Adventkor kétszer annyi a lakástűz

Publikálás dátuma
2018.12.23. 11:00
MTI FOTÓ: Mihádák Zoltán
Adventi időszakban kétszer annyi a lakástűz, mint az év más időszakaiban; idén decemberben már mintegy félezer ilyen esethez kellett kivonulniuk a tűzoltóknak.
Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője az állami tévében arról is beszélt, a karácsonyfát minden hőforrástól legalább másfél méteres távolságra állítsuk fel, csak megfelelő műszaki állapotú fényfüzért használjunk, és ha elmegyünk otthonról, vagy lefekszünk aludni, áramtalanítsuk. A gyertyákat nem éghető alátétre kell helyezni, karácsonyfán meggyújtani veszélyes - figyelmeztetett. Egy füstérzékelő segít megelőzni a nagyobb bajt, csakúgy mint a két kilogrammos poroltó, amely minden nagyobb áruházban kapható 2-3 ezer forintért - tette hozzá Mukics Dániel.

Harrach Péter nem haragszik a szánkókat megrongáló tüntetőkre

Publikálás dátuma
2018.12.23. 10:47
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mindenkinek lehetnek rossz pillanatai - mondta a KDNP politikusa.
"Nem haragszom, mert mindenkinek lehetnek rossz pillanatai, ez nagyon rossz pillanat volt részükről. De ugyanolyan emberi méltósággal rendelkeznek, mint azok, aki kevesebb rossz pillanatot követnek el" - mondta Harrach Péter az azonnali.hu-nak adott rövid videóinterjújában. "Azt kérem tőlük karácsony közeledtével, hogy ne csináljanak ebből gyakorlatot" - tette hozzá a KDNP képviselője. Harrach Pétertől azt kérdezték a Parlament előtti szánkókat megrongáló tüntetőkkel kapcsolatban, hogy imádkozik-e értük. A politikus viszont megfordította a kérdést, és úgy tette fel, hogy haragszik-e rájuk. Erre adta az idézett választ.    Arról is faggatták, volt-e olyan, hogy meggyónt egy parlamenti szavazást. Harrach erre nemmel válaszolt, hozzátéve, szavazott már nemmel az Országgyűlésben, még kormánytagként is.
Szerző

Varga Mihály szerint az ellenzék direkt félremagyarázza a túlóratörvényt

Publikálás dátuma
2018.12.23. 10:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A pénzügyminiszter szerint egyéni döntésén múlik, hogy több pénzt akar-e keresni, a túlóraszabályozás pedig munkavállalónak kedvez; a 400 órás túlórát mégsem a dolgozók, hanem a munkaadók kérték a kormánytól.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az ellenzék be akarja csapni az embereket, szándékosan félremagyarázza az önkéntes túlmunkaidő bővítéséről szóló törvényt. A miniszter erről a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt: szerinte senki sem kezdeményezett olyasmit, ami szembemenne az uniós irányelvekkel, gyakorlattal – ez igaz a túlórakeret és a túlórarendszerek módosítására is.
A magyar gyakorlat lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállaló - csak önként, saját beleegyezésével, írásban nyilatkozva - többletmunkával több pénzt keressen - tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a jelenlegi helyzetben a munkavállaló van jobb helyzetben. Ugyanis míg 2010-ben még 12 százalékos volt a munkanélküliség, most ez már 3,6-3,7 százalék körül van, közelít a teljes foglalkoztatottsághoz –idézi Vargát az MTI.

Nem a dolgozó nép kérte

Varga kijelentései alapján úgy is tűnhet, mintha a munkavállalók követelték volna a kormánytól a 400 órás túlóra bevezetését: csakhogy a kormányzati nyilatkozatokból egyértelműen kiderül, a törvénymódosítás a munkaadói oldal kérése volt – Szijjártó Péter külügyminiszter például egyértelműen a németországi cégek érdekeit emlegette. Ami az önkéntességet illeti, arról elég sokat elmond, hogy a Henkel kőrösladányi gyárában már a törvény bevezetése előtt akár heti 68 munkaórára is kötelezhették a dolgozókat, kollektív szerződés alapján – a 400 órás túlmunkához pedig kollektív megállapodás sem kell, elég a munkavállaló és a foglalkoztató megegyezése. Hogy ez mennyire reális veszélyhelyzet, azt jól jelzi, hogy a rabszolgatörvényt Dávid Ferenc közgazdász, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára is kockázatosnak ítélte: az ATV-nek nyilatkozva azt mondta, a dolgozók azokon a településeken lesznek a legkiszolgáltatottabbak, aminek régiójában csak egy nagy foglalkoztató működik – senki sem költözik csak azért más városba majd családjával, hogy kedvezőbb munkafeltételekhez jusson.
Vargát a szerdán ismét eredménytelenül zárult minimálbér-tárgyalásokról is kérdezték. A pénzügyminiszter azt mondta, mindenkinek az lenne a legkényelmesebb és a legjobb, ha a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői meg tudnának állapodni. A szakszervezetek 13-15 százalékos bérigénye áll szemben a munkaadói 5-7 százalékos ajánlatával. A miniszter azt mondta, meg kell találni az egyensúlyi pontot. Van még néhány nap az évből, ha nem születne megállapodás, akkor kell a kormánynak nyilatkoznia az ügyben.
 Azt is elmondta, kérték a partnerektől, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékétől függetlenül állapodjanak meg. Mint elmondta, ebben egy hatéves megállapodás alapján haladnak. Az adócsökkentés 27 százalékról indult, idén már 19,5 százalékra csökkent. A kormány döntése értelmében jövő júliustól további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra mérséklődik a szociális hozzájárulási adó mértéke.
Varga Mihály azt is elmondta: mindenki számára meglepetés volt a harmadik negyedéves növekedés, az, hogy 5,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Erre a negyedéves típusú mérések óta nem volt példa - hangsúlyozta, hozzátéve: arra számítanak, hogy jövőre is 4 százalék körüli emelkedés lesz. Rendkívül jó, lendületes gazdasági bővülés van - értékelt a pénzügyminiszter -, amely alapvetően két elemre épül: a lakossági fogyasztás bővülésére és a beruházások növekedésére.  

Gyereket vállalni 400 órás pluszmunka mellett?

A családok évéről szólva azt mondta: a demográfiai kérdés megelőzi a gazdaságiakat. Egy olyan országban, amelynek csökken a népessége, gazdasági teljesítményének is kisebb jelentősége, hozadéka van - értékelt a miniszter. A kormányzat első számú céljának tekinti, hogy a népesedési folyamatok megváltozzanak. Ezért támogatják a gyermeket vállaló, gyermeket nevelő családokat, ezért segítenek otthonteremtési programmal, családi adókedvezménnyel, az óvodai, iskolai ellátás támogatásával.  Példaként említette, hogy a meglévő kedvezmények megmaradnak, ezen felül 2019-től a kétgyermekes családok családi adókedvezménye tovább bővül. A családabarát szemlélettel persze nehéz összeegyeztetni azzal, hogy a „rabszolgatörvényt" nyilvánvalóan gazdasági érdekből, a szakszervezetek és a közvélemény megkérdezése nélkül  készítette elő a kormány, majd verte át a parlamenten a fideszes parlamenti kétharmad. A törvény ráadásul visszavetheti a gyermekvállalási kedvet is, szemben a kormányzati igényekkel: Tóth Olga szociológus, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak nyilatkozva azt mondta,   
a 400 óra túlóra lehetősége tragikus hatással lesz a családok életére, gyakorlatilag felülír minden pozitívnak tekinthető családpolitikai intézkedést.

„Ha csak az apák lesznek azok, akik jelentős mennyiségű túlmunkát kénytelenek vállalni, annak is komoly következményei lennének: sokkal kevesebbet lesznek a gyerekeikkel, kevesebb időt töltenek otthon, ami még nagyobb terhet ró a nőkre. Márpedig, ahol nem egyenlő a munkamegosztás, a nők nem vállalnak több gyereket” – mondta a szociológus, aki azt is hozzátette: a magyar családok jelentős részében a nők is dolgoznak, és ha nekik is túlórázniuk kell, gyakorlatilag nem marad idejük a gyerekekre.   
Szerző