Hiába az állami ügynökség, a drágulás megmaradhat

Publikálás dátuma
2019.01.07. 20:35
illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
A féktelen pazarlás megállítására állított fel beruházási ügynökséget a kormány. A lépés hatékonysága kérdéses.
"Az állami beruházások nem voltak megfelelően előkészítve az elmúlt években, sok esetben csak a politikai döntés született meg egy-egy nagy beruházásról, a szakmai előkészületek, a gazdaságossági-megvalósíthatósági vizsgálatok a háttérben maradtak" - jelentette ki Domokos László a Világgazdaságnak adott interjújában. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Orbán-kormányok beruházási döntéseinek kritikájaként is felfogható véleményét azt követően fogalmazta meg, hogy az Országgyűlés a múlt év végén törvényt fogadott el arról: januártól a 700 millió forint feletti állami magasépítési beruházásokat egy állami tulajdonú beruházási ügynökség bonyolítja le. A kormány a feladatra a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t jelölte ki, amelyről annyit lehet tudni, hogy évek óta beruházója a nagy állami sportfejlesztéseknek, illetve kisebb oktatási fejlesztéseknek. Ez az ügynökség valósítja majd meg innentől mindazokat az állami beruházásokat (jövő januártól  az önkormányzatiakat is), amelyek elérik a közbeszerzési értékhatárt. A társaság 500 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget. Az ügynökség minden beruházását - még indítás előtt - a kormány hagyja jóvá. Ha a tervek zöld utat kapnak, feltételes közbeszerzést folytatnak le. Ennek eredménye kerül a kormány elé, amely eldönti, vállalja-e a beruházás finanszírozását. A kormány gondoskodott arról is, hogy az újabb bürokratikus szerv ne szenvedjen semmiben hiányt: az ügynökség az idén működtetési költségekre 4,75 milliárd forintot fordíthat.  Domokos László szerint korábban "több alkalommal is előfordult az, hogy aszimmetrikus volt az információeloszlás, a szakma többet tudott a megvalósítandó projektről, mint a megrendelő, akit ugyanakkor kötött az elköteleződés. A megvalósításoknál így megugrottak a költségek akár 60-70 százalékkal is, és emiatt a közvélekedés általában rögtön korrupciót kiáltott." Arról is beszélt, hogy az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg a beruházásokat azzal, hogy az építőcégek az egyik állami beruházást hagyták ott egy másikért.   Ha az állam az általa finanszírozott beruházások megvalósulását koordinálja, az önmagában támogatható. Általában célszerű előzetesen, még a közbeszerzés kiírása előtt, a pénzügyi és a tervezési szempontokat figyelembe véve dönteni az alternatívákról - mondta lapunk érdeklődésére Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint azonban Magyarországon a mindent központosító hatalom eddig nem mutatta jelét annak, hogy mérlegeljen: melyik beruházás valósuljon meg és milyen áron. Ezek alapján úgy látja: egy állami kézben lévő ügynökség sem szab majd gátat a mérhetetlen drágulásnak. A HVG szerint arról van szó, hogy a korrupció mértéktelensége már a Fidesz szavazóbázisát is irritálja és erodálja. Fideszes körökből kiszivárgott információk alapján a lap múlt heti számában arról írt: egyre több jelzés érkezett a kormányfőhöz az elszemtelenedett sápszedőkről. Habár a korrupció, vagyis a saját (politikai) család feltőkésítése bevallottan az Orbán-rendszer lényege, a korrupció mértéke már a hatalomgyakorlást is fenyegeti. Az úszó vb tízszeres költségétől kezdve az ökölvívó-szövetség botrányáig és az állami reklámköltésekkel szétfolyó tízmilliárdokig a pazarlás annyira felbosszantotta Orbán Viktort, hogy úgy döntött: mindent a közvetlen közelében működő csúcsszervezetekre bíz. 

Tavaly 4,4 milliárd euró jött fejlesztésekre az uniótól

Több mint 1400 milliárd forint fejlesztési forrást (4,4 milliárd eurót) utalt Magyarországnak tavaly az Európai Bizottság - közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Szerinte ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény, ezzel a teljesítménnyel Magyarország a V4-eket és a régió többi országát is megelőzi. Magyarország a 2014-2020-as fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 9000 milliárd forintos keretének 31 százalékát már lehívta, és ezzel messze túlteljesíti a tagországok 27 százalékos átlagát. - MTI

Szerző

Már Dél-Szlovákiában is vonzóbb dolgozni a hazai bolti eladóknak

Publikálás dátuma
2019.01.07. 18:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hiába növekszik az üzletek forgalma, mintegy 10 ezer fizikai dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből.
Tavaly novemberben is folytatódott a kiskereskedelmi üzletek forgalmának növekedése: a 2017-hez képest 5,2 százalékos emelkedés ugyanakkor valamivel elmaradt az októberi 5,5 százalékos bővüléstől – derült ki a KSH hétfőn megjelent első becsléséből.  Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma 1,7 százalékkal nőtt az előző havi 3,9 százalékos ütemet követően. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben viszont 8 százalékról 9,1 százalékosra gyorsult a növekedés. A novemberi mérsékeltebb növekedés még nem az idei kisebb ütemű bővülés előszele, inkább az évközi hullámzás számlájára írható – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hozzátette: a múlt év egészéről végleges számok még nincsenek, de várhatóan 6-7 százalékos lehet a növekedés üteme. A kedvező adatok az elemzők előzetes várakozása szerinti 4,6-4,8 százalékos GDP-növekedésnek, illetve az átlagosan több mint 10 százalékos jövedelem-emelkedésnek köszönhetőek. Az idén ugyanakkor a kiskereskedelem növekedési üteme várhatóan visszaesik: 5 százalék körüli lehet az OKSZ főtitkárának előrejelzése szerint. A webáruházak forgalomnövekedése viszont akár 25 százalékos is lehet 2019-ben. A kiskereskedelem szereplői ugyanakkor nem örülhetnek felhőtlenül ezeknek a trendeknek, mert az ágazatot sújtó munkaerőhiány nem csökkent. Jelenleg is nagyjából 10 ezer fizikai dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből. Ebben több tényező játszik szerepet, s a külföldi munkavállalás csak az egyik ok. A Lajtán túl a hazai bérek 2-3-szorosa csábító, de a megélhetés is drágább. Burgenlandban ugyanakkor sok üzletben már nem jelent gondot, ha a vevő csak magyarul beszél. Az utóbbi időben egyébként már Dél-Szlovákia is egyre vonzóbb a magyarországi munkavállalók számára. A munkaerőhiány másik oka, hogy sokan elhagyják az ágazatot, és jelentős a fluktuáció is. Az idei 8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés viszont legfeljebb a munkaerő elvándorlásának fékezésére elegendő. Annak kigazdálkodása ugyanakkor - az előző két év kötelező béremeléseivel együtt - egyre nagyobb gondot okoz a kisboltok tulajdonosainak.       
Szerző

Homályos közlések a Tungsram-szerződés kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.07. 17:55

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a stratégiai együttműködéskötés fennkölt pillanatában már magyar tulajdonúnak látta a valójában német kézbe került Tungsramot.
Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a magyar kormány és a Tungsram – közölte a Külgazdasági és Külögyminisztérium, átvéve az MTI-nek az eseményről szóló tudósítását. Eszerint Szijjártó Péter tárcavezető rámutatott: az elmúlt év kiemelkedő gazdasági sikerei közé tartozik, hogy a 123 éves magyar márkát, az elsősorban lámpákat gyártó Tungsramot sikerült újjáéleszteni. Az amerikai General Electric (GE) térségi fényforrás-, valamint világszintű autólámpa-ágazatát magyar tulajdonos, Jörg Bauer, a GE korábbi felső vezetője irányította Tunsgram-csoport vásárolta meg – közölte Szijjártó Péter. Ehhez képest információink szerint Jörg Bauer német állampolgár. Igaz, a lakcíme magyarországi. Ugyanakkor a német hátterű vállalkozás magyar tulajdonúnak minősítése Szijjártó Péter részéről bizonyosan nem volt nyelvbotlás, hisz a tudósítás szerint többször élt ugyanezzel a fordulattal. Szerinte ugyanis eddig 80 stratégiai megállapodást kötöttek, amelyek sorába a Tungsrammal immár 7 magyar vállalat tartozik, illetve a cég a 3. legnagyobb magyar tulajdonú vállalat. A Tungsram saját tudósítása szerint Szijjártó Péter a csoportot a harmadik legnagyobb „magánkézben lévő vállalatként” mutatta be. Miközben a tudósítások következetesen Tungsramot, illetve Tungsram-csoportot említenek szerződő félként, értesülésünk szerint maga a társaság a hazai gyárak és szerződések tulajdonosa, a tavaly februárban újonnan alapított újpesti Tungsram Operations Kft. Áprilisban a GE Hungary Kft.-től ez a cég került át a Rohrerhof Menedzsment Kft.-hez, amely július óta a januárban alapított Tungsram Group Zrt.-é, amit a közvetlenül Jörg Bauer jegyezte Confluentia Holding alapított. Az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter kifejtette: a multinacionális vállalatnak Magyarországon öt városban működnek gyárai, Budapesten, Nagykanizsán, Hajdúböszörményben, Zalaegerszegen és Kisvárdán. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten továbbra is erős a márka, ami a Távol-Keleten és Délkelet-Ázsiában is azzá válhat; az Egyesült Államokat viszont külön kihívásnak nevezte. Hozzátette: a cég technológiai újításoknak kitett iparágban működik, ami miatt az állami Eximbank jelentős hitelt nyújtott a vállalatnak versenyképessége fejlesztéséhez. A Tungsram 1500 beszállítójából 670 magyar kis- és középvállalat – jegyezte meg. 
Gyártósor a Tungsram-csoport Váci úti fényforrásgyárában 2019. január 7-én
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Jörg Bauer elnök-vezérigazgató felidézte: a világ egyes részein a Tungsram szó egyet jelent a minőségi lámpával, amit 123 év kiváló termékeivel és világszinten jó kereskedelmi kapcsolataival sikerült elérni. Megjegyezte: 100 országban vannak jelen, majdnem ötezer dolgozót foglalkoztatnak Magyarországon. Az MTI kérdésére közölték: az előzetes adatok szerint 2018-ban 300 millió dollár (mintegy 85 milliárd forint) árbevételt ér el a Tungsram-csoport. Februárban a GE Lighting bejelentette, hogy eladja európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágát, valamint a globális autólámpa-ágazatát a GE egy korábbi felső vezetője, Jörg Bauer irányította cégnek – emlékeztet a csoport saját közleménye. Áprilisban a Tungsram Group tulajdonába kerültek a vállalat magyar egységei. Novemberben befejeződött a külföldi egységek csatlakozása: így a magyarországi központhoz 22 országban működő 23 leányvállalat csatlakozott. Így létrejött egy globálisan működő magyar vállalat. A Tungsram története azonban 1896, a vállalat elődje, az Egyesült Izzó megalapítása óta összefonódik Magyarországgal és az innovációval. Jelenleg 5 hazai városban működnek gyárai, és a cég itthon fektet kutatás-fejlesztési tevékenységbe is. A Tungsram 2018 áprilisában magyarországi központú, innovatív, világszintű márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting Emeat fényforrásüzletágának és világszintű autólámpa-ágazatának felvásárlásával. A 4500 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékeinek 95 százalékát külföldre szállítja és 100 nemzetközi piacon értékesíti - közli a vállalkozás.
Szerző