A rejtvényfejtés mégsem állítja meg a szellemi leépülést?

Publikálás dátuma
2018.12.12. 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP
Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól.
Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a "használd, vagy elveszíted"-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint "magasabb kognitív pontról indul". Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal - írta az MTI a BBC alapján.
A BMJ folyóiratban közölt tanulmány az Aberdeeni Királyi Kórházban dolgozó Roger Staff és az Aberdeen-i Egyetem közreműködésével készült. A kutatásban 498 ember vett részt, akik 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat. Kiderült, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Ugyanakkor azok, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek. A tanulmány modellező módszerrel készült, és nem állapított meg okozati összefüggéseket. Időközben a kutatásban részt vevők közül többen kimaradtak, néhányan elhunytak.
Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demencia kialakulásától.
A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.
David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a tanulmány újabb adalék a "használd, vagy elveszíted"-vitában. A tudós hangsúlyozta, hogy a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterolszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.
Témák
demencia agy
Frissítve: 2018.12.12. 10:59

Nem vicc: az agy szerkezetét is megváltoztatja a sok kütyüzés

Publikálás dátuma
2018.12.11. 12:40
Illusztráció
Fotó: Pixabay
"Elvékonyodik" azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet okostelefonoznak vagy tableteznek, ez pedig ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket.
Egy nagyszabású amerikai kutatásban tizenegyezer, 9-10 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, 4500 gyermek agyának szkennelése után arra a megállapításra jutottak a tudósok, hogy korán vékonyodni kezd azoknak a gyerekeknek az agykérge, aki napi hét órát vagy annál többet töltenek okostelefonnal vagy tablettel. Ez ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket – írta a Szeretlek Magyarország a Daily Mail alapján.
Az agy kognitív fejlődésével foglalkozó tanulmánynak az is a célja, hogy kimutassa, a képernyő előtt töltött idő hogyan hat a gyerekek érzelmi fejlődésére és mentális egészségére. Azt máris megállapították, hogy akik napi két óránál többet töltenek képernyő előtt, gyengébb eredményt érnek a különböző gondolkodást igénylő és nyelvi teszteken. A projektben részt vevő orvosok ennek ellenére óva intettek attól, hogy ebből végérvényes következtetést vonjanak le, mert nem teljesen biztosak abban, hogy mindezt kizárólag a modern technológia megnövekedett használata okozza.
Az agykéreg a gyűjtőhelye azoknak az idegszöveteknek, amelyek befogadják a külvilágból származó információkat. Létfontosságú szerepe van az olyan kognitív funkciókban, mint az érzékelés, a nyelv, az emlékezet, és tudatosság. A korral járó fokozatos vékonyodása már 5-6 éves korban elkezdődik.
Egy 2014-es tanulmány szerint az agykéreg vastagsága és az intelligencia-hányados között közvetlen kapcsolat van. Kimutatták, hogy azoknak, akiknek jelentősen magasabb volt az IQ-ja, nem következett be agykéreg-vékonyodás, a jelentősen alacsonyabb értékekkel rendelkezőknél pedig túlságosan is nagymértékű volt ez a folyamat.
Szerző

Átlépett a csillagközi térbe a Voyager 2

Publikálás dátuma
2018.12.10. 20:01

Fotó: HO / NASA/JPL-CALTECH / AFP
A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak az űrszondával.
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a helioszféra határán, vagyis elhagyva azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A kutatók abból észlelték a „kilépést”, hogy a szonda által érzékelt részecskék egyszer csak eltűntek – írja a BBC hírportálja. A szakemberek szerint noha az űrszonda ikertestvére, a Voyager 1 már hat évvel ezelőtt átlépett ezen a határon, a Voyager 2 áthaladásának különlegessége, hogy még van olyan működő műszer az űreszköz fedélzetén, amely
„példátlan információkkal szolgál a csillagközi térbe való átlépés milyenségéről”.

A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból, tizenhat nappal testvérszondája, a Voyager 2 fellövése után. Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Jelenleg 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad és 22 milliárd kilométerre jár kiindulópontjától. A Voyager 2 csaknem 18 milliárd kilométerre van a Földtől és nagyjából 54 ezer kilométer per órás sebességgel halad. A NASA szakemberei szerint ugyanakkor az ikerszondák technikailag még mindig a Naprendszeren belül vannak. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a Naprendszer az úgynevezett Oort-felhő külső pereméig nyúlik. A két űreszköznek még évezredekbe fog telni, mire áthalad ezen az üstököszónán. A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak a Voyager 2-vel. A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti missziójukat már 1989-ben befejezték.
Szerző