Előfizetés

Zenei nagykoalíciót hozott össze az egykori underground botrányhős

Kuczogi Szilvia
Publikálás dátuma
2019.01.26. 10:00

Fotó: Népszava
„Nem kell a kamu fagyi, a maracujás, elég, ha jó torkot mar a gulyás" – Pajor Tamás megpróbálja a lehetetlent, szellemesen hazafias dalt dúdoltat a politika vezérelte megosztottságban.
- Létrehozta a zenei nagykoalíciót egy hazaszeret-dal erejéig. A résztvevők szinte mindegyike jelentkezett már hasonló indíttatású produkcióval, de világnézetileg nagyon távol állnak egymástól. Elég az eszdéeszesként címkézett Geszti Péterre és a rendszeresen lenácizott Frankadelire gondolni. Működött a kémia a felvételeken? Életképes a nagykoalíció? (Pajor Tamás a napokban egy, a hazaszeretetet propagáló számmal jelentkezett, amelyben a hazai zenei élet számos ismert előadója szerepel. Erről részletesen lásd keretes írásunkat.) - A nagykoalíció politikai kategória, ezt megelőzi maga az ember. Az emberiség együttélése kötelező kör. Szemben a politikai nagykoalícióval, amely szükségszerűen érdekalapú, az emberiség együttélésének értékeken kéne állni, legfőképpen a második legnagyobb parancsolaton, “Szeresd embertársadat, mint önmagadat!” Egyének vagyunk, így a véleményalkotás a sajátunk, ebből pedig okvetlenül véleménykülönbség adódik. Törekednünk kell megteremteni a békés egyet nem értés világát.   - Prédikátor néven jegyzi ezt a dalt, miközben valóban prédikátorként dolgozik a gyülekezetében. Összefügg a kettő?  - Persze. A hivatásom beemelése a névbe még akadálytalanabbá teszi fő üzenetemet, az evangéliumot.   - Felszínes bibliai ismeretekkel is feltűnő a gondolati hasonlatosság a Prédikátorok könyve és a koncepció, illetve a dal üzenete között. Remélem, nem érzi blaszfémikusnak, ha néhány kérdést erre alapozok. - Ez a párhuzam inkább erősen és túlzóan megtisztelő, hiszen a Prédikátor Könyvének szerzője Salamon, a világtörténelem legbölcsebb embere volt, legalábbis Jézus Krisztus után. Úgyhogy inkább maradjunk annyiban, hogy a cél számomra is Isten üzenetének átadása.   - Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik. Ilyen hálátlan feladatot bízott Isten az emberek fiaira, hogy vesződjenek vele. (Préd 1.13.) Ez a dalszövegein is átüt. Toleránsabb-e attól, hogy azokkal is együttműködik, akikkel nem ért egyet?  - Az előbb említett békés egyet nem értés, illetve szeretet és méltánylás alapú közösségteremtés értelemszerűen nem követeli meg az egyetértést és nem zárja ki a konfliktusokat, a vitát, sőt a konfrontációt sem, hiszen a szeretet lényegéből fakad az őszinteség, annak bátor kimondása, amit igaznak hiszünk. Ez az én esetemben azt jelenti, hogy bibliai világnézettel ütköztetem hallgatóimat abban a reményben, hogy mégsem ütköznek meg rajta, hanem befogadják.    - A bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke, és mint a levert cövekek a nyájak javára használja őket a pásztor. (Préd 12.11.) Ez Önről szól: a megbékélést hirdeti, és keresett hozzá egy sokakat elérő formát. Vajon biztos megértik-e egyszerre Fankadeli és Oláh Gergő rajongói? - Az ösztöke hosszú, hegyes eszköz, amely az igába fogott ökröket volt hivatott visszatéríteni a helyes útra, amikor eltértek attól. Az állatot a fájdalomérzet téríti vissza. A valóság sajnos az, hogy legtöbbször bennünket, embereket is. A visszatérítés e fájdalma nem más, mint ütközés Isten Igéjével. Ez fáj, de az érdekünkben történik. Igazi megbékélés csak így lehetséges. A szívünk nem talál nyugalmat, amíg Istennel konfliktusban állunk, azonban, ha vele megbékülünk, egymással is meg fogunk. Hogy ezt az emberek elfogadják-e? Ebben csak reménykedni tudok.   - Ideje az eltépésnek, és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak, és ideje a szólásnak. (Préd 3.7.) Mitől lett aktuális most a megszólalás? - Az ilyen megszólalás mindig aktuális, eddig is törekedtem rá. Ez a kulturális foglalat talán most hallhatóbbá teszi, amit mondok.   - Ideje a szeretetnek, és ideje a gyűlöletnek; ideje a háborúnak, és ideje a békének. (Préd 3.8.) Mit vár a projektjétől?  - Azt, hogy minél több helyen elmondhassam, a világnak van egy Teremtője, aki úgy szereti az embereket, hogy elküldte az egyszülött fiát, hogy a mi bűneinkért helyettünk szenvedje el a halált és mivel emberként is bűntelen maradt, feltámadott a halálból. Továbbá azt, hogyha ő szeretetből az egész életét odaadta, személyesen mindannyiunkért, mi is adjuk át magunkat, engedelmeskednünk Neki, megbízva szavában.    - Láttam azt is, hogy minden igyekezet és minden siker csak az egyik féltékenykedése a másikra. Ez is hiábavalóság és szélkergetés! (Préd 4.4.) Igaz, hogy az irigység magyar alaptulajdonság? - Általános emberi tulajdonság sajnos. Hogy Magyarországon ez erősebb-e, lehet, nem tudom. Ha igen, meglehet, hogy azok a rendszerek is felelősek érte, amelyek megnyomorították, kisemmizték, leigázták megfigyelték a hatalmuk alatt állókat.   - És ha valaki megtámadja az egyiket, ketten szállnak vele szembe. Mi több: a háromágú kötél nem szakad el egyhamar.(Préd 4.12.) A mindenkori hatalomnak éppen ezért a kötél szétszálazása áll érdekében, nem? - Az itt említett kötél a szeretet kötele. Az evilági hatalom természete bibliai alapon megközelítve szükségszerűen tartalmazza az emberi bukás következményeit, vagyis mindenkor része a rossz. Ezért kívánatos, bár messze nem tökéletes berendezkedés a demokrácia, ahol az ellenpólusok rendszere gátolja a rossz valóságának elhatalmasodását. És fontos hogy fennmaradjon a magánszféra, ahol az ilyen típusú hatalmak nem képesek elvágni a szeretet köteleit. A verbális erőszak rendkívül káros és közéletünkben ezerrel röpködnek a bélyegek. Pedig fasiszták és kommunisták utoljára a második világháborúban harcoltak egymással, az pedig nem ma volt.  - A sok tevés-vevés álmokhoz vezet, a sok szóbeszéd meg esztelen kijelentésekhez. (Préd 5.2.) Jobb meghallgatni a másik esztelenségeit vagy érdemesebb figyelmen kívül hagyni? - Erre akkor én is egy Salamontól vett idézettel válaszolnék, de ez a Példabeszédek könyvéből való. Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos. Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.(Példabeszédek 26:4-5)  

Pajor Tamás

A nyolcvanas évek alternatív művészeti életének egyik legnagyobb hatású balhés énekese volt. Generációja Xantus János Rocktérítő című 1988-as dokumentumfilmjével a televízióból követhette végig Pajor keresztény megtérését és útját a Hit Gyülekezetébe. Az elmúlt két évtizedben Ámen zenekarával bizonyította, hogy szövegeinek nem a színvonala, csak a témája változott, 2016-ban például az év szövegírója lett. A héten egy hazaszeretetet propagáló videóklippel jelentkezett, Geszti Péter, Fatima, Wolfie (Punnany Massif), Varga Miklós, Jónás Vera, Szikora Róbert, Oláh Gergő, FankaDeli, a radikális jobbra és Deniz, a radikális balra hajló rapper közreműködésével. A klipben Gesztesi Károly harmonikázik. A Patrióta című számot feltöltése után 4 órával harminckétezren nézték meg a youtube-on és a kommentelők szerint ez egy jól sikerült országimázsfilm – magyaroknak.

Bukta Imre nem hagyta magát

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2019.01.25. 19:32

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nem először fordult elő a Kieselbach Galéria történetében, hogy egy kiállítása megnyitója előtt tömeg tolongott a Szent István körúton, csütörtök este Bukta Imre Nálunk, vidéken című, február 16-ig látható tárlatának vernisszázsára jött össze újabb csődület.
Sokan csak az utcáról láthatták – vagy nem láthatták −, hogy a képzőművész továbbgondolta korábbi performanszait, és ezúttal sem tért ki szülőfaluja, Mezőszemere erős embere, Váradi Feri kihívása elől: egy emelvényre felállított thonet asztalka mellé ülve vívtak szkanderbajnokságot, miközben Bodor Éva Schubert-dalokat énekelt. A meccs bírája, Kónya Éva hol az egyik, hol a másik versenyző fejére helyezett varázssapkát, kalapot, a Fradi-szívűek örömmel konstatálták, a zöld-fehér sapkában erő van, még ha pomponos is. „Bukta, ne hagyd magad!” – szólt a biztatás, miközben a közönség soraiban volt, aki úgy vélte: a performansz fontosabbik része, hogy ilyen rengetegen kíváncsiak Bukta Imrére. Levegőt is alig lehetett kapni. Igaz, nem akárki ő, hanem a kortárs képzőművészet Pintér Bélája – a kiállítás-megnyitó előtt Kieselbach Tamás fogalmazott így róla. Indokkal: Akárcsak Pintér a színházi előadásaiban, Bukta a műveivel adja vissza a vidék kendőzetlen valóságát, tulajdonképpen megválaszolva a kérdést: mi a magyar? Mostani retrospektív kiállításán több mint száz festménnyel, grafikával, fotográfiával, kollázzsal, egyéb műfajú művel – a korai alkotásoktól a legújabbakig ad átfogó képet Bukta Imre művészetéről. (A kiállításhoz egy nagyszerű album is megjelent.) Autodidakta festőként indult, nem nyert felvételt a Képzőművészetire, ahol ma tanít. Több évtized szentendrei alkotói lét után kötözött vissza Mezőszemerére, hogy levegőhöz jusson. Bár voltak bőven meghökkentő, természetközeli performanszai is, ha a szomszédba átmegy gereblyézni, abban semmi művészi póz sincs. Képeivel egy-egy állapotot rögzít, nem ítélkezik, műveiben nincsenek politikai felhangok, minden alkotásához egy-egy személyes történet kapcsolódik – mondta el Bukta Imre a kiállítás-megnyitót megelőző sajtóbeszélgetésen, Lévai Balázs kérdésére. Persze Bukta Imre vidéki tájképei, életképei éles ellentétben állnak a romanticizáló, hamis, alföldi festészettel, Igaz, témái sem a templomtornyok, naplementék, gémeskutak. Ars poeticáját most így fogalmazta meg: „Ha mindenhez szeretettel nyúlunk, abból jó művek születhetnek.”    INFÓ Bukta Imre: Nálunk, vidéken Kieselbach Galéria Nyitva: február 16-ig. 

Michelangelo-tárlat lesz a Szépművészeti egyik idei nagy dobása

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2019.01.25. 18:18
Fotó: Népszava
Újabb sztárkiállításokat rendez a Szépművészeti Múzeum, amelynek főigazgatója, Baán László a Liget Budapest projekt miniszteri biztosaként össznépi boldogságként látja a Városliget jövőjét.
„Mindegy, melyik oldal, az ellentábor mindent elhisz a másikról.” Az idézet mondat lehetne akár a Fidesz egykori kommunikációs tanácsadója, Arthur J.Finkelstein egyik alapvetése is, ám Baán László, a Szépművészeti Múzeum−Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján nem cinizmussal, inkább kritikai éllel fogalmazott így. Igaz, a kritikai él most is a Liget Projekt bírálóinak lett szánva, többek között Zugló polgármesterének, Karácsony Gergelynek, aki – abban az esetben, ha főpolgármesterré választanák – leállíttatná a Városligetben folyó építkezéseket. Baán szerint a projektet nem szakmai, csupán politikailag motivált bírálatok érték, és közvélemény-kutatási eredményekre hivatkozva állította, a társadalmi megítélése pozitív. Most is elhangzott, hogy a projekttel a Városliget zöldterülete nő, az emberléptékű jövőt pedig olyan beruházásokkal szemléltette Baán, mint a tavaly átadott kutyás élménypark, a diáksportpálya, vagy a megújult Vakok Kertje. Az új Nemzeti Galéria építési engedélyét egy technikai hiba miatt semmisítették meg, mondta Baán László, aki állította, a CivilZugló Egyesület meg tudta tekinteni az új Nemzeti Galéria terveit, csak az egyesület jogi képviselője kapta kézhez határidőn túl. Ám mivel két építési szakasz között határozott így a bíróság, semmilyen fennakadást nem fog okozni, Baánnak nincs kétsége afelől, hogy a beruházás újra megkapja az építési engedélyt. Korábban az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét is megsemmisítették, de a tervek szerint idén már megkezdődhetnek a magasépítési munkálatai. Az ötvenezer négyzetméteres nagysága miatt a civilek által a Duna Plázához is hasonlított Új Nemzeti Galéria látványtervéről is szó esett: Baán szerint olyan fotók, „szürke ellenlátványtervek” kerültek nyilvánosságra, amelyek nem a végleges terveket mutatják be, inkább egy olyan, Déli pályaudvar jellegű betonépületét, amit a cunami fújt a Városligetbe. A Liget Projekt keretén belül idén építkezések kezdődnek és fejeződnek be. Megépül Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszótere, nyár végére elkészül az Olof Palme Ház rekonstrukciója, amely Millennium Háza néven a Liget történetét, majd az 1910-es évek Budapestjét fogja bemutatni. Előtte rózsaliget lesz, a park növényzetét ligethonos fákkal újítják meg, két kilométeres, kivilágított futókört is létesítenek. Az év első felében átadják az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot a Szabolcs utcában, nyárra pedig a megújult komáromi Csillagerődöt, ahová a Szépművészeti gipszszobor-gyűjteménye kerül. Megkezdődik az új Nemzeti Galéria, a városligeti színház, valamint a Közlekedési Múzeum helyén a Magyar Innováció Háza építése is, folytatódik a Magyar Zene Házának a beruházása. A Szépművészeti, a nemzeti galéria, a Vasarely, illetve kelet-ázsiai művészetet bemutató Hopp Ferenc múzeum komoly kiállítási programmal készült idénre. A Szépművészetiben áprilisban nyílik Magyarország első Michelangelo-tárlata, amit ősszel Rubens és a flamand festészet vált. A nemzeti galériában többek között a Bauhaus-tárlat, Magritte, Dalí és más szürrealisták kiállítása, vagy Brassaï fotóművészete okozhat tumultuózus jeleneteket. A Vasarely Múzeum (a Nyugat-Európában is elismert) bonyhádi zománcművészeti kísérletekről és a holdra szállás félszáz éves évfordulójáról is megemlékezik, a Hopp Ferenc múzeumban egészen Tibetig fog vezetni az út.  

Megszűnt az Értéktár program

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának festményvásárlásai is szóba kerültek Baán László sajtótájékoztatóján. Bár elhangzott, az Európai Központi Bank többszöri bírálata – miszerint az MNB mecénási működése múzeumi feladatkört vett át részben, ez pedig nem illik bele egy jegybank profiljába – közrejátszott abban, hogy a 2014-ben indított programot múlt év végén megszüntették, az MNB lapunk megkeresésére hangsúlyozta: eredetileg is 2018 végéig tervezték az Értéktár program működését. Az MNB állítja, a program megszűnését december elején jelezték ekképp: „Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig”. A közgyűjtemények nagy többsége a saját bevételéből, illetve a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásából tudja a gyűjteményét gyarapítani.