Egyre kevesebb a fiatal a mezőgazdaságban

Publikálás dátuma
2019.01.15. 20:14
FOTÓ: Tóth Gergő
Sürgető feladat a mezőgazdaságban dolgozók fiatalítása, hiszen Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és mindössze 6 százalékuk 35 év alatti. Az ezredforduló és 2010 között, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal csökkent. Ráadásul a gazdák alig 3 százaléka rendelkezik felsőfokú, és 14 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel és ez nagyjából a 35 év alattiakra is érvényes – jegyezte meg a Népszava kérdésére Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közös tájékoztatójukon. Egy korábbi felmérés szerint a fiatal gazdák a gondok között első helyen a földhöz jutást említették, majd a bürokráciát, a jogszabályok gyakori változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutás nehézségeit, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást valamint a szakképzési rendszer hiányosságait tették szóvá. Győrffy Balázs NAK-elnök szerint javított a helyzeten a vidékfejlesztési és a Földet a gazdáknak program, mert a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt.      Győrffy elmondta, egyeztetnek a generációváltás, illetve az öröklés okozta gondok megkönnyítése érdekében a szaktárcákkal, de egyebek mellett az adórendszer finomítása, valamint a gazdaság egyben tartása érdekében a kedvező hitelkonstrukciók kialakítása is sürgető. Emellett az agrárkamara az AGRYA-val együttműködve mintegy 10 millió forintból szervez szakmai programokat a fiatal gazdák és az agrár-szakképzésben és -felsőoktatásban tanulók számára - mondta Győrffy Balázs.  
Szerző

Kirúgták a Paks 2-es fejlesztésért felelős államtitkárt

Publikálás dátuma
2019.01.15. 19:54

Fotó: Vajda József
Ha Orbán Viktor a paksi bővítés csúszása miatt rúgta ki az illetékes államtitkárt, az veszélyezteti a leendő blokkok nukleáris biztonságát.
Áder János Orbán Viktor ellenjegyzése mellett mai – január 15-i – hatállyal felmentette államtitkári beosztásából Aszódi Attilát, a Miniszterelnökség államtitkárát – derül ki a Magyar Közlöny szűkszavú határozatából. Igaz, Aszódi Attila eddig a kormányzati honlap szerint a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára volt. 2014-ben, miután a magyar és az orosz kormány leszerződött a paksi atomerőmű bővítésére, Aszódi Attila, több évtizedes nukleáris szakmai előéletet után, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatói székét a Miniszterelnökségnek a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásáért felelős kormánybiztosi posztjára cserélte. 2017-ig ebbéli minőségében ő számított a terv legmagasabb beosztású állami tisztségviselőjének. Miután két éve a kormányfő – a 2014-es önkormányzati választásokon a paksi polgármesterséget még fideszes jelölt ellenében megszerző - Süli Jánost nevezte ki a bővítés tárca nélküli miniszterévé, Aszódi Attila meg kellett elégedjen az államtitkári poszttal. A leosztáson a többi tárcát alapjaiban megrengető 2018-as kormány-újjáalakítás se módosított - mostanáig. Míg párosukban a szintén megkérdőjelezhetetlen szakembernek számító, a 80-as években a jelenlegi blokkok építésében részt vevő, 2009-2010-ben a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói tisztségét betöltő Süli János a gyakorlatias, egy fajta „projektmenedzseri” feladatokat látta el, addig Aszódi Attila elsősorban a fejlesztés szakmai, műszaki-gazdasági háttérszámításaiért felelt. Ennek kapcsán megjegyzendő: míg a korábban szívesen nyilatkozó Süli Jánost kommunikációs stábja szinte légmentesen elzárja a független sajtó kérdései elől, addig Aszódi Attila a lehetőségekhez képest mindig szívesen nyilatkozott, akár végeláthatatlan vitákban is igyekezve szakmai érvekkel megvédeni a – szintén szakmai alapú – támadásoktól. Aszódi Attila, bokros kormánybiztosi és államtitkári teendői mellett, folyamatosan frissítette szakblogját is, legutóbb épp múlt héten. Az utóbbi évek során ugyanakkor egyre sűrűbb viharfellegek jelentek meg a beruházás felett. Eladdig, hogy tavaly már Orbán Viktor is elismerte a kivitelezés csúszását, arra utalva, hogy csak az ár fix, az átadási időpont felőle tolódhat. Habár – nyilvánvaló belső kommunikációs előírásaiknak megfelelően – a késedelemért kizárólag az – engedélyezéssel valóban éveket eltöltő – EU-t hibáztatta, az iparágban legfőbb okként egyértelműen a magyar szabályok és az orosz tervek között tátongó hatalmas űrt említik. Ha nem is előadásaiban, de lapunk kérdésére – finomabb formában – ezt maga Aszódi Attila is elismerte. Sőt, korábban a nukleáris fejlesztés engedélyeztetése tekintetében Süli János is határozott és teljes kompromisszummentességet ígért, a biztonságot mindenek fölé helyezve. A jelek szerint ezt a gyakorlatban is érvényesítik: a beruházás mögött álló, magyar állami Paks II Zrt. ugyanis, bár lapunk kérdéseire nem válaszol, állítólag folyamatosan küldi vissza az orosz terveket javításra. Habár tehát a csúszást maga a kormányfő is elismerte, egyszersmind „elengedve” a határidősdit, információink szerint a további csúszásokról megjelenő sajtóinformációk rendre emelt hangú számonkérésbe torkollottak a miniszterelnöki dolgozószoba süppedős szőnyegein. Így miután lapunk novemberben megszellőztette, hogy a fejlesztésben részt vevő szakemberek egymás között a legutóbbi, 2026-27-es átadási időpont helyett már 2032-t se tartják kizártnak, sajtóértesülések szerint komolyan megingott Süli János széke. Ezután a miniszter egy paksi sajtótájékoztatón, tartva magát ahhoz, hogy határidőt már nem mondhat, úgy fogalmazott, hogy a beruházás bizonyosan megvalósul 2032 előtt. A késedelem legutóbbi bizonyítékaként pedig az Országos Atomenergia Hivatal év eleji tájékoztatóján kiderült, hogy a Paks II Zrt. még erre az évre se helyezte kilátásba számukra a beruházás megkezdéséhez szükséges legfontosabb dokumentumnak tartott úgynevezett létesítési engedély benyújtását. Pedig ezt lapunknak Aszódi Attila több ízben is tavalyra ígérte. Igaz, a biztonság elsődlegességét hangsúlyozva idén már egyikük se említett semmire semmilyen határidőt. Ennek kapcsán a késedelem okaként leginkább az látszik, hogy a magyar fél továbbra is határozottan ragaszkodik a nukleáris biztonsági szint megtartásához, ami ugyanakkor a jelenlegi egyeztetési keretek között végeláthatatlan késedelmet okoz. Ha emiatt Orbán Viktor bárkit kirúgással fenyeget, avagy ténylegesen meneszt, az egyértelműen a nukleáris biztonságot veszélyezteti. (Ezt támaszthatja alá az is, hogy szakértők szerint a kabinet az elmúlt hónapok során jelentősen enyhített az engedélyezésben részt vevőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételeken.) A helyzet tisztázására irányuló, múlt heti kérdéseinkre az államtitkár sajtósa nem válaszolt, illetve a mai nap magát Aszódi Attilát se értük el.

Jávor Benedek: Egyre kisebb Paks2 megvalósításának esélye

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint Aszódi Attila felmentése is azt jelzi, hogy Paks 2 megvalósításának egyre kisebb az esélye. - Nyilvánvaló immár, a kormányzat sem tudja tovább véka alá rejteni: a paksi bővítés nagyon rosszul áll. Eredménytelen közbeszerzések sokasága, az engedélyek beláthatatlan csúszása, az orosz hitelszerződés abszurditása, a technológia hiányosságai és a magyar fél menedzsment-képességeinek gyengesége folytán rettenetesen ingatag lábakon áll ma már az egész projekt – írja Facebook-bejegyzésében a politikus. Jávor szerint a beruházás alapvető koncepcionális okok miatt életképtelen, amiken sem Aszódi Attila, sem más beosztott végrehajtóemberek elmozdítása nem fog segíteni. - A döntő hibát az ügyben 2014 januárjában, Moszkvában követték el. És nem Aszódi Attila, Németh Lászlóné vagy más csinovnyikok, hanem Orbán Viktor – fogalmaz az EP-képviselő a Putyinnal titokban aláírt, máig ismeretlen feltételrendszerű megállapodásra utalva. - Ha valóban változást akarunk, őt kell kirúgni – zárja bejegyzését Jávor Benedek. (Hargitai Miklós)

Szerző

Történelmi csúcson a készpénzállomány

Publikálás dátuma
2019.01.15. 09:30
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Soha nem látott magasságokba, 6 ezer milliárd forint fölé emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége tavaly év végére – derül ki az MNB legfrissebb statisztikai mérlegéből. Egy évvel korábban még 5200 milliárd forint körül járt, 2016 decemberében pedig még 4700 milliárd forint alatt maradt az összeg. Hogy a 6 ezer milliárdból most mennyi van a lakosságnál, az csak a jegybank későbbi adataiból fog kiderülni. Az eddigi trendek alapján azonban bátran állítható, hogy a bővülést javarészt a háztartásoknál lévő készpénzállomány növekedése okozza. Tavaly szeptemberben ugyanis már 4700 milliárd forintnyi készpénz volt a háztartásoknál. Ennek egyik oka a rendkívül alacsony kamatszint. A lekötött betétekre a pénzintézetek olyan minimális kamatot adnak, hogy azért nem éri meg bankba tenni a megtakarításokat. Hasonló okokból döntöget csúcsokat egyébként a folyószámlákon lekötetlenül tartott megtakarítások összege is. A magas készpénzállomány másik oka, hogy az idősebbek körében még mindig nem túl népszerű a bankszámlahasználat, a nyugdíjak kifizetését még mindig sokan kérik készpénzben. A tranzakciós illeték 2013-as bevezetése ráadásul meg is drágította a banki szolgáltatásokat. A 0,3 százalékos illetéket ugyan közvetlenül a bankoktól szedi be az állam, az összeget azonban a gyakorlatban az ügyfelekre terhelik a pénzintézetek. Az idén januártól 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek az illeték alól: a lépés célja a készpénzforgalom banki útra terelése. A könnyítést azonban a bankok többsége egyszerűen benyelte: érvényes hirdetményeik alapján tízből mindössze négy bank csökkentette egyértelműen a kisebb összegű átutalások díját. 
Szerző