Előfizetés

Nem tudnak nem drágulni a lakások - hiába van probléma számos új otthonnal

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2018.12.31. 06:45

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kereslet ösztönzésével a kormány családi otthonteremtési kedvezménye (csok) is hozzájárult a lakásárak növekedéséhez. A gyors ütemben épülő lakások minősége néhol kifogásolható.
Idén 15-20 ezer új lakásba költözhetnek be a tulajdonosok, vagy a bérlők. A lakásárakat több tényező is folyamatosan felfelé nyomta. Az egyik a csok teremtette többletkereslet. Emellett a kormány még néhány hónapja is elzárkózott attól, hogy meghosszabbítsa a lakásáfa 2019. végig megszabott 5 százalékos kedvezményes áfájának határidejét, ami nagyon sok előrehozott vásárlást és így beruházást eredményezett. Ám szinte az utolsó pillanatban a szektor szereplőinek a kérését és érveit végre meghallgatva, a 2018. novemberében a már építési engedéllyel rendelkező ingatlanok esetében 2023-ig kitolta a kedvezményes áfa elszámolás lehetőségét. Ez lélegzetvételhez juttatta a beruházókat, kivitelezőket. A határidőmódosítás lehetőséget ad a beruházói oldalnak, hogy átütemezzék a beruházások átadási határidejét. Erre nagy szükségük is van, mert rengeteg lakást építenek, meglehetősen szűkös kapacitással. Most viszont új megállapodásokat köthetnek a kivitelezőkkel a határidőkre – nyilatkozta a Népszavának Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A vevő a határidő kitolásával mindenképpen rosszul jár, hiszen ha bérli a jelenlegi lakást az a tovább bérlés miatt többletköltséget jelent a számára. Hasonló cipőben jár aki az eredeti átadással számolva eladta a lakását és a jelenlegi folyamatosan emelkedő lakásbérleti díjak mellett bérelnie kell egy ingatlant, amíg a sajátjába nem költözhet. Ez a csúszás mértékétől függően több százezer forintos, esetenként milliós kiadást jelenthet. Ha pedig befektetési céllal vásárolt valaki lakást, lakásokat, a csúszás számára jelentős bevételkiesést okoz. Összességében jövőre 20-25 ezer új lakóingatlant is átadhatnak. A kedvező áfa érvényességének meghosszabbítása feszültségeket okoz a lakáspiacon, hiszen az átadási határidők módosítása miatt az építési vállalkozóknak költségnövekedéssel kell számolniuk. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a korábbi évek tapasztalatai alapján a további bértolulást eredményez, hiszen a magasabb béreket is emelni kell. Az inflációnál nagyobb mértékben emelkedhet az építőanyagok és az áram ára. A versenyszférában például csak az áram 40-50 százalékkal kerülhet többe 2019-ben, mint idén, és a fuvarozók is 20 százalékos díjemelést jelentettek be.  A kivitelezők a szerződés módosítását kezdeményezhetik, vagy igyekezhetnek a költségeket optimalizálni. Ez utóbbinak azonban lehetnek kockázatai a vezető gazdasági szakértő szerint. Ezt megtehetik a munka hatékonyabb megszervezésével, ami nem megy a minőség rovására, de előfordulhat, hogy a szükségesnél kevesebb időt szánnak a munkafolyamatokra, vagy az eredetileg tervezettnél gyengébb minőségű anyagokat építenek be. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a használt és az új lakások áremelkedése sem állt meg, és a szakértő szerint jövőre is legföljebb az üteme lassul, mert már a fizetőképesség határait feszegetik a négyzetméterárak. A legfrissebb adatok szerint egy átlagos 60 négyzetméteres, kétszobás budapesti használt lakás 36 millió forintért forog a kínálatban, míg az új építésű hasonló ingatlanért 45 millió forintot meghaladó összeget kérnek. A drágulást fékezi az is, hogy rohamtempóban emelkedő bérek sem tudtak lépést tartani az ingatlanárak növekedésével. Budapesten és a nagyvárosokban is közelítenek ahhoz a lélektani határhoz az ingatlanárak, melyeket már nem szívesen, vagy nem tudnak megadni a vevők – jegyezte meg Balogh László. A vidéki nagyvárosokban, mint Győr, Debrecen, Veszprém és hasonlók használt lakás árai egy 60 négyzetméteres két szobás ingatlan esetében átlagosan 24-25 millió forint, de Békéscsabán, Miskolcon 12-14 millióért is lehet ilyen otthonokhoz jutni. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján, ahol 10 millió forintért is lehet egy 60 négyzetméteres lakást vásárolni. A fejlődő vidéki megyeszékhelyeken az újlakás piacon az átlagos ingatlan ára a 30 millió forintos sávban található, míg a leszakadó régiókban 24-25 millió forint körül alakulnak. A belvárosból egyre többen mennek a külső kerületekbe, illetve az agglomerációba és ez nemcsak a fővárosra, hanem a vidéki nagyvárosokra is elmondható, mert olcsóbbak az ingatlanok. Csakhogy emiatt a „kivándorlási” hullám miatt a külső lakóövezetekben, környező településeken nagyobb ütemben drágulnak a lakóingatlanok, mint a már amúgy is csillagászati áron kínált belvárosi kerületekben. Átalakult a belvárosi vevőkör is. Ezelőtt 4-5 évvel még egy átlagos magyar lakásvásárló is megvethette a lábát az úgynevezett jó helyeken, egyre nagyobb arányban jelentek meg a külföldi kuncsaftok. Az V. kerületben a milliós négyzetméter árakban már az eddig csak a kiemelt budai lakóövezetekre jellemző tarifák is megjelentek. Egyre fontosabb szempont a vásárlók számára, hogy a lakókörnyezetben milyen az életminőség, a közlekedés, az oktatás, az egészségügyi ellátás, illetve a munkalehetőség. Ez közvetve a budapesti és a nagyvárosok ingatlanárait is feljebb hajtotta, mert sok kistelepülésről költöztek be ezekre az országos, illetve regionális központokba az emberek. Ezzel párhuzamosan a kistelepülések jelentős részében stagnálnak, vagy csökkennek az ingatlanárak. A két ár közötti extra különbséget a hátrányos helyzetű területekről elköltözők fizetik meg, s ez óriási terhet ró a családi költségvetésre. Az emelkedő ingatlanárak elinflálták a csok-ot is, és emiatt lépnie kellett a kormánynak. A kétgyermekes családok is igénybe vehetik már a 10 millió forintos állami garanciával, kamattámogatással kínált kedvezményes hitelt, a háromgyermekesek kedvezményes hitelkerete pedig 10-ről 15 millió forintra bővült. Ám ezeket a hiteleket is a kereskedelmi bankok nyújtják, így az igénylőnek meg kell felelnie a pénzintézetek egyedi hitelbírálati szabályainak. Így előfordulhat, hogy valakinek az egyik bank elutasítja, míg a másik befogadja a hitelkérelmét. A lakásárak emelkedése azoknak jó hír, akiknek már van, de még ők is egyre nagyobb összeget kénytelenek előteremteni, ha új lakást akarnak vásárolni. Egyre többen vesznek föl hitelt az ingatlanvételhez és a felmérések szerint ma már minden második lakást hitelből, vagy hitellel is vásárolnak az emberek. A devizahitelek kivezetésével ugyan csökkentik a kockázatok, de azért nem szűntek meg. Igaz, ma már az új hitelek többsége fix kamatozású, de a kereskedelmi bankok 3-5-10 évente felülvizsgálhatják azokat, és a kamatemelés már elkezdődött, függetlenül a jegybank alapkamat politikájától. A beruházók arról is beszámoltak, hogy főleg a beruházási szándékkal akár több lakást is vásárló ügyfelek az előleget, majd a vételár fennmaradó részét készpénzben átutalják. Ennek oka lehet, hogy a nulla közeli betéti kamatok miatt egyre többen fordultak befektetési szándékkal az ingatlan piac felé és a tőkéjüket az ingatlanszektorba vitték át.   

Bérelni is drága mulatság

Budapesten az átlagos lakásbérleti díj ma már eléri a havi 150 ezer forintot. A piac azonban változik. Elmúlóban azok az idők, amikor bármilyen rossz állapotú lakást jó pénzért ki lehetett adni. Ezek gyakorlatilag piacképtelenekké váltak és jövőre, amikor sok befektetési céllal épített új lakás is megjelenik, még kisebb lesz kereslet a kevéssé frekventált és lerobbant lakások iránt. Előfordulhat az is persze, hogy egy belvárosi szuterént nem lehet majd kiadni 120-130 ezerért, mert a nagyobb kínálat miatt ugyanezért a pénzért már jobb helyen is lehet lakást bérelni. A megyeszékhelyeken hasonló folyamatokra lehet számítani.    

Ha egy háromtagú család besétálna egy olasz történelmi belvárosba, az simán 3600 forintba kerülhet - minden egyes alkalommal

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.30. 20:10

Fotó: Miguel Medina / AFP
Valószínűleg Velence már jövőre bevezeti a belváros-jegyet.
Az olasz költségvetés tervezetében olvasható az intézkedés, mely szerint 2019-ben az városok 2,5-5 eurós (800-1600 forint) belépőjegyet szedhetnek a turistáktól, írja a hirado.hu. (A jegy az idegenforgalmi adót helyettesítheti.) A lapok szerint Velence különösen nagy bevételre tehet szert a belépőjegyekből, bár egyelőre nem tudni, milyen formában szedik majd a díjat.   Csúcsidőben naponta akár 130 ezer látogató is felkeresi a lagúnák városát.

Alig 32 órája van csak, ha el akarja intézni, hogy jövőre kedvezően adózhasson

MTI
Publikálás dátuma
2018.12.30. 15:33
Fotó: Molnár Ádám
Három, a vállalkozásoknak jelentős adómegtakarítást eredményező adózási mód választásának határideje jár le december 31-én.
Az óév utolsó napjáig lehet választani az alanyi mentességet az általános forgalmi adóban (áfa). Mivel 2019-től négymillió forinttal, 12 millió forintra nő az áfamentesség bevételi határa, ezért több tízezer vállalkozóval bővülhet az alanyi mentesek több mint félmilliós tábora.  (Az alanyi adómentes vállalkozásnak fő szabály szerint nem kell áfát felszámítania és fizetnie, illetve áfa bevallást sem kell benyújtania.) Szintén december 31-ig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva), ha már január elsejétől a kedvező adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó. Ehhez december 31-én éjfélig nyilatkozni kell az adóhivatal felé. A kata bevételi határa 2017-ben a kétszeresére emelkedett, és a minimalizált adminisztráció mellett valószínűleg a 12 millió forintra emelt bevételi határ is közrejátszott abban, hogy 2016 év végéhez képest a 175 ezres taglétszám mostanra már meghaladta a 305 ezret - írták. A még az idén katát választók a teljes 2019-es évben így adózhatnak, viszont annak, aki majd csak jövőre választja, a bejelentkezés hónapjának utolsó napjáig egy külön - azt az időszakot felölelő, az eredeti adózási módjának megfelelő - bevallást is el kell készítenie - figyelmeztettek. A kiva választásával a Pénzügyminisztérium szerint az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégek több mint a 80 százaléka jobban járna, legalább 10 százalékot spórolhatna közterhein. Jövőre ötszázmillióról egymilliárdra, azaz a kétszeresére nő a belépési határ - tették hozzá. Hangsúlyozták: kivára váltani év közben is bármikor lehet, de a 2018-os zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti év kezdődik. Az új, kedvező adózási módok bejelentésére szolgáló nyomtatványok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról (www.nav.gov.hu) tölthetőek le, és a 18T101 adatlap kivételével - melyet postai úton vagy személyesen lehet benyújtani - elektronikusan adhatók be.