a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának szakmai igazgató-helyettesét a január 11-én botrányba fulladt nyugdíjátutalások után. 

Tállai szerint nincs is konkrét nap

Korózs Lajos – ugyancsak a nyugdíjkáosz miatt – Kövér László házelnökhöz fordult kérdéseivel. Az MSZP-s országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi: –  mi az oka annak, hogy januárban nem a megszokott időben érkeztek meg a nyugdíjak? –  miért nem kapta meg minden érintett január 11-én a nyugdíját, illetve más ellátását, ahogyan annak a jogszabályok szerint történnie kellett volna? – pontosan hány nyugdíjast és mely ellátásokat érintett az Államkincstár január 11-i hibája? –  mennyien kapják bankszámlára és mennyien postai kézbesítés útján a nyugdíjukat vagy más nyugdíjszerű ellátásukat? – és miért kap később nyugdíjat az, akinek a postás viszi ki, mint aki bankszámlára kéri?
Választ Tállai Andrástól, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárától kapott, aki azt írta, hogy a törvény
nem határoz meg konkrét napot az ellátások kifizetésére.

Annyit azért hozzátett, hogy „a több évtizedes, kialakult gyakorlatnak megfelelően a konkrét banki utalási nap a tárgyhónap 12. napja, vagyis az ellátásban részesülők számára ezen a napon kell jóváírni ellátásuk összegét”. Azt írta, hogy mivel idén januárban 12-e munkaszüneti napra esett, a banki jóváírás január 11. (péntek) volt.  Aki pedig banki átutalással kéri a nyugdíjat, annak ezen a napon folyósították az összeget. Emellett kitért arra is, hogy az ellátásukat banki átutalás útján igénybe vevők száma és aránya növekvő, míg a postai kézbesítés esetén csökkenő tendenciát mutat. 2019 januárjában a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők 56,9 százaléka jutott hozzá járandóságához banki átutalás útján, 43,1 százalékuk pedig postai kézbesítéssel.
Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 20:24

Mészáros Lőrincé lett a Club Aliga

Publikálás dátuma
2019.01.31. 12:59

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. lett az egykori pártüdülő, a Club Aliga többségi tulajdonosa, az adásvétel értéke meghaladta a 14,1 millió eurót - közölte az Appeninn Holding.
Az Appeninn Holding leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos tulajdonát szerezte meg. Az Appeninnn Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozik.       A közleményben felidézték, hogy a Club Aligát, a 47 hektáron elterülő egykori pártüdülőt 2007-ben privatizálták, a teljes komplexumból 37 hektáros területet, továbbá a 167 férőhelyes kikötőt a PRO-MOT Hungária Kft. vásárolta meg. Az izraeli hátterű befektető 2007 márciusában az állami tulajdonban maradt, további 10 hektáros ingatlanrész 49 évre szóló vagyonkezelői jogát is megszerezte a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A Club Aliga területén az Appeninn Holding továbbra is turisztikai célú fejlesztéseket kíván megvalósítani a korábbi tulajdonos által készített fejlesztési tervek felülvizsgálatát követően. Amennyiben szükséges a társaság új fejlesztési koncepciót dolgoz ki az ingatlan hasznosítására, ebben azonban párbeszédre törekszik a települési önkormányzattal, illetve az üdülőtulajdonosokkal is. Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. részvényeit a BÉT prémium kategóriájában jegyzik, az elmúlt egy évben a papírok legalacsonyabb ára 417,5 forint, a legmagasabb 785 forint volt, a szerdai kereskedési napon a részvény záróára 481 forint volt.