Előfizetés

Végleg lezárul a macedón névvita

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.01.24. 18:11

Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Péntek hajnalban megnyílhat az Európai Unió, illetve a NATO felé vezető út Szkopje előtt. Új szakasz kezdődik a balkáni állam és Athén viszonyában is.
Közép-Európában meglehetősen szokatlan időpontra, helyi idő szerint péntek hajnali két órára tűzték ki a görög parlamentben annak a tavaly júniusi megállapodásnak a ratifikációját, amely deklarálja, hogy Görögország elfogadja Macedónia új nevét. Cserébe Athén nem akadályozza tovább Szkopje uniós és NATO-integrációját.  A múlt héten a rendőrség adatai szerint 60 ezren tüntettek a görög fővárosban a – mint a görög sajtó nevezi – Preszpa-egyezmény ellen. (Ezzel arra utalnak, hogy a görögországi, de a macedón és az albán határhoz közeli Preszpa-tónál írták alá a júniusi, történelmi megállapodást.) A megmozdulások erőszakba torkolltak, elszabadult a pokol, ami nem szokatlan a hasonló görögországi tüntetéseken. Mondhatnánk azt, hogy egy hangos kisebbség vonult az utcára, erről azonban szó sincs. Felmérések szerint a görög lakosság mintegy 70 százaléka elutasítja a megállapodást, s azt, hogy a szomszédos államot Észak-Macedóniára kereszteljék át. A görög lakosság továbbra is attól tart, hogy Szkopje igényt tart az észak-görögországi Makedóniának nevezett területre, ahol számottevő szláv kisebbség él. Az, hogy a macedón névvita mindmáig ilyen indulatokat gerjeszt Görögországban, a mindenkori athéni vezetés bűne. Nem készítették fel a lakosságot a fejleményekre, s meglehetősen egyoldalú kommentárok születtek, egy részük szerint Athén túl nagy kockázatot vállal azzal, hogy feladja vétójogát. Azt azonban elhallgatták, hogy Görögország már több mint két évtizeddel korábban, még 1995-ben, a tavaly júniusi megállapodás nélkül is garantálta Macedóniának, hogy nem akadályozza felvételét a különféle nemzetközi intézményekbe. Más kérdés azonban, hogy Athén ehhez nem tartotta magát, például 2008-ban, amikor megvétózta Szkopje közeledését a NATO-hoz. A tavalyi megállapodást elutasító politikai pártok elsősorban azt kifogásolják, hogy bár a szomszédos ország valóban új nevet kap, a megegyezés szerint az ország lakóit macedónoknak nevezik. A dokumentum arra is kitér, hogy nyelvük pedig macedón, kiemelvén: a szláv nyelvcsaládhoz tartozik. Erre a kitételre azért volt szükség, hogy e szempontból a macedónok ne nevezhessék magukat Nagy Sándor örököseinek. A megegyezés kimondja, hogy a két ország tiszteletben tartja egymás területi szuverenitását, illetve tartózkodnak a nacionalista, irredenta állásfoglalásoktól. Nikosz Szkutarosz, az East Anglia Egyetem előadója szerint a tavaly júniusi megállapodás nem tökéletes, s mindkét országot fájdalmas kompromisszumokra kényszerítette. Ettől függetlenül nagy siker, hiszen egy régóta, majdnem három évtizede húzódó vitát zár le és lehetővé teszi Macedónia számára, hogy közeledjék a nyugati világhoz. „Ez pedig a balkáni világban nem is csekély eredmény” – állapítja meg a szerző. A macedón névvita miatt kis híján megbukott Alekszisz Ciprasz kormánya, mert a kisebbik koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) vezetője, Panosz Kammenosz volt védelmi miniszter jelezte, nem támogatja a „hazaáruló” megállapodást, ezért kilép a kormányból. Múlt szerdán azonban a görög parlament minimális többséggel bizalmat szavazott a kabinetnek. Független képviselők, baloldali pártoktól átszavazók és az ANEL rebellisei mentették meg a kabinetet. Cipraszra ezután újabb fontos feladat hárult: össze kellett szednie legalább 151 támogatói szavazatot a görög-macedón megállapodás parlamenti ratifikálásához. Nem látszott reménytelennek a feladat, mert alapból 149-en támogatják a kabinetet, így csak két képviselőt kellett meggyőznie. Ennél azonban várhatóan több honatyát is sikerül a maga oldalára állítani. Becslések szerint ugyanis péntek hajnalban 154-en mondanak igent az egyezségre, amiért egyes pártok nagyon súlyos árat fizetnek. A To Potami nevű centrista erő jelezte, támogatja az egyezményt, tiltakozásul két képviselője kilépett a frakcióból, így megszűnt a képviselőcsoport. Szintén szétesett a baloldali pártokat tömörítő KINAL nevű formáció, mert egyik tagja, a Dimar jelezte, honatyái az igen gombot nyomják majd meg. Macedónia péntek hajnalban minden bizonnyal megkapja új nevét, a megállapodás nyomán átrajzolódik Görögország politikai térképe.

A megállapodáshoz vezető út

Athén és Szkopje majdnem 28 éven keresztül vitáztak az ország nevéről. Görögország az ország 1991-es függetlenné válásától kezdve kifogásolta, hogy az új állam egy görög tartomány (Makedonia), illetve egy ókori, göröggel rokon nyelvű állam nevét viseli, ezért akadályozta a szláv nyelvű Macedónia európai és NATO-integrációját. A névvita megoldására több kísérletet is tettek, de évtizedeken át nem jártak sikerrel. Szintén görög nyomásra Macedónia a nemzetközi eseményeken a „Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia” (FYROM) nevet kapta. A névvitában az áttörést s 2017-es macedón választás jelentette, amikor a szociáldemokrata Zoran Zaev lett az új miniszterelnök, s sikerült megtörnie jobboldali nacionalisták hegemóniáját. A tavaly januári davosi Világgazdasági Fórum keretében a megoldásról tárgyalt a macedón miniszterelnök görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal. Eközben Athénra is mind nagyobb nyomás nehezedett, ne akadályozza tovább a megegyezést. Több hónapos tárgyalások után tavaly júniusban egyeztek meg, hogy a balkáni állami az Észak-Macedón Köztársaság nevet kapja. A megállapodást Macedónia népszavazásra bocsátotta, ám az alacsony részvétel miatt a referendum érvénytelennek bizonyult. Így a parlamentnek kétharmados többséggel kellett elfogadnia a névváltoztatásokhoz szükséges alkotmánymódosításokat, ami a múlt héten meg is történt.

Tizenhárom év börtönt kapott Janukovics volt ukrán elnök

Népszava-MTI információ
Publikálás dátuma
2019.01.24. 16:55

Fotó: SEFA KARACAN / AFP
A korábbi államfőt hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet miatt ítélte el a kijevi bíróság - de csak távollétében, hiszen a politikus 2014-ben Oroszországba menekült.
Viktor Janukovics volt ukrán kormány- és államfőt csütörtökön távollétében 13 év börtönre ítélték hazájában. A miniszterelnöki posztot két ciklusban (2002-2005 és 2006-2007), az elnöki széket pedig 2010 és 2014 között betöltő 68 esztendős politikusra a vád hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet címén 15 évet kért, Vladiszlav Devjatko bíró pedig végül ennél két évvel enyhébb büntetést rótt ki rá - írja a 24.hu. Janukovics nem volt jelen a tárgyaláson, hiszen 2014-ben az Euromaidan tüntetései után - Putyin utasítására - orosz különleges erők kimentették Kijevből és Oroszországba szállították.

A bíróság a mostani ítéletében ugyanakkor felmentette Janukovicsot az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló bűncselekmény vádja alól. Nem találta ugyanis a bírói testület kellően bizonyítottnak a vád részéről, illetve a tanúvallomások alapján, hogy Janukovicsot tájékoztatták volna az oroszok törvényellenes cselekedeteik végső céljáról - írja az MTI az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolóját alapul véve.

Emlékezetes, hogy miután megbukott, a tüntetők felkeresték Janukovics hátrahagyott ingatlanjait, ahol mérhetetlen luxus fogadta őket. Birtokain akadt magánállatkert és egy vízen úszó, pompásan berendezett bárka is, de a sajtó leginkább az aranyból készült vécéjét kapta fel, amely a bukott elnök korrupt rendszerének szimbóluma lett.

Janukovics ellen 2015-ben az Interpol 190 országra érvényes nemzetközi elfogatóparancsot adott ki sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb pénzügyi bűncselekmények miatt, de ő továbbra is háborítatlanul él Oroszországban.




Elindulnak az EP-választásokon a francia sárgamellényesek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.24. 16:30

Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Önálló listát állít a francia kormány ellen két hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom a májusi voksoláson. A közvélemény-kutatások szerint jó esélyük van képviselőket juttatni az Európai Parlamentbe.
Állampolgári Kezdeményezés Tömörülése (RIC) néven mutatták be az európai parlamenti választásokra szánt listájukat a sárgamellényesek. A névsorban egyelőre csak 10 név szerepel a szükséges 79-ből, de mint a francia hírügynökségnek a mozgalom kampányfőnöke elmondta: "már ma is könnyen ki tudnánk állítani 79 embert, de a részvételi demokráciát választottuk. Belső szavazás lesz a jelenlegi jelöltek között a többi hely kijelölésére." - tudósít a hvg.hu. A jelöltállítás minden állampolgár számára nyitott, vagyis a sárgamellényesek ezek szerint ugyanúgy pályázatot hirdetnek a képviselői helyekre, mint ahogy azt Emmanuel Macron pártja tette a 2017-es nemzetgyűlési választások előtt.

A listán jelenleg szereplő tíz jelölt 29 és 53 év közötti, vannak köztük vállalkozó, jogász, targoncavezető, háztartásbeli anya és köztisztviselő is. A listavezető Ingrid Levavasseur, egy 31 éves kétgyerekes normandiai ápolónő, aki a kezdetek óta a sárgamellényes mozgalom egyik arcának számít. Neki egy hírtelevízió állandó kommentátori posztot is ajánlott, amelyet azonban sárgamellényesektől érkező fenyegetések miatt végül nem vállalt el.

A felmérések szerint a kezdeményezés a harmadik helyen végezhet Emmanuel Macron államfő pártja és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől mögött. Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szerdán megjelent felmérése szerint ha most tartanák az EP-választásokat, a sárgamellényesek 13 százalékot érnének el, megelőzve ezzel a a jobbközép Köztársaságiakat és a radikális baloldali Lázadó Franciaországot. Múlt héten az Ipsos még csak 7,5 százalékot jelzett a mozgalomnak.

Elemzők szerint a sárgamellényes mozgalom elsősorban a radikális jobboldaltól és a szuverenistáktól vehet el szavazatokat, és annak a kormánypártnak az esélyeit javíthatja az EP-választásokon, amelynek ellenében létrejött. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felmérések és az elemzések még azelőtt készültek, hogy a sárgamellényesek bejelentették a listaállítást, azaz csak egy lehetőséget vizsgáltak, nem pedig a - most már biztosnak látszó - RIC elnevezésű lista támogatottságát.