Előfizetés

„Az idő majdnem lejárt” – Aggódnak a Brexit-megállapodás leszavazása miatt az uniós vezetők

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.16. 07:32

Fotó: TAYFUN SALCI / ANADOLU AGENCY / AFP
Az Európai Bizottság elnöke arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy a lehető leghamarabb tisztázza szándékait, Donald Tusk pedig a rendezetlen kilépés megemelkedett kockázatára hívta fel a figyelmet. A spanyol külügyminiszter szerint a brit kormányfőnek három napja van, hogy bemutassa „a B-tervet”.
Jean-Claude Juncker az MTI összefoglalója szerint közölte: az EU nem akar rendezetlen Brexitet, de kedd este megnőtt ennek a kockázata. Az Európai Bizottság mindazonáltal folytatja a felkészülést a brit kilépésre – jelentette ki. Juncker hangsúlyozta, hogy a decemberben elfogadott brit kiválási megállapodás tisztességes kompromisszum és a lehető legjobb ajánlat az unió részéről, amely a körülményekhez képest a leginkább csökkenti a Brexit által az európai polgárok és vállalkozások számára okozott károkat.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk az Egyesült Királyság rendes és szabályos kilépését az Európai Unióból”

– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Közölte, hogy az Európai Bizottság és különösen Michel Barnier uniós brexit-ügyi főtárgyaló időt és erőt fektetett a megállapodás kialakításába, a tárgyalások során az unió nagyfokú találékonyságot és a rugalmasságot mutatott.
„Arra kérem az Egyesült Királyságot, hogy a lehető leghamarabb tisztázza szándékait. Az idő majdnem lejárt”

– fogalmazott Juncker.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a rendezetlen kilépés megemelkedett kockázatára és pozitív megoldás szükségességére figyelmeztetett kedd esti Twitter-üzenetében.
„Ha a megállapodás lehetetlen, és senki sem akar megállapodás nélküli kiválást, akkor kinek lesz végül bátorsága, hogy kimondja, mi az egyetlen pozitív megoldás?”

– tette fel a kérdést Tusk.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke eközben azt üzente, hogy a londoni szavazás eredménye „rossz hír”. Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Királyságban élő mintegy 3,6 millió uniós állampolgár és a nagyszámú unióban lakó és dolgozó brit állampolgár sorsa miatt. Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló azt mondta, soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, és megismételte, hogy Londonnak mielőbb tisztáznia kell a szándékait. Rámutatott: mindössze tíz hét van hátra a szigetország tervezett kilépésének dátumáig, 2019. március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a „kemény Brexitre”. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy a kudarc ellenére az EU folytatja a kilépési szerződés ratifikációját. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint
„a politikai káosz fő üzenete, hogy nem szabad követni a nacionalistákat, az egoistákat, mivel az EU-t megreformálni kell, nem pedig tönkretenni, vagy kilépni belőle”.

A szociáldemokrata frakció részéről Roberto Gualtieri szólalt fel elsőként, aki történelmi hibának nevezte a Brexitet, és kiemelte, hogy a folyamat visszavonható, illetve ha nem jön létre többség egyik opció mellett sem, akkor új népszavazást vagy előrehozott választást kell kiírni, hogy a lakosság véleményt mondhasson. Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja kijelentette, hogy két választás áll az EU előtt: nem tesz semmit, és a rendezetlen kiválást választja, bízva abban, hogy megállítható a Brexit, vagy pedig megpróbálja eloszlatni a brit aggályokat. Szerinte hatalmas hiba lenne, ha meg sem próbálnának további erőfeszítéseket tenni. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az EP Brexit-ügyi főképviselője leszögezte, hogy
„a brit pártoknak az ország érdekeit kellene saját rövidlátó politikai érdekeik elé helyezniük, ideje lenne, hogy kijöjjenek a lövészárkokból és együttműködjenek”.

A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) képviselője, Martina Anderson „kiábrándító és dühítő cirkusznak” nevezte a brit belpolitikát. Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus frakció vezetője az EU-t, illetve a brit miniszterelnököt bírálta. Mint mondta, ha Theresa Maynek lenne szemernyi becsülete, akkor lemondana. Hozzátette: meglepő eredményt hozhat, ha rákényszerítenek az országra egy második referendumot, mivel szerinte az emberek a korábbinál is nagyobb arányban szavaznának a távozásra.  Charles Michel belga kormányfő kijelentette, hogy a belga kormány biztosítja polgárai jogait és megvédi a vállalkozásokat, konkrét lépéseket tesz és készít elő egy bizonytalan időszakra. Az unióban maradó 27 tagország korábban hangsúlyozta, hogy a megállapodás az egyetlen lehetséges forgatókönyv, most a britek feladata, hogy vállalják a választásuk következményeit – emlékeztetett.
„A labda most még inkább, mint valaha a brit oldalon pattog”

– fogalmazott.

Mark Rutte holland miniszterelnök is sajnálatát fejezte ki, de – mint Twitter-üzenetében írta – tiszteletben tartja a szavazás eredményét. Szerinte a megállapodás visszautasítása nem jelent automatikusan rendezetlen kiválást. Közölte, hogy Hollandia és az EU továbbra is a jelenlegi megállapodást támogatja, de minden lehetséges forgatókönyvre felkészül. Az Egyesült Királyság feladata eldönteni, hogy melyik utat választja – tette hozzá Rutte.

A 27-ek egységes fellépését sürgeti a román uniós elnökség

George Ciamba román európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a román uniós elnökség higgadtságra int és a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza. Szerinte a döntésre számítani lehetett, legfeljebb az elutasításnak a vártnál „rosszabb aránya” keltett meglepetést. A román uniós elnökség lebonyolításáért felelős miniszter rámutatott, hogy a következő lépéseket a brit kormánynak és Thereza Maynek kell megtennie. Románia uniós elnökként a 27 uniós tagállam egységének kifejezését szorgalmazza. Ciamba szerint az uniós és nemzeti szintű szabályozás terén is folytatódnak az előkészületek a „legrosszabb forgatókönyv” esetére, de úgy vélekedett: nem kell félelmet kelteni az emberekben, még nem vált bizonyossá, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága megállapodás nélkül fog megszűnni. Emlékeztetett: a brit külügyminiszter azt ígérte, hogy az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgároknak egy rendezetlen kilépés esetén is ugyanazon jogokat biztosítják, mint amit a Brexit feltételrendszeréről szóló – a londoni alsóház által most elvetett – megállapodás tartalmazott.

Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen felszámolása a lehető legrosszabb megoldás.
„Ez egy keserű nap Európának”

– írta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a Twitteren.

Hozzátette: „mi felkészültünk, de egy rendezetlen Brexit valamennyi lehetőség közöl a legrosszabb, az EU-nak is, de különösen Nagy-Britanniának”. A koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer a Twitteren ugyancsak azt írta, hogy a rendezetlen kiválás a legrosszabb az összes lehetőség közül. Német hírportálok beszámolói szerint egy berlini pártrendezvényen mondott beszédében azt is közölte, hogy van még idő a rendezetlen Brexit elhárításához, és most az a legfontosabb, hogy mindenki „őrizze meg a nyugalmát”. Heiko Maas német külügyminiszter közölte: új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett tartalékmegoldásról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. „Minden körülmények között el akarjuk kerülni egy vámhatár bevezetését” – mondta, és kérdésre válaszolva hozzátette, hogy amennyiben London kérni fogja Brüsszeltől a Brexit elhalasztását, akkor az EU konstruktívan fog tárgyalnia róla. Azonban először a brit alsóház képviselőinek el kell dönteniük, hogy mit akarnak. Mostanáig „csupán az vált világossá, hogy mit nem akarnak, és ez nem elég” – mondta a német diplomácia vezetője.
Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) olasz kormánypárt eközben a brit polgárok akaratának tiszteletben tartását szorgalmazta. Ettore Lichere, az M5S politikusa, a római szenátus külügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott: a britek a 2016-os referendummal a Brexit mellett döntöttek és a „népakaratot” tiszteletben kell tartani. Matteo Renzi, a balközép Demokrata Párt (PD) politikusa, volt olasz kormányfő pedig közösségi oldalára azt írta, a „Brexit katasztrófa és senki sem tudja, hogyan lábaljon ki belőle”. Renzi hozzátette:
„nem éri meg kilépni az EU-ból (..) eddig az Egyesült Királyság szárnyalt, most az összeomlás jeleit mutatja”.

Osvaldo Napoli, a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) politikusa, az olasz parlament külügyi bizottsága tagja szerint a brit alsóház mostani döntése kihat az európai parlamenti szavazásra is, hiszen addig nehezen lehet új Brexit-megállapodást kidolgozni.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott: „a megállapodás a lehető legjobb, egy nem rendezett kilépés az EU számára negatív, az Egyesült Királyság számára katasztrófa lenne”. Mint írta, Spanyolország erre az esetre készenléti intézkedéseken dolgozik, prioritásként kezelve az állampolgárok jogait. Josep Borrell spanyol külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a negatív eredményre lehetett számítani, de arra nem, hogy ilyen nagy lesz a különbség az elutasító és a támogató voksok között. Hozzátette: a brit kormányfőnek három napja van, hogy bemutassa „a B-tervet”. A képviselők álláspontja szerinte „elég világos”, mivel több mint a kétszer annyian utasították el a javaslatot, mint ahányan támogatták, annak ellenére, hogy ismerik a lehetőségeket és a figyelmeztetéseket.      
Eközben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arról beszélt, hogy a megállapodás nélküli Brexit rossz megoldás lenne az Egyesült Királyság számára, valamint az Európai Unió (EU) szempontjából is.
„Uniós partnereinkkel együtt viszonyulunk majd az ügyben teendő új brit javaslatokhoz”

– közölte a lengyel miniszterelnök.

Hozzátette: „Megteszünk mindent, hogy állampolgáraink és cégeink számára lehető legtöbb kiszámíthatóságot és biztonságot szavatoljunk”. Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes közölte: a brit kormánynak a további cselekvés tervét kellene bemutatnia az elveszített parlamenti szavazás után. „Várunk az új brit javaslotokra” – szögezte le. Hozzáfűzte: Varsó együttműködik majd az uniós partnerekkel a leendő brit javaslatokra reagáló „részletes és minél konstruktívabb” állásfoglalás előkészítésében. Leszögezte, hogy bár a lengyel kormány nem kívánja a megállapodás nélküli Brexitet, intenzíven készül erre az eshetőségre is. Tomás Petrícek cseh külügyminiszter pedig úgy fogalmazott: Londonon a sor, hogy megmondja, hogyan tovább. Hozzátette, hogy Csehország minden eshetőségre fel van készülve.
„Nagyon sajnálom, hogy a világ legrégibb demokráciája három, egymással összebékíthetetlen táborra szakadt. Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból akadozik, de biztos vagyok benne, hogy sikerül megoldást találnunk”

– jelentette ki.

A miniszter személyesen azt szeretné, ha a szigetország az EU tagja maradna, és úgy véli, hogy az elutasított megállapodás a lehető legkevésbé rossz volt a forgatókönyvek közül.

Londonnak „csodatevő államférfira” volna szüksége

„A brit olyan nemzet, amelynek elkeseredetten szüksége van egy vezetőre” – ezzel a címmel közölt kommentárt internetes oldalán a New York Times című lap a kedd esti brit parlamenti szavazásról. A lap történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, és úgy vélte, hogy Londonnak „csodatevő államférfira” volna szüksége. „De sajnos Theresa Maye és Jeremy Corbynja van” – írta a Times publicistája, Jenni Russell. A szerző Nicholas Soames brit konzervatív politikusra, Winston Churchill unokájára hivatkozott, aki idézte nagyapja egyik kedvenc és gyakran idézett költőjének, Edwin J. Millikennek a szavait: „Ki a felelős a zörgő vonatért? A tengelyek recsegnek és a kapcsolók feszülnek. Az iram felhevült, a csúcshoz közeli, a mozdonyvezető süket, és a vonatfütty hiába sivít az éjszakába. Ki a felelős a zörgő vonatért?”. „Ezt senki nem tudja” – válaszolta meg a kérdést a publicista, hozzátéve, hogy a londoni kormány, a parlament, a politikai pártok és az egész ország reménytelenül kettészakadt a Brexit megvalósításának ügyében. „A brit politika világa felrobbant – és hasonlóképen felrobbantak a politika normái is” – állapította meg Jenni Russell. A véleményíró felhívta a figyelmet arra: hasonló vereség esetén egy miniszterelnöktől azt várják, hogy lemondjon, de – tette hozzá – senki nem számít arra, hogy Theresa May a héten benyújtja a lemondását, annál is kevésbé, mert már a szavazást megelőzően közölte, hogy az eredménytől függetlenül mindenképpen posztján marad. Izraelben a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás kudarcánál sokkal nagyobb figyelmet kapott a médiában a szerdára jósolt jeruzsálemi hóesés, és általában a nagyobb hírügynökségek cikkeit vették át a lapok. Kivételt jelentett Ansel Pfefernek a Háárec című újságban megjelent elemzése, amely szerint valószínű, hogy a parlamenti szavazás kudarca után meghosszabbítják a Brexit eredetileg március 29-ig meghatározott időpontját, mert szinte senkinek sem áll érdekében a megegyezés nélküli brit távozás az Európai Unióból. A szerző szerint ez ugyanis azt jelentené, hogy élelmiszert és gyógyszert sem tudnának a britek venni, sőt, még a pilóták sem tudnák, hogy miként irányítsák repülőgépeiket a nemzetközi egyezmények nélkül. Pfefer szerint mindkét nagy párt vezetője kudarcot vallott, ami pártoktól független parlamenti egyezséghez vezethet egy enyhébb kilépésről, vagy akár egy megismételt népszavazásról, s egyre nő annak az esélye, hogy mivel nem képesek megegyezéssel kilépni, sehogy sem fognak távozni az EU-ból.

A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, viszont az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen, és ezt az alsóház már szerdán tárgyalja is. May a voksolás után kijelentette: bízik abban, hogy kormánya bizalmat kap, és ezután megkezdi egyeztetéseit az alsóházi képviselőkkel a megállapodásról. Londoni elemzői vélemények szerint még mindig annak van a legnagyobb esélye, hogy a kilépési megállapodást valamilyen formában a parlament később elfogadja.

Venezuela száguld lefelé a lejtőn

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.01.15. 21:53
A venezuelai elnök szerint az ellenzék amerikai segédlettel akarja őt megpuccsolni
Fotó: Juan Barreto / AFP
Szakértők igencsak kételkednek azokban az intézkedésekben, amelyeket Nicolás Maduro venezuelai elnök hozott a teljes gazdasági és pénzügyi hanyatlás megállítására, vagy legalábbis lelassítására. A dél-amerikai állam feje, aki diktatórikus eszközökkel irányítja hazáját, hétfőn új pénzügyi rendszert helyezett kilátásba Venezuela számára. Ez – ahogy a múlt csütörtökön második elnöki mandátumát kezdő politikus fogalmazott – a „bűnöző dollár” és az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett „imperialista szankciók” ellensúlyozására szolgál. Egyúttal azt is elrendelte, hogy az állami vállalatok forgalmuk 15 százalékát kötelesek El Petro kriptovalutában folytatni. Ezt a valutát tavaly februárban vezették be. Az El Petro fedezetét az ország olajtartaléka adja. Egy El Petro 1 hordó (1 hordó=159 liter) venezuelai kőolaj árának felel meg. Az El Petro árfolyama a venezuelai kőolaj ármozgását követi. Maduro azt nem árulta el hétfői beszédében, milyen számításokra alapozta, hogy a kriptovalutára való részleges átállás segít majd a példátlan gazdasági válság megoldásában. Szakértők szerint a válasz: az El Petro bevezetése semmiféle pozitív változást nem hoz majd. Az államfő így próbálja meg elterelni a figyelmet a legsúlyosabb problémákról. „Déja vu érzése van az embernek” – mondta Asdrubal Oliveros közgazdász, az Ecoanalitica tanácsadó cég munkatársa a dpa német hírügynökség tudósítása szerint. Semmiféle jel sem utal arra, hogy az ország maga mögött tudhatná a gazdasági nehézségeket – tette hozzá. A venezuelai elnök emellett a minimálbér 300 százalékkal való felemelését is elrendelte. Bár látszólag jelentős emelésről van szó, ezzel aligha állítja meg a nyomor miatti tömeges elvándorlást, hiszen a 18 ezer bolívaros összeg mindössze 6,70 dollárnak felel meg, amiért egy kiló húst vagy egy doboz tojást lehet vásárolni. Azért sem vehetőek komolyan a legújabb intézkedések, mert a rekord mértékű, 1,7 millió százalékos infláció miatt megállíthatatlan a pénzromlás. Maduro bejelentette továbbá az olajtermelés felgyorsítását, hogy így legyen több bevétele az államnak. Venezuela gazdasági teljesítménye öt év alatt a felére csökkent. Az ország válsága az egész régió számára komoly problémát jelent. Mintegy hárommillióan hagyták el az országot, a többség Kolumbiába menekült. A devizahiány miatt az ország nem képes élelmiszert és más árucikkeket importálni, az orvosi ellátás összeomlott.

Irán és a szankciók: nem lett összeomlás

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.01.15. 21:52
Fotó: AFP/Sven Simon
Az Egyesült Államok után az Európai Unió is újabb szankciókat vetett ki, miután az iráni titkosszolgálat ellenzékieket vett célba.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó utasította a védelmi minisztériumot, hogy dolgozzanak ki terveket Irán megtámadására, miután tavaly szeptemberben az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségére állítólag a perzsa állam által támogatott milíciák mértek - egyébként áldozatot nem követelő - csapást - értesült minap a The Wall Street Journal. Az nem derült ki, hogy vajon Donald Trumpot is értesítették-e erről, az viszont igen, hogy a Pentagonban alaposan meglepődtek a kérésen, még ha Bolton jól ismert „héja” is. Hogy a katonai beavatkozás lehetősége is szóba került, annyiban mindenképpen aggasztó, hogy az amerikai elnök eddig sem éppen kiszámíthatóságáról volt híres. Azok után például, hogy tavaly kihátrált a részben elődje, Barack Obama által tető alá hozott úgynevezett iráni „atomalkuból”, majd újra szankciókkal sújtotta Teheránt, villámcsapásként érkezett a bejelentése, hogy kivonul Szíriából, ezüst tálcán nyújtva át az országot a perzsáknak (és oroszoknak). Habár azóta az „azonnali kivonás” retorikáján már finomítottak, a legfrissebb jelentések szerint a felszerelés egy részének elszállítása már meg is kezdődött. Közben kevesebb figyelmet kapott az a hír, hogy az atomalku mellett eddig rendületlenül kiálló Európai Uniónak is meggyűlt a baja a perzsa állammal, és szankciók kivetése mellett döntöttek az iráni titkosszolgálat néhány tagja ellen. A lépést az indokolta, hogy több európai országban is felmerült a gyanú, hogy perzsa ügynökök akcióztak. Dánia például azzal vádolja Teheránt, hogy három, az arab kisebbséghez tartozó emigrált „aktivistát” próbáltak meggyilkoltatni tavaly. Franciaország azt állítja, hogy iráni ellenzékiek Párizs melletti gyűlésén terveztek robbantást, amit végül meghiúsítottak. Hollandiában pedig erős a gyanú, hogy két korábbi, iráni származású, de holland állampolgár meggyilkolásához is köze lehetett a perzsa államnak. Teherán persze mindent tagad, sőt, azzal vádolja a nyugati államokat, hogy szerepük lehetett a tavaly Ahváz városában rendezett katonai parádén elkövetett, 25 életet követelő terrortámadásban. „Nincs olyan számottevő emigráns ellenzéki csoport, amely komoly veszélyt jelentene az államra. Egyszerűen senki nem tud olyan politikai alternatívát felmutatni, amely a hatalmat megijesztené. Disszonáns hangokat legfeljebb az iráni kisebbségi csoportok között lehet találni, őket viszont gyakran Irán geopolitikai ellenfelei mozgatják” - válaszolta lapunk iráni emigráció szerepét firtató kérdésére Sárközy Miklós iranista. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy vélte, a legjelentősebb ilyen társaság az amerikaiak és szaúdiak által támogatott, főként emigrációban működő Népi Mudzsahedek Csoportja. „A szervezet a '60-as években jött létre, eleinte amerikai bázisokat támadtak, majd az 1979-es forradalom során a sah ellen küzdöttek, ám nem Ruholláh Homeini embereiként. Olyannyira nem, hogy később a nagygyűlésein is robbantgattak, majd Szaddam Huszein oldalán harcoltak a háborúban” - emlékeztetett a szervezet múltjára. „Ötvözik a marxista, maoista, kommunista ideológiát a síita radikalizmussal, és az erőszaktól sem riadnak vissza. Sokáig az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartotta őket nyilván, míg nem rájöttek, hogy inkább Irán ellen is használhatóak. Ám a rendszer megdöntésére ők sem képesek” - folytatta. Sárközy Miklós a hatalmi játszmák példájaként említette még, hogy Angliában is működik egy TV-csatorna, melyet szaúdiak finanszíroznak, de iráni ellenzékiek működtetnek. „Állítólag a hollandiai gyilkosságok mögött is az állt, hogy egy szaúdi hátterű társaság akart Irán-ellenes, ám irániakra támaszkodó médiaközpontot létrehozni” - tette hozzá. Az iranista szakember úgy vélte, attól sem kell tartani, hogy a történtek hatással lennének az Európai Unióra az atomalkut illetően, hiszen „néhány kétes ember elleni szankció még nem fog felborítani egy geopolitikai megállapodást.” A szakember szerint Donald Trump hiába mondta fel az egyezséget, és vezetett be újra szankciókat, nem valósult meg az az „összeomlás teória”, amit remélt. Ezt részben azzal magyarázta, hogy az Egyesült Államok végül puhított, és kivételt adott olyan országoknak, például Indiának, Törökországnak, Dél-Koreának, Japánnak, amelyek szorosan kapcsolódnak gazdaságilag Iránhoz. „A perzsa állam egyszerűen olyan mélyen be van ágyazva Ázsia gazdaságába, hogy sokaknak nem érdeke onnan kivenni” - értékelt. A szakértő emlékeztetett, hogy a tavalyi forrongások után a társadalom összezárt, a gazdaság viszonylag jól muzsikál, a riál stabilizálódott. Végül arra is rámutatott, hogy Irán részben orosz kérésre Szíriában is visszafogta magát, és felelőtlen konfliktusok vállalása - például a Golán-fennsík megközelítése - helyett hosszú távra tervez.