Előfizetés

Hadsereget alakít Koszovó, katonák bevetéséről beszél a szerb kormányfő

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.05. 16:30

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Nemzetközi egyezményt sért és népirtásra készül Koszovó a szerb miniszterelnök aggodalmai szerint.
Aggodalmának adott hangot Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerdán, mert a bejelentések szerint a jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.

Terítéken a szerb hadsereg bevetése

Szerbia szintén jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésére, de - mint Brnabic magyarázta - nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert már nagyon elavult volt a katonaság felszerelése. A miniszterelnök reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, amit inkább a tárgyalásos kompromisszum-keresés egy eszközeként írt le. De hozzátette: 
"ebben a pillanatban ez a lehetőség is terítéken van".

Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy Koszovó újabb etnikai tisztogatásra készül, részletezte Brnabic. A szerb kormányfő arra emlékeztetett, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát.

Seregszemle

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege. A koszovói biztonsági erő mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból áll, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az átalakítás után ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.
A Szerb Köztársaság légierővel és nehézfegyverzetekkel is rendelkező haderejében 20 ezernél többen szolgálnak. A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint az idén: a tervek szerint a két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (125,58 milliárd forint) jut.
Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as megállapodás aláírásakor a NATO képviselői garantálták, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.

Elfogták azt a macedón titkosszolgálati vezetőt, aki miatt lerohanták a parlamentet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.05. 16:27

Fotó: AFP
Két tanú vallomása alapján vitték el Vladimir Atanaszovszkit, eddig gödörben ült a nyomozás.
Elfogták a macedón titkosszolgálat egykori vezetőjét. Vladimir Atanaszovszkit azt követően vitték el, hogy a bíróságon ketten is azt állították, hogy ő volt a parlament elleni támadás fő szervezője. A férfi az államügyészség kérésére 30 napos elzárást kapott, mert fennáll annak a lehetősége, hogy megszökik az országból. Atanaszovszki másfél éven át vezette a titkosszolgálatot 2016-tól 2017 júniusáig, azt követően, hogy elődje, Szaso Mijalkov lemondott.  Szaso Mijalkovot november 21-én vették őrizetbe, mert a hatóságok szerint fennállt annak a veszélye, hogy megszökhet az országból. A volt titkosszolgálati vezető ellen azért folyik eljárás, mert 2006 és 2016 között, Nikola Gruevszki kormányzása idején tömegesen hallgatta le politikusok és közéleti szereplők telefonhívásait. A jobboldalt támogató tüntetők azt követően törtek be a macedón parlamentbe 2017. április 27-én, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak meg anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. A tüntetők székekkel dobálták meg a képviselőket, egy kisebb verekedés során legalább nyolc képviselő megsérült, a kisebbségi Albánok Szövetsége nevű párt képviselője, Zijadin Sela pedig súlyosan megsebesült, eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol több hétig ápolták, mert agykárosodást szenvedett és amnéziás volt. A jobboldali tüntetőket az háborította fel, hogy albán házelnököt választott meg a parlament, amit elfogadhatatlannak neveztek. Az albán kisebbségi pártokkal történő kiegyezés viszont az első lépés volt az új kormány megalakítása felé. A 2016 decemberében tartott előrehozott parlamenti választást hiába nyerte meg a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), az albán kisebbségi képviselők támogatása nélkül nem tudott kormányt alakítani, a második helyen végző Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) viszont megegyezett az albán kisebbségiekkel, és megszerezte támogatásukat a sikeres kormányalakításhoz. A szociáldemokrata Zoran Zaev tavaly május óta vezeti a macedón kormányt. Az idei év márciusában 30 olyan ember ellen emeltek vádat terrorizmusért, aki részt vett a parlament elleni támadásban, a VMRO-DPMNE több képviselője is a vádlottak között van. Júliusban pedig gyilkossági kísérlet vádjával összesen 81 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt első fokon a szkopjei bíróság hét férfit, aki súlyos sérüléseket okozott a parlamenti képviselőnek

Putyin: Washington nem bizonyította be az INF-szerződés megsértését

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.05. 16:15

Fotó: Waste piles on the banks of a waterway leading to a polluted tri / AFP
Az orosz elnök azt mondta, ellenzi a megállapodás felmondását, de ha az USA kilép belőle, „kénytelen lesz válaszolni”.
Az amerikai fél semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő annak a vádnak az alátámasztására, amely szerint Oroszország megsértette volna a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) megsemmisítéséről szóló megállapodást – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak Moszkvában. Az orosz államfő arra reagált, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden ultimátumot intézett Moszkvához. Ennek értelmében az Egyesült Államok felfüggeszti az INF-szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ha Oroszország hatvan napon belül nem tér vissza a megállapodás tiszteletben tartásához. Washington szerint ugyanis az orosz fél megsértette a szerződést. Putyin az MTI összefoglalója szerint közölte, hogy Oroszország nem sértette meg az INF-szerződést, ellenzi annak felmondását, ám ha az Egyesült Államok kilép belőle, akkor „kénytelen lesz válaszolni”. Arra figyelmeztetett, hogy ha Washington közepes hatótávolságú rakétákat fog gyártani, akkor Moszkva így tesz majd. Érthetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok ki akar vonulni ebből az Oroszországgal kétoldalú alapon megkötött szerződésből, mert más országok a jelek szerint közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztettek ki, és a megváltozott helyzetben maga is szeretne ilyen eszközöket.
„Részünkről mi a válasz? Egyszerű. Ugyanazt fogjuk tenni”

– fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok csak azután kezdte el a szerződés megszegésével vádolni Oroszországot, hogy a felmondásról szóló döntést már meghozta. Felhívta a figyelme arra, hogy a kongresszus már azelőtt elfogadta a Pentagon költségvetését – amely magában foglalta a közepes hatótávolságú fegyverek kutatásához és fejlesztéséhez szükséges eszközöket –, hogy Washington bejelentette volna megállapodás felmondásának szándékát.
„Következő lépésként elkezdték keresni azt, hogy ezt kire terheljék. Nos a nyugati átlagember számára az a legegyszerűbb és legmegszokottabb (magyarázat), hogy Oroszország a hibás. Ez nem így van, mi ellenezzük ennek a szerződésnek a szétrombolását. És ha ez megtörténik, a megfelelő módon fogunk reagálni”

– mondta az orosz elnök.

Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok Washington 2002-ben szintén egyoldalúan kilépett ki a ballisztikus rakéták elleni védelem tilalmáról 1972-ben megkötött (ABM-)szerződésből, amely a nemzetközi biztonság egyik sarokkövének számított. Akkor „a meggondolatlan lépést” nem indokolták meg, most viszont Washington igyekszik Moszkvára hárítani a felelősséget.

INF-egyezmény

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az INF-szerződést, amire Moszkva „gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezett kilátásba. Az amerikaiak szerint az oroszok a Novátor típusú rakéták telepítésével megsértik az INF-szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített rakétaelhárító rendszerének kilövőállásai cirkáló rakéták indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Zaharova: A javaslatok a tárgyalóasztalon maradnak

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ugyancsak szerdán hangsúlyozta: továbbra is érvényesek azok a javaslatok, amelyeket Oroszország tett az Egyesült Államoknak a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló megállapodás megvitatására. „Készek vagyunk az erre a dokumentumra vonatkozó párbeszéd folytatására a problémák egész komplexumáról, az ezt szolgáló formátumokban, a kölcsönös tisztelet és a szakmaiság alapján, de alaptalan vádak és ultimátumok nélkül. Az általunk megtett javaslatok ismertek, és továbbra is a tárgyalóasztalon maradnak” – mondta Zaharova. Közölte, hogy az orosz külügyminisztérium „további tanulmányozásra” megkapta a moszkvai amerikai nagykövetségtől a szerződés felmondásának szándékát jelző dokumentumokat. Ebben – mondta – ismételten Oroszországot vádolták meg a megállapodás megsértésével. Ezt spekulációnak minősítette, és közölte, hogy Moszkvának a váddal kapcsolatban senki sem terjesztett elő bizonyítékokat. „Ismételten megerősítjük, hogy álláspontunk változatlan arra vonatkozóan, hogy az INF-szerződés egyike a hadászati stabilitás és a nemzetközi biztonság kulcsfontosságú támaszainak” – jelentette ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok „élezi a helyzetet” és „manipulálja a tényeket” az INF-szerződés körül, hogy elleplezze valódi céljait. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a külföldi katonai attasék számára tartott tájékoztatóján nemcsak az európai biztonságra, hanem a hadászati stabilitás egészére is veszélyesnek nevezte az Egyesült Államoknak az INF-szerződés felmondására vonatkozó szándékát. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül Washington kilépését a szerződésből, és ha megtörténik, célba fogja venni azokat az országokat, amelyek területén közepes és rövid hatótávolságú amerikai rakétarendszerek vannak. A tábornok szerint Washington igyekszik Moszkvát megvádolni az INF-szerződés megsértésével, holott ezt maga követte le. Geraszimov elmondta: Oroszország már 2000 óta sürgeti, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel a célként használt rakéták használatától a rakétavédelmi gyakorlatokon, mert az ellentétes a megállapodással, mint ahogy azok az MK-41-es rakétaindító állások is, amelyek elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak.