Előfizetés

Hullámsírrá vált a Földközi-tenger

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.01.30. 21:07

Fotó: Guillaume Pinon / NurPhoto
Miközben az Európába érkező migráció fokozatosan csökken, arányaiban az út közben életüket vesztők száma emelkedik.
Hat ember veszett oda átlagosan naponta tavaly miközben megpróbált átkelni a Földközi-tengeren – áll az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ma kiadott jelentésében. A szervezet statisztikái szerint 2018-ban legalább 2275-en haltak meg az úton, amely ugyan visszaesés az előző évhez képest, ám mivel összességében is sokkal kevesebben érkeztek, arányaiban a halálesetek élesen növekedtek. Míg két éve minden 38. érkezőre jutott egy tragédia, addig tavaly minden 14-ikre. A viszonylag kis távolság ellenére a legtöbben Líbiából útra kelve fulladtak a tengerbe. Korábbi beszámolók szerint a csempészek gyakran azzal hitegették „ügyfeleiket”, hogy Líbiából már látszanak az olasz partok, és gyakran nyílt vízi közlekedésre teljesen alkalmatlan lélekvesztőkben indították el a szerencsétleneket, abban bízva, hogy a parti őrség vagy a civil szervezetek hajói kimentik őket. „Nem hallottam olyanról, hogy valaki a magyar tranzitzónákban veszítette volna életét. Gyerekek viszont születtek, pontosabban a közeli szegedi vagy mórahalmi kórházakban. A pár napos csecsemőkkel aztán az anyák visszakerültek a tranzitzónákba” - mondta el lapunk megkeresésére Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője. „Tavaly napi átlagban egy-két ember ha érkezett a tranzitzónákhoz. Összesen 632-en adtak be Magyarországon menedékkérelmet, közülük 345 fő kapott menekültstátuszt. Hozzánk még sorrendben Afganisztánból, Irakból, Szíriából, Iránból és Pakisztánból érkeztek a legtöbben” - ismertette a nem véglegesített statisztikáikat. „Magyarország inkább válságövezetekben próbál meg segíteni. Éppen múlt heti hír, hogy a Hungary Helps programon keresztül hazánk három szíriai kórház teljes éves költségvetését finanszírozza” - tette hozzá, utalva arra az 505 millió forintra, mellyel az olasz AVSI Alapítványon keresztül egy aleppói és két damaszkuszi egyházi kórház működését támogatjuk. AZ UNHCR jelentéséből az is kiderül, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás egyre gyengül és az iránya is változóban van. „Nagyon sok mindentől függ, hogyan alakul majd 2019. Emlékezzünk csak vissza, hogy másfél évvel ezelőtt a mianmari válság nyomán több mint 700 ezer rohingya menekült el néhány hónap alatt Mianmarból Bangladesbe! Vagy ismét nagy figyelem irányul Venezuelára, ahonnét az elmúlt időszakban mintegy hárommillió ember lépte át a határt a szomszédos országokba. Bármikor kirobbanhat hasonló válság, háború, ami újabb százezreket, vagy akár milliókat indíthat útnak. Európában az viszont egyértelműen látszik, hogy a 2015-öst kiugrást követően az érkezők száma fokozatosan visszaesett a 2014-es szint alá” - összegzett Simon Ernő. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy tavaly összesen nagyjából 139 ezer bevándorló jutott el Európáig. Összehasonlításképpen: 2015-ben, a migrációs válság csúcsán több mint egymillió. Az UNHCR jelentéséből az is kiderül, hogy az elsődleges célpont már nem Görögország (50500), és nem is Olaszország (23400), hanem Spanyolország (65400). Ennek megfelelően átalakult az érkezők összetétele is. Míg a görögöknél továbbra is az afgánok, szírek, irakiak vannak többségben, addig az Ibériai-félszigetet és Itáliát már főként az afrikaiak célozzák meg. Előbbibe a legtöbben a marokkói szomszédok próbálnak átjutni, őket követték a nyugat-afrikai Guineából és Maliból érkezők, utóbbiba pedig a tunéziaiak és eritreaiak állnak az első két helyen.  

Dánia nyerte a Bocuse d'Or világversenyét

Népszava-MTI információ
Publikálás dátuma
2019.01.30. 19:34

Fotó: Facebook/Magyar Bocuse d'Or Akadémia
A Pohner Ádám séf vezette magyar csapat a 12. helyen végzett a 24 nemzetet felvonultató döntőben.
Dánia nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or fődíját, amelyet szerda este hirdettek ki a franciaországi Lyonban - írja az MTI. A második helyezett Svédország, a harmadik Norvégia lett, a magyar csapat pedig a 12. helyen végzett. A kedden és szerdán tartott döntőben összesen 24 nemzet csapata készíthette el fogásait. A magyar csapatot vezető Pohner Ádám séf a keddi napon versenyzett.

Brexit: felcsillant a remény

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.01.30. 19:15

Fotó: Tolga Akmen / AFP
Két héttel korábbi megsemmisítő veresége után Theresa May ritka parlamenti sikernek örülhetett. Jóváhagyhatja a parlament a brüsszeli megegyezést.
Hosszú idő után először hagyhatta el viszonylagos elégedettséggel az alsóházi üléstermet Theresa May kedd késő este. A képviselők a házelnök által kiválasztott hét módosító indítványról szavaztak. Amint az várható volt, a voksok kimenetele hű és hasznos képet adott arról, mi az elképzelésük a honatyáknak a patthelyzet megoldásával kapcsolatban, minek kellene történnie ahhoz, hogy alig néhány héttel az EU március 29-i elhagyása előtt áldásukat adják a Brüsszellel kötött megállapodásra. A képviselők a házelnök, John Bercow által kiválasztott hét módosító indítvány közül mindössze kettőnek adtak többséget. A feszült hangulatú ülésen elutasították például azt a munkáspárti és konzervatív kollégák által benyújtott közös tervet, mely elhalasztotta volna a kilépést, amennyiben február végéig nem született volna meg a megegyezés. Átment viszont az a hasonlóan összpárti előterjesztés, mely elveti a “no-deal”, azaz az Európai Unió rendezetlen elhagyásának lehetőségét. Ennek a fontos fejleménynek csak az a szépséghibája, hogy ha fontos hangulat-indikátor is, semmiféle jogi kötelezettséggel nem jár a kormány számára. Amiért a maratoni ülés végén Theresa May győztesként hagyhatta el a kamarát, az a képviselőktől kapott felhatalmazás volt a visszavonulási törvény felülvizsgálatára. Kényelmes, 317-301 arányú többség szólította fel a kormányt, hogy a szitokszónak számító “backstop” helyett “alternatív intézkedésekkel” oldja fel az északír-ír határ rendezését. Theresa May korábban, szűk körben kétszer is nemet mondott a Sir Graham Brady, a “mezei” parlamenti képviselőket tömörítő 1922-es bizottság elnökének kompromisszumos javaslatára. A tervet eredetileg Kit Malthouse lakásügyi államtitkár és az alsóház öt más, részben kilépés-, részben maradáspárti tagja dolgozta ki. Részben technológiai fejlesztésekkel kerülnék ki a “kemény”, azaz fizikai valóságában létező határ visszaállítását, részben hosszabb átmeneti időszakkal helyettesítenék az Észak-Írországot továbbra is az EU vámuniójában tartó, sőt az egységes piac bizonyos elemeit is megőrző “backstopot”. Ahogy erre a szavazásokat követő rövid állásfoglalásában Theresa May utalt, a parlament biztosította az Európai Uniót afelől, hogy egy módosított alku meg fogja kapni a szükséges többséget. Miután az alsóház kizárta a “no-deal” lehetőségét, teljesült a Jeremy Corbyn által kitűzött feltétel is a kormányfővel folytatott megbeszélésre. Theresa May az elmúlt két hétben minden ellenzéki párt vezetőjével és képviselőivel, valamint szakszervezeti funkcionáriusokkal és az üzleti élet protagonistáival is konzultált a Brexit-válság megoldása érdekében. A Labour frontembere viszont csak szerdán, a kormányfői interpellációk után volt hajlandó a közvetlen dialógusra. Corbyn szóvívője “komolynak és konstruktívnak” nevezte később a találkozót, melyet a két fél további megbeszélései követnek majd. A munkáspárti vezető kifejtette saját alternatív Brexit-koncepcióját, de arról nem szól a fáma, mit takar ez pontosan. Helyreállt, legalábbis egy időre a béke a kormányt a parlamentben életben tartó észak-ír Demokratikus Unionista Párttal is. A párt vezető-helyettese, Nigel Dodds “helyes, előrevezető lépésként” értékelte, hogy Theresa May visszatér Brüsszelbe és engedményeket kér az ellentmondásos “backstop” ügyben. Legalább ennyire fontos az ostromolt kormányfő számára, hogy maga mellé állította saját frakciójának rebellis tagjait. Ahogy erre a Brexit-párti parlamenti csoport, a European Research Group vezetője, Jacob Rees-Mogg utalt, a támogatás feltételes, hiszen nem a “backstop” a megegyezés egyetlen problémája.

Az Európai Unió nem tárgyal

PATTHELYZET Az Európai Unió döntéshozói az Európai Parlament szerda délutáni plenáris ülésén is megerősítették, hogy nem kívánják újratárgyalni a brit kilépési megállapodást, és megszüntetni az írországi határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldást. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a Brexitről rendezett vitában megismételte: a brit alsóházban kedden lezajlott szavazás eredménye semmit nem változtat a kialakult helyzeten, mert a két év alatt tető alá hozott egyezség továbbra is a legjobb és az egyedül lehetséges kompromisszum az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Megnyitása, módosítása nincs napirenden. Szinte szóról szóra ugyanezt hangoztatta Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója, aki hozzátette: a létrejött egyezség nehéz és intenzív tárgyalások eredményeként született meg, az írországi határellenőrzés visszaállítását megakadályozó tartalékmegoldáshoz a brit fél is hozzájárult.“Nehezen tudom elfogadni, hogy azok, akik részt vettek a kompromisszum kimunkálásában, most kígyót-békát kiabálnak Brüsszelre” — mondta. A parlament mérsékelt, demokratikus pártjainak képviseletében felszólalók üdvözölték, hogy a brit alsóház elutasította a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét. Ugyanakkor úgy vélték, hogy a Brexitről szóló megállapodás módosítását követelő döntésükkel még az eddigieknél is nagyobb bizonytalanságot teremtettek, és növelték az esélyét annak, hogy a szigetország március 29-ikén kizuhanjon az Európai Unióból. Elmar Brok német néppárti EP-képviselő a brit politikai viszálykodást nevezte a legfőbb problémának. Szerinte a pártoknak közös álláspontot kellene kidolgozniuk: “Akkor jöjjenek vissza Brüsszelbe, ha tudják, mit akarnak!” — utalt Theresa May közelgő látogatására. Többen kifogásolták, hogy továbbra sem világos, mit akar pontosan elérni a brit kormány. Senki sem tudja, hogy pontosan mit jelentenek az íroszági határ átjárhatóságát biztosító alternatív megoldások, amelyekről egyébként már a tárgyalási folyamatban is kiderült, hogy nem megvalósíthatók — hangzott el. Mind Jean-Claude Juncker, mind a felszólalók zöme megerősítette, hogy fel kell gyorsítani a felkészülést arra az esetre, ha az Egyesült Királyság két hónap múlva megállapodás nélkül távozna az EU-ból.