Százezrek minimálbéren

Publikálás dátuma
2018.12.21. 10:00
Azok az ágazatok húzzák leginkább a bérnövekedést, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A munkaerőhiány miatt az átlagkeresetek továbbra is nőnek, a gyorsuló infláció miatt a reálkeresetek azonban lassabban emelkednek.
A munkaadói és munkavállalói oldalra hárította a felelősséget Varga Mihály abban, hogy az elmúlt hetekben nem sikerült megállapodni a 2019. évi évi garantált bérminimum és minimálbér összegéről. A pénzügyminiszter az állami televízió csütörtök reggeli adásában kifejtette, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamos bérnövekedést támogatja a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás, valamint a munkaerő-piaci helyzet átalakulása. Példaként említette, hogy a közfoglalkoztatásból mintegy 55 ezer ember lépett át a munkaerőpiacra, de néhány szektorban még mindig jelentős a munkaerőhiány. A tárcavezető utalt arra is, hogy Magyarországon mintegy 300 ezer munkavállaló van bejelentve minimálbéren, a garantált bérminimum összege több mint 800 ezer embert érint, ami mutatja, van jelentősége annak, milyen garantált bérminimumra, illetve minimálbérre tesz javaslatot a kormány.  A miniszteri interjúból kimaradt, hogy mikor hirdeti ki a kormány döntését a garantált bérminimum és a minimálbér mértékéről. Az azonban bizonyos, hogy ez idén megtörténik. Óriási meglepetést keltene, ha nem a 200 ezer, illetve 150 ezer forintos összeg válna valóra. A Pénzügyminisztériumban továbbra is azzal számolnak, hogy jövőre 4 százalék körüli növekedés lesz, amely kisebb mértékű bérnövekedéssel, de magas lakossági fogyasztással, magas beruházási rátával fog együtt járni. Ugyanakkor nem tagadta Varga Mihály, hogy egyebek közt figyelembe kell venni, hogy októberben már kisebb mértékű volt a bérnövekedés, mint az év előző kilenc hónapjában.  Az idén január-októberben a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,6 százalék nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idén októberben a bruttó átlagkereset 327 100 forintra nőtt, ami 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss adatai szerint.   Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azonban a jövő évi keresetekre vonatkozó prognózisában azzal számol, hogy - álláspontja szerint - a munkaerőért folytatott küzdelem magasan tarthatja a bérnövekedést. Ugyanakkor az idei évhez képest 2019-ben némi lassulást feltételez: a minimálbér és a garantált bérminimum 9-12 százalékos emelkedése mellett a jövő évi átlagos keresetbővülést 9 százalékosra várja. Más szakértők ennél kisebb minimálbér és a garantált bérminimum növekedést tartanak valószínűnek.    A októberi béreket tekintve ismét elmondható, hogy a versenyszféra bérnövekedése (11,2 százalék) dinamikusabb volt, mint amit az állami szférában mértek (9,6 százalék).  Ami a versenyszférát illeti, továbbra is azok az ágazatok húzzák leginkább a bérnövekedést, ahol jelentős a munkaerőhiány, így az építőipar, az energiaszektor és a bányászat teljesít messze átlag felett. Bár még tart a magyar bérrobbanás, de az infláció már egyre jobban érezteti a hatását. Az emelkedő infláció miatt ugyanis a reálkeresetek egyre lassabban nőnek.  A munkaerőhiány ellenére a vállalatok még mindig képesek új munkaerőt felvenni. Októberben az elsődleges munkaerőpiacon közel 30 ezer fővel (1 százalékkal) nőtt a foglalkoztatás januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszik 114-115 ezer fő körül, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb.    

MNB: Mesterségesen csökkentett inflációs adatok

Az infláció szokásosnál nagyobb változékonysága rövid távon fennmarad, a jövő év eleji átmeneti emelkedés után a pénzromlás üteme ismét 3 százalék alá csökken - mondta Balatoni András, az MNB idei utolsó inflációs jelentésének csütörtöki bemutatóján. Ugyanakkor a reálbérek további érdemi növekedésére számít az MNB, jövőre a bruttó átlagkereset 8,5 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta pedig a historikus mélypontja közelében alakul. Az MNB 4,7 százalékra emelte az idei gazdasági növekedési várakozását, a 2019-es inflációs előrejelzését pedig a korábban várt 3,1 százalékkal szemben  2,9 százalékra csökkentette, változatlanul 3,5 százalékos GDP-növekedés mellett. Az idei inflációs prognózis 2,8 százalék maradt. Távolabb tekintve a jegybank 2020-ban és 2021-ben is 3 százalékos inflációt és 3 százalékos gazdasági növekedést jelez előre.  

Szerző
Témák
bér
Frissítve: 2018.12.21. 10:34

Befuccsolt a nemrég beígért agrár-napelemprogram

Publikálás dátuma
2018.12.21. 07:30

Fotó: Shutterstock
A kormányzati pusztanapelemprogramnak se a fel-, se a mostani elvetése nem befolyásolja érdemben a magyarországi napelemipar fejlődését.
Hatályát veszti a magyarországi földművesek napelemes fejlesztéseiről szóló tavaly december 29-i kormányhatározat – derül ki a kabinet december 18-i, egymondatos intézkedéséből. Az elsősorban Lázár János egykori kancelláriaminiszterhez kötődő kezdeményezés támogatta földművesek és mezőgazdasági cégek legalább 600 darab, összesen 300 – egyenként tehát fél-fél -megawattos (MW) napelemtelep telepítésének ötletét. A most eltörölt határozat ennek érdekében 8 milliárd forint elkülönítésére kérte fel a Pénzügyminisztérium-előd nemzetgazdasági tárcát. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát százmillió forint fejében az ötlet koordinációjával bízták meg. A gondolat Lázár János tavaly év végi szavai szerint szintén a kamarában szökkent szárba. Az elkülönített összegek sorsa nem ismert; mindazonáltal tájékoztatóin az egykori tárcavezető vissza nem térítendő támogatás helyett kedvezményes hiteltámogatást említett. Mi több, ez év elején a kívánatos számot már 3 ezerre növelte és ennek érdekében kétségkívül könnyítették a hálózati csatlakozás szabályait. Forrásaink szerint az agrárkamara azóta elvégzett egy igényfelmérést, amin többszörös túljelentkezést tapasztalt. Ám Lázár János leváltásával a téma csendben elült. A kormányzati felvetés kevéssé illeszkedett a napelemberuházások üzleti-jogi környezetéhez – vélekedett megkeresésünkre Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Nem bizonyult életszerűnek, hogy a földművesek egy körülbelül egymillió forint értékű földterületen felhúzzanak egy 150-200 millió forintos, komoly műszaki-kereskedelmi hozzáértést igénylő erőművet. Ráadásul ha egy ilyen beruházást kedvezményes hitelből vagy vissza nem térítendő támogatásból valósítanak meg, az így nyert anyagi előnnyel csökken az általuk termelt áram kiemelten magas, garantált átvételi ára. (Pedig Lázár János még arra utalt, hogy mindkét kedvezményt igyekeznek fenntartani.) Ez alapján a földművesek körének nem bizonyult megtérülőnek az elképzelés. Ugyanakkor az adott keretfeltételek továbbra is vonzzák a napelemekre szakosodott befektetőket. Így se az agrárnapelemprogram felvetése, se megvalósításának elmaradása nem befolyásolja érdemben a hazai napelemágazat fejlődését – fogalmazott Kiss Ernő.

Szigorított feltételek

A kormány egy másik rendeletével több ponton szigorította a megújuló-, így a napenergiás termelők kedvezményeit is. Törlik például a nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánított beruházások telephelyáthelyezésének, illetve megvalósításuk három éves késedelmének lehetőségét. Sőt, egy éves hosszabbítás is csak támogatásmérséklés fejében kérhető, az eljárások pedig mostantól nem szüneteltethetőek. A hatósági engedélyek akár egy évig is elhúzódó kiadása rendkívüli mértékben lassítja a beruházások megvalósítását – jegyezte meg ennek kapcsán lapunknak Kiss Ernő. A magasabb kedvezmények érdekében a 2016 végi határidőig benyújtott mintegy 2500 engedélykérelemnek így mindeddig csak kisebb hányada valósult meg - tette hozzá. Egy másik kormányhatározat felsorolja azt a 78 állami intézményt, amely jövőre lényegében ingyen kaphat áramot az állami MVM uniós támogatással tavalyelőtt felépített pécsi napelemtelepéről.

Szerző

321,55 forinton áll az euró

Publikálás dátuma
2018.12.21. 07:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben péntek reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 321,46 forintról 321,55 forintra erősödött.  A frank árfolyama 283,69 forintról 284,46 forintra, a dolláré pedig 280,65 forintról 280,88 forintra nőtt. Az euró alig mozdult a dollárral szemben, árfolyama péntek reggel 1,1449 dolláron állt a csütörtök esti 1,1453 dollár után, írja az MTI.
Szerző
Frissítve: 2018.12.21. 07:29