Robin, te szegény! - ostoba és irritáló moziban menőzik a sherwoodi zsivány

Publikálás dátuma
2018.12.06. 12:00

Robin Hood örök téma a filmtörténetben: százhat éve készült el a mondakör első mozgóképes feldolgozása, a legfrissebbet mától vetítik a hazai mozik. Ami közös bennük, hogy egyik sem kiemelkedő darab.
Lehet, hogy igazságtalanok vagyunk Étienne Arnaud és Herbert Blaché Robin Hoodjával, mivel ez még bőven a némafilmes korszakban született meg, és az összesen harminc perces mű legnagyobb érdekessége, hogy gigantikus kalapokban játszottak a színészek. A sokáig eltűntnek hitt művet végül 2006-ben felújították és a New York-i MOMÁ-ban mutatták be. Ám az első klasszikus álomgyári produkció a Douglas Fairbainks főszereplésével készült 1922-es verzió volt, amely korának legdrágább produkciója volt másfél millió dolláros büdzséjével. (De nyereséges volt, mert 2,5 milliót fialt.) Az 1932-ben debütált Robin Hood kalandjai, Kertész Mihály és William Keighley által rendezett film a Robin Hood-tematikát feldolgozó alkotások közül az egyik legnépszerűbb: négy Oscar-díjra jelölték, ebből hármat meg is kapott. Kis hazánkban is adták mozikban, és miután a Magyar Televízió a hetvenes években rongyosra játszotta, sokaknak Errol Flynn lett az örök nyilazós hős. A Magyarországon ebben az időszakban a női szívek ellenállhatatlan hercegének tartott Giuliano Gemma is próbálkozott a műfajjal A tüzes íjász című olasz-spanyol-francia összefogással, 1970-ben készült dolgozattal.  1976-ban Sean Connery is a kezébe vette a nyilat a Robin és Marian című produkcióban, bár az alkotás néha nehezen volt komolyan vehető Connery félig mikulásnak, félig ősembernek való maszkírozásával. Mennyire érdekes: ugyanebben évben készült egy szovjet verzió is, a Robin Hood nyila Szergej Taraszov és Kirill Rapaport rendezőktől – mert, akárhogy is nézzük, a gazdagokat kiraboló és egyúttal szegényeket segítő karakter még a szocialista forradalom értékvilágába is belefért. Így minden bizonnyal a cenzorok úgy gondolták, hogy a középkori Anglia kelléképpen elrettentő ahhoz, hogy állami pénzből is elkészülhessen a műalkotás. Az 1984 és 1986 között a briteknél sugárzott Robin Hood and the Sorcerer tévésorozat csak azért érdekes, mert itt jelenik meg először Kicsin John, az arab segítőtárs és állítólag ezt a verziót vette alapul Kevin Reynolds az 1991-ben debütált Robin Hood, a tolvajok fejedelméhez, mely Errol Flynn mellett megalkotta minden idők „másik” legfontosabb hős interpretációját Kevin Costner színre lépésével. Ezután sokáig inkább csak állatorvosi lovak készültek, mint például Mel Brooks paródiája (A fuszeklik fejedelme 1993) vagy egy bizarr folytatás, melyben Robin Hood lánya – Kiera Knighltley alakításában – próbál fellépni a nottighami seriff ellen (A tolvajok hercegnője, 2001). Erroly Flynn és Kevin Costner egyeduralmát még maga Ridley Scott sem szerette volna kikezdeni, így készített egy kritikai szempontból vegyesen fogadott előzménytörténetet 2010-ben, szimplán Robin Hood címmel. A címszerepet Russel Crowe alakította, aki ebben a mozikban emlékezetes erővel mondta fel a nagymonológokat, jómagam féltettem is, nehogy agyvérzést kapjon a nagy koncentráció közepette. Ezek után, akárhogy is nézzük, 2018-ban akár már időszerű is lehetett volna, hogy kapjunk egy modern, ötletes és innovatív feldolgozást – ha már olyan név is van a producerek között, mint Leonardo DiCaprio. Nincsenek azonban jó híreim: noha a fiatalítás jó ötlet volt (Taron Egerton akár jó Robin Hood is lehetne), az egyszerűen csak zseni Ben Mendelsohn itt is sokszor villan nottinghami seriffként, de az előzmény előzményének szánt film olyannyira ostoba és irritáló akciódarab lett, hogy azért kell aggódni, hogy vajon Otto Bathurst rendező vajon hány évre nyírta ki az örökzöld figurát a mozgóképes világból. 
A történelmi hűség a világ egyik legismertebb hősével kapcsolatosan igen érzékeny kérés, lévén, hogy a kutatók már abban sem tudtak közös megegyezésre jutni, hogy vajon tényleg Fulk FitzWarin normann nemes volt-e valójában az „angol betyár”. J. C. Holt történész szerint a legendának semmiféle történelmi alapja nincs. Ennek megfelelően a filmes és egyéb művészeti ágakban a feldolgozások szabadon bánnak a tényekkel. Egy azonban biztos: nem volt levegőben úszó, közben nyilakat számolatlanul kilövő, falakat romboló felsőbbrendű lény, mint Ott Bathurst mostani verziójában.

A történelmi hűség a világ egyik legismertebb hősével kapcsolatosan igen érzékeny kérés, lévén, hogy a kutatók már abban sem tudtak közös megegyezésre jutni, hogy vajon tényleg Fulk FitzWarin normann nemes volt-e valójában az „angol betyár”. J. C. Holt történész szerint a legendának semmiféle történelmi alapja nincs. Ennek megfelelően a filmes és egyéb művészeti ágakban a feldolgozások szabadon bánnak a tényekkel. Egy azonban biztos: nem volt levegőben úszó, közben nyilakat számolatlanul kilövő, falakat romboló felsőbbrendű lény, mint Ott Bathurst mostani verziójában.

Frissítve: 2018.12.06. 16:20

Új Bruce Springsteen album: hallgasson bele!

Publikálás dátuma
2018.12.05. 20:28

December 14-én jelenik meg a Columbia Records gondozásában Bruce Springsteen „Springsteen on Broadway” című albuma. A Tony-díjas előadó 236 estén keresztül állt színpadra a Walter Kerr Theatre falai közt, és a 4 bakeliten valamint dupla CD-n érkező kiadvány ezeknek az egyszemélyes előadásoknak a dalait tárja a hallgató elé – a konferálásokon keresztül a dalszerző személyes történeteivel együtt.   
Szerző

Putyin beüzent az ukrán választási kampányba: egy másik elnökkel hajlandó tárgyalni

Publikálás dátuma
2018.12.05. 16:05

Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP
Persze hivatalosan az orosz elnöknek esze ágában sincs beleszólni, hogy ki lesz az új első ember Kijevben.
Nem kíván részt venni az ukrán elnök választási kampányában, ezzel indokolta  Vlagyimir Putyin, miért zárkózik el attól, hogy telefonon beszéljen Petro Porosenkóval a kercsi incidens után. Az orosz elnök szerint Porosenko kiprovokált mesterséges válsághelyzeteket hoz létre, amelyekért rögtön Oroszországot teszi felelőssé, ami után "azonnal azt akarja demonstrálni, hogy sikeresen megoldja a felmerülő problémákat". "Ez egy egyszerű kombináció, és ezekben a kombinációkban nem kívánok és nem fogok részt venni."    Putyin, aki a kercsi incidenst korábban "előre kitervelt provokációnak" minősítette, a hónap folyamán legalább kétszer azzal vádolta meg a jelenlegi kijevi vezetést, hogy nem törekszik az ukrajnai válság békés rendezésére, a minszki megállapodások végrehajtására. Az orosz államfő értésre adta, hogy egy új hivatali partnerrel lenne kész ismét tárgyalásba bocsátkozni. Ukrajnában a tervek szerint március végén tartanak elnökválasztást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Oroszország a november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerésszel szemben mindenképp lefolytatja azokat az eljárásokat, amelyeket az orosz törvények a határsértés esetén előírnak. Nem kívánta kommentálni azt az amerikai külügyminisztériumi állásfoglalást, amely "erősödő következményeket és fájdalmat" helyezett kilátásba Moszkva számára arra az esetre, ha a foglyul ejtett ukránokat nem engednék el. Peszkov közölte, hogy az ukrán foglyok kicserélésére irányuló javaslatokat mérlegelni fogják Moszkvában. Hozzátette ugyanakkor: nem tudja megmondani, hogy ezekre a felvetésekre válaszolni fognak-e. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kialakult helyzetben nem látja-e veszélyét az Északi Áramlat-2 fölgázvezeték meghiúsulásának, úgy fogalmazott: a "rosszhiszemű konkurenciája" harmadik országok részéről valóban fennáll és a veszély "meglehetősen régóta" megnyilvánul. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy a Donyec-medence térségében az ukrán katonai támadó potenciál megerősítése tapasztalható. Erősen kifogásolta, hogy a brit hadsereg kiberbiztonsági szakembereket vezényelt Ukrajnába. A szóvivő Kurt Volker ukrán ügyekben illetékes amerikai külügyi különmegbízottról szólva úgy vélekedett, hogy a diplomata megbízatása a valójában válság elmélyítésére, nem pedig annak megoldására szól. A bírálatot az váltotta ki, hogy Volker sürgette az ukrán tengerészek haladéktalan szabadon bocsátását és a három lefoglalt hajó visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy az európai országok vegyék fontolóra újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen a kercsi incidens miatt. November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. A történtek miatt 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
Szerző