És akkor 100 ezer forint lehet a nettó minimálbér

Publikálás dátuma
2018.12.17. 14:15
Fotó: Vajda József
A kabinet gyorsan akcióba lépett, nem vár a munkaadókra.
Ahogy a Népszava is megírta szeptemberben, úgy emelkednek a törvényesen fizethető legkisebb pénzek. A garantált bérminimum 11 százalékkal hízna, azaz praktikusan nettó 135 ezer forintot vihetne haza a dolgozó, tudta meg a Magyar Idők. A 8,9 százalékkal kerekedő minimálbér nettója pedig elérné a 100 ezer forintot. Nagy változás az utóbbi évekhez képest, hogy a minimálbér szerepe mérséklődött, mivel a robotosoknak mintegy 6-8 százaléka keres ennyit, a többiek fizetési papírján magasabb összeg szerepel. A garantált bérminimum emelése pedig azért jelentős, mert így magasabb kereseti kategóriákban lévők pénzét is feljebb kell tornászni, hogy elkerülhető legyen a bérfeszültség.   Meglepő, hogy a Magyar Idők szerint úgy tudja, hogy a napokban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ismét összeül. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, még karácsony előtt dönthetnek a minimálbérről, de a a VKF ismételt összehívásáról nem ejtett szót, sőt ilyesmiről a munka világának többi szereplői, a munkaadói és a munkavállaló érdekképviseletek sem tudnak.  A kormány nevében korábban Varga Mihály pénzügyminiszter  kijelentette, hogy miután a munkaadók és a munkavállalók  nem tudtak megállapodni az emelés mértékéről, így a kormány hozza meg majd a szükséges döntést. (Valószínűleg ennek összegét írta meg a kormánylap.)  Hivatalosan a munkaadók 5-7, a munkavállalók 13-15 százalékos emelést tartottak elfogadhatónak.
Szerző
Témák
bér

4380 milliárd forint a magyarok éves "kártyapénze"

Publikálás dátuma
2018.12.17. 12:45
Illusztráció/Thinkstock
Egy bankkártyás tranzakció átlagos összege 7 ezer forint.
Több mint 3900 milliárd forintra rúgott a bankkártyás forgalom az év első kilenc hónapjában, ami 24 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Azaz naponta átlagosan több mint 12 milliárdot költöttek a bankkártyások, írja a napi.hu. Egy bankkártyás vásárlás értéke pedig átlagosan több mint 7 ezer forint volt a harmadik negyedévben,. A hagyományos tranzakciók átlagértéke közel kétszerese az érintéses fizetéseknek, előbbieknél 11 ezer forint, utóbbiaknál 6 ezer forint volt az átlag, ez azt jelenti, hogy a kisebb értékű kártyás vásárlásoknál fölényben vannak az érintéses vásárlások.
Szerző

Édes élet a fenyőfán

Publikálás dátuma
2018.12.17. 10:30

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Óriási a választék a karácsonyfák elmaradhatatlan díszeiből, a szaloncukrokból. Válogathatunk a néhány száz forintos kimért, vagy előre csomagolt termékektől a több ezer forintosig.
Az ünnepre készülve átlagosan 3,5 ezer tonna szaloncukrot vásárolunk a más országban nem ismert különleges, ehető karácsonyfa díszből. A hazai édességgyártók ugyan kezdeményezték, hogy ezt a speciálisan magyar terméket is nyilvánítsa az agrártárca hungarikummá, de eddig nem jártak sikerrel. A szaloncukorexport gyakorlatilag a környező országok magyar lakta területeire korlátozódik – mondta a Népszavának Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) főtitkára. A szövetség nemrég kutatást végzett a fogyasztók körében, hogy melyik szaloncukor féleségeket keresik a legtöbben. A felmérés tanúsága szerint a karácsonyi szezonális termék legnépszerűbb fajtája továbbra is a zselés szaloncukor, amely a forgalomnak nagyjából a kétharmadát adja. Erről egyébként lapunk munkatársa is meggyőződhetett öt nagy élelmiszerlánc üzleteiben. A zselés alapkínálat mellett az elmúlt időszakban az édességgyártók egyre többféle ízben készítenek szaloncukrot. A szövetség említett tanulmánya szerint a legkeresettebb a mogyorókrémes, a csokoládékrémes, a marcipános, és a kókuszos szaloncukor. A minőségi termékek között azonban olyan különlegességek is kaphatók a nagy élelmiszerláncoknál, mint a kávé, az áfonya, vagy a forralt bor töltelékes karácsonyi édességek. A jelenleg kapható zselés szaloncukroknak már nem sok köze van a 30-40 évvel ezelőtt kapható elődeikhez. A Magyar Élelmiszerkönyv külön soron foglalkozik a szaloncukrok minőségi előírásaival, így például ma már kizárólag csokoládéba mártott terméket lehet piacra dobni, eltűntek a jóval olcsóbb és gyengébb minőségű úgynevezett bevonómasszával gyártott termékek. Érdemes a csomagoláson ellenőrizni, hogy a termék legalább 35 százalékban tartalmaz-e kakaószármazékot, mert csak az számít csokoládénak, amely legalább ekkora arányban tartalmaz ilyen alapanyagot. Akad még gumicukor szaloncukor is, ha valakinek azt szeretne rágni karácsonykor. Különleges igényeket kielégítő termékek is. Vannak a polcokon cukormentes, illetve olyan zselés szaloncukrok is, amelyek 33 százalékban tartalmaznak gyümölcsöt, de a vegán fogyasztók is találnak mindenféle állati terméktől, tehát tejtől, vajtól, egyéb állati zsiradéktól mentes szaloncukrot is. Természetesen ezeknek az édességeknek az ára is különlegesebb az átlag szaloncukrokénál, vagyis drágábbak azoknál. Nem csak a szabályozási környezet miatt hódít a magasabb minőségű, bár emiatt természetesen drágább termékskála, hanem változtak a vásárlói igények is. A szakemberek és fogyasztóvédők arra figyelmeztetnek a nagy karácsonyi szaloncukor vásárlási roham előtt, hogy ne vásároljunk alkalmi árusoktól szaloncukrot akkor sem, ha néhány száz forintért adnak egy kiló édességet. Az ilyen termékek esetében ellenőrizhetetlen a gyártó, a minőség és a termék összetétele is. Ráadásul a nagy élelmiszerláncok szinte mindegyike kínál kimért szaloncukrot is megbízható, ismert hazai és külföldi gyártók termékeiből. Ezek ára 800-1 000 forint között változik, vagyis alig drágábbak, a kockázatos alkalmi vétellel megvásárolható 500-700 forintos édességeknél. Az árak legalább olyan széles skálán mozognak, mint az ízek. Az egyik neves multi magas minőségű termékének kilóját 7 500 forintért adják az egyik belvárosi bevásárló központ árus gondolájánál. Nem sokkal olcsóbbak az általában 30-35 dekagrammos kiszerelésben a polcokon sorakozó termékei, valamint a versenytársak hasonló minőségi szaloncukrai, ha kilóra számítjuk át az árcédulán olvasható számokat. A dolog természetéből adódóan nincsenek pontos számok az illegális szaloncukor piac mértékéről, de az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy nem jelentős. A szövetség előrejelzése szerint az édesipar bevétele a jelenlegi 200 milliárd forintról jövőre akár úgy is emelkedhet, hogy a mennyiség nem nő ezzel arányosan. Ennek oka a termelési költségek növekedése. A munkaerő hiány ezt az ágazatot is érinti és ezért a munkabérek nőnek. A szektor szereplői közül többen vendégmunkásokkal igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiányon. Ugyancsak előtérbe került az automatizálás is, ám a korszerű berendezések költségeit is kénytelenek a gyártók beépíteni a termékeik árába. Jövőre várhatón egy számjegyű áremelkedés várható az édesipari termékek piacán, így 2019. karácsonyán többet kell majd fizetni a szaloncukorért is.

Szaloncukor történelem

A szaloncukor őse a Franciaországban fondant-cukornak nevezett édesség volt. A túltelített cukoroldatból főzéssel készült masszát lehűtötték és már a középkortól fogyasztották. Magyarországra német közvetítéssel a XIX. század ’30-as éveiben, szinte a karácsonyfa állítás szokásával egy időben érkezett a fondant-cukor is, hogy itt azután teljesen „elmagyarosodjon”. Az eredetileg főleg almával, dióval díszített karácsonyfákon hamar megjelentek előbb az arisztokrácia köreiben a házilag készített édességek. Később a nagypolgári otthonok szalonjaiban is elterjedtek, s mivel a karácsonyfát a szalonban állították fel, így kapta a szaloncukor a nevét. A század végén a kézműves termékek mellett a cukrászdákból rendelt, vagy ott megvásárolt szaloncukrok kezdték kiszorítani a házasszonyok készítette édességeket. A csomagolás rojtjait még sokáig kézzel készítették. Főleg vidéken, még néhány évtizede is sok háznál maguk készítették a karácsonyfa édes díszét. Napjainkban mintha kezdene újra divatba jönni a kézműves, illetve házi szaloncukor.

Szerző