Előfizetés

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.12.18. 20:55

Fotó: AFP
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Bejelentette lemondását a belga miniszterelnök

MTI
Publikálás dátuma
2018.12.18. 20:54
Charles Michel
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Fülöp király a hírek szerint egyeztetni fog a pártokkal, és megpróbálja megtalálni a közös nevezőt.
Bejelentette lemondását kedden Charles Michel belga miniszterelnök, miután a kormánya kisebbségbe szorult amiatt, hogy az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt kilépett a koalícióból az ENSZ migrációs csomagja feletti vita miatt. Michel a parlament előtti beszédében közölte, hogy még este személyesen benyújtja lemondását Fülöp belga királynak. A Le Soir című helyi lap friss értesülései szerint a legvalószínűbb, hogy az uralkodó nem dönt rögtön arról, elfogadja-e a lemondást, hanem egyeztetni fog a pártokkal, megpróbálva közöttük „megtalálni a közös nevezőt”. Jövő májusban lesznek választások Belgiumban, így szakértők szerint az is a lehetőségek között van, hogy a király arra kéri Michelt, korlátozott jogkörökkel ugyan, de maradjon a posztján egy ügyvivő kormány vezetőjeként, de újabb koalícióalakítás, illetve akár előrehozott választás is lehet. Több párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a kisebbségi kormány ellen, Michel azonban ezt ellenezte, inkább az ellenzéki erők külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatni szerette volna a politikai munkát a legfontosabb ügyekben a jövő évi választásokig. Michel elmondta: meggyőződése, hogy ez szolgálta volna leginkább az állampolgárok érdekeit, a javaslatát azonban szerinte „meg sem hallgatták”, így nem volt más választása, mint a lemondás. Az ország legnagyobb pártjának számító N-VA azután lépett ki a koalícióból, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját. Erről parlamenti szavazást is tartottak, amelyen a képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az egyezményt.

Jövő év végére új híd állhat Genovában a leomlott helyén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.18. 15:14

Fotó: Manuel Romano / AFP
43 fénypont emlékeztet majd a katasztrófa áldozataira. A hídroncs alatt álló mintegy 150 lakóházat lebontják.
Márciusban elkezdődik az építkezés, és 2019 végére új híd fog állni a Genovában leomlott Morandi-híd helyén – jelentette be Danilo Toninelli olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter kedden, miután nyilvánosságra hozták a hídépítési pályázaton nyertes cég nevét. Danilo Toninelli az MTI összefoglalója szerint közölte, hogy a hídavatást akár már 2019 végén vagy 2020 elején megtarthatják. Az augusztus 14-én összeomlott genovai híd újjáépítésére kiírt pályázaton 22 vállalat indult. A nyertes az olasz Salini-Impregilo cég lett, amely az Italferr és a genovai Fincantieri vállalatcsoportokkal közösen valósítja meg a 220 millió eurós beruházást. A nyertes terv Renzo Piano genovai építész elképzelése alapján született meg. Az új hídon 43 fénypont emlékeztet majd a katasztrófa ugyanennyi áldozatára. Marco Bucci genovai polgármester – aki egyben az újjáépítéssel megbízott kormánybiztos is – arra kérte a pályázaton másodikként befutó vállalkozást: ne fellebbezze meg az eredményt, mert ez lassítaná az építkezés elindítását. A Morandi-híd megmaradt részeinek lebontása megkezdődött, és lebontják a hídroncs alatt álló mintegy 150 lakóházat is, amelyből a lakókat már augusztusban kiköltöztették.       Az 1967-ben felavatott Morandi-híd a város keleti és nyugati részét összekötő útvonalnak számított. Az olasz közlekedésügyi minisztérium szakértői jelentése szerint a hídomláshoz több együttes tényező vezetett, köztük a híd terhelése, valamint a szerkezet hiányos karbantartása. A híd összeomlásáért mintegy 20 ember ellen indult vizsgálat, köztük vannak a hidat üzemeltető olasz autósztráda-társaság vezetői. A Morandi-híd Genovában augusztus 14-én omlott le, a katasztrófában 43 ember vesztette életét. Az ügyészség három bűnvádi eljárást indított el: az elsőt gondatlanságból előidézett tömeges halál, a másodikat gondolatlanságból okozott katasztrófa, míg a harmadikat ugyancsak gondatlanságból elkövetett merénylet a közlekedés-biztonság ellen címén.