Olyan kevés a német katona, hogy külföldieket is felvenne a Bundeswehr

Publikálás dátuma
2018.12.27. 19:00
Német katonák sérült menekítését szimulálják egy hadgyakorlaton. A kép illusztráció
Fotó: Philipp Schulze / AFP/ DPA / dpa Picture-Alliance
Csak uniós állampolgárokat sorozna be a német hadsereg, de több EU-tagállam már elvetette az ajánlatot.
Külföldiek alkalmazását mérlegeli a német haderő (Bundeswehr) vezetése a munkaerőhiány miatt - írta csütörtökön a Berliner Morgenpost című lap, cikküket pedig az MTI is szemlézi. A még formálódó tervek szerint csak európai uniós állampolgárok alkalmazásáról lehet szó.  Az ügy már 2010 óta napirenden van, és a Bundeswehr fejlesztéséről szóló 2017-es koncepcióban, az úgynevezett fehér könyvben is szerepel, hogy külföldiek is szolgálhatnának a német hadseregen. Azonban az újítás előkészítése jóval előrébb tart, mint ahogy eddig tudni lehetett.
Értesülése szerint a védelmi minisztérium mind a 26 országgal konzultált már, amely a brit uniós tagság (Brexit) megszüntetése után Németország partnere marad az EU-ban.  A legtöbben elvetették az elképzelést, a finnek például a sorkötelezettségre hivatkoztak, a horvátok alkotmányjogi fenntartásokat hangoztattak, Bulgária, Románia, Szlovénia és Görögország részéről pedig azt hangsúlyozták, hogy a magasabb németországi zsold - katonai fizetés - elszívhatja a munkaerőt a nemzeti haderőtől. Nyitottan csak Csehország, Dánia, Svédország és Belgium fogadta az ötletet, Franciaország pedig további egyeztetéseket javasol. A Bundeswehrnél és a védelmi minisztériumban három lehetséges modellt mérlegelnek. Az egyik a teljes körű nyitás, vagyis az, hogy a Bundeswehr bármelyik EU-s tagállamból felvehet katonákat vagy polgári alkalmazottakat. A második modell szerint csak azokból a társállamokból, amelyekkel a kormány kétoldalú megállapodással szabályozza az ügyet. A harmadik modell szerint pedig csak azokból a társállamokból, amelyek ugyancsak megnyitják haderejüket a külföldiek előtt.
Eberhard Zorn tábornok, a Bundeswehr főfelügyelője a Berliner Morgenpostnak elmondta, hogy hiányszakmák művelőit, például orvosokat és  informatikai szakembereket vennének fel. Rámutatott, hogy a polgári alkalmazottakkal együtt több mint 250 ezer főt foglalkoztató Bundeswehr Németország egyik legnagyobb munkaadója.  Mint hozzátett, a munkaerőhiány a Bundeswehrt is sújtja, a gondot pedig külföldiek alkalmazása is enyhítheti. Azonban a nyitást körültekintően kell végrehajtani, így ügyelni kell például arra, hogy a Bundeswehr ne a helyi nemzeti hadsereg versenytársaként jelenjen meg a külföldi munkaerőpiacokon.  A Bundeswehr tagja a főszabály alapján csak olyan személy lehet, aki az alaptörvény szerint németnek számít, de kivételek most is vannak, köztisztviselőként 20 nem német EU-s állampolgár dolgozik a szervezetnél, a polgári alkalmazottak között pedig 944 nem német EU-s állampolgár van.
Németországban 2011-ben felfüggesztették a sorkötelezettséget, a Bundeswehr azóta hivatásos katonákból álló haderő.
Szerző

Orbán ott lesz a szélsőjobboldali brazil elnök beiktatásán

Publikálás dátuma
2018.12.27. 18:18
Jair Bolsonaro
Fotó: FABIO MOTTA / ESTADAO CONTEUDO / AGÊNCIA ESTADO / AFP
Hiába a január elsejei időpont, a magyar miniszterelnök nem hagyja ki Jair Bolsonaro beiktatási ceremóniáját.
Orbán Viktor megerősítette, hogy elmegy a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnöki beiktatására – idézi a brazil Folhapress hírügynökség cikkét a 24.hu
A beszámoló szerint a magyar miniszterelnök egyike annak a tizenkét állam- és kormányfőnek, aki jelen lesz a január elsejei eseményen (megjegyzik: a dátum miatt rendszerint kevesen teszik tiszteletüket).
A híradásból kiderül, hogy miközben az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini szimpatizál Bolsonaróval, Olaszországot Gianmarco Centinaio mezőgazdasági miniszter képviseli majd. Ott lesz a portugál elnök, Marcelo Rebelo de Souza is. Az Egyesült Államokból Mike Pompeo külügyminiszter vesz részt a beiktatáson, és elmegy még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is. Orbán Viktort egyébként maga Bolsonaro hívta meg beiktatására, miután Orbán gratulált a diktatorikus rendről ábrándozó, melegellenes kijelentéseiről ismert új államfőnek.
Szerző
Frissítve: 2018.12.27. 20:11

A román igazságügyi miniszter a legfőbb ügyész leváltását kéri az államfőtől

Publikálás dátuma
2018.12.27. 13:17
Klaus Iohannis FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
Klaus Iohannis román államfő elé terjeszti Augustin Lazar román legfőbb ügyész leváltására irányuló kérését csütörtökön Tudorel Toader igazságügyi miniszter.
Ezt sütörtöki sajtóértekezletén jelentette be a miniszter, aki felidézte, hogy csaknem két hónapja kezdeményezte a vádhatóság vezetőjének elmozdítását, de a hivatalos kérés azóta sem jutott el Iohannishoz, mert Lazar a leváltása indoklását megkérdőjelező bírósági panasszal "húzza az időt". Úgy vélekedett: a bírósági hercehurcának, amely még legalább másfél hónapig tart, semmi köze sincs azokhoz az "érdemi" érvekhez, amelyek alapján a leváltását kezdeményezte. Tudorel Toader októberben húszpontos "bűnlajstromot" olvasott Lazar fejére, miként tette azt korábban Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes (DNA) főügyész esetében is, akinek a leváltását az alkotmánybíróság támogatását megszerezve sikerült elérnie Klaus Iohannis államfőnél. A miniszter egyebek mellett kifogásolta, hogy Lazar titkos együttműködési megállapodást kötött a hírszerző szolgálattal: a tárcavezető szerint a legfőbb ügyész ezzel a "törvénytelen", a közvélemény elől eltitkolt lépéssel egy "párhuzamos igazságszolgáltatás" előtt nyitott utat. A bírák és ügyészek szakmai szervezeteként működő legfelsőbb bírói tanács (CSM) ügyészi részlege novemberben úgy döntött: nem támogatja Augustin Lazar felmentését, de a miniszter a CSM véleményezését is felesleges időpocsékolásnak nevezte, mondván, hogy a testület állásfoglalása csak konzultatív jellegű. Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Miután azonban az alkotmánybíróság a DNA-főügyész leváltása ügyében a jobboldali államfővel folytatott jogvitában a bukaresti szociálliberális kormánynak adott igazat, a román média szerint Iohannis aligha tagadhatja meg Lazar felmentését. Az elnök viszont jelezte: semmiképpen nem fogja elkapkodni a legfőbb ügyész menesztését, és megvárja a Lazar által indított bírósági panasz kimenetelét. A DNA főügyészének leváltása és a legfőbb ügyész elmozdítására tett kísérlet annak a "hadviselésnek" a része, amellyel a szociálliberális kormánytöbbség korlátozni próbálja a - szerintük titkosszolgálati befolyás alá került és a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végző - vádhatóság mozgásterét. Klaus Iohannis államfő, a jobboldali ellenzék és az európai intézmények élesen bírálják a kormány törekvését, amely szerintük a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti.
Frissítve: 2018.12.27. 13:21