Előfizetés

Klímacsúcs: civilizációnk az összeomlás határán

Népszava
Publikálás dátuma
2018.12.03. 15:49

Fotó: Jaap Arriens / AFP
Megkezdődött a nemzetközi klímacsúcs Katowicében. A tudósok szerint már csak alig 12 éve maradt az emberiségnek arra, hogy a Föld felmelegedését megállítsa a kritikus 1,5 Celsius-foknál.
"Továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk a klímaváltozást. A klímaváltozás sok ország számára már most „élet halál kérdése” - jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára a Lengyelországban rendezett ENSZ Klímavédelmi Konferencia (Cop24) nyitó napján. Ez a legnagyobb jelentőségű esemény a klímaváltozás tárgyában a 2015-ös Párizsi Egyezmény elfogadása óta. A katowicei csúcstalálkozó december 14-ig tart. Az itt részletezendő párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, illetve megkötésére és környezetbarát felhasználására.
Guterres hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint
2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami - mint mondta - drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.

A Katowicével szomszédos Chorzowban több tucat környezetvédő tüntetett fekete felhőkkel, amelyekre a „Stop szmog” és a „Ne égess
Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto
Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki - sorolta a főtitkár. Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, "elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszer-mennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma" - figyelmeztetett.
„Ha nem cselekszünk, civilizációnk összeomlása és a természeti világ nagy részének eltűnése fenyegető közelségben lesz”

- mondta beszédében David Attenborough, angol természettudós, aki azt a feladatot vállalta magára, hogy a közösségi médiában gyűjtött panaszokat tárja a szövetség elé. Az akcióhoz az ENSZ #TakeYourSeat elnevezésű Facebook oldalán lehet csatlakozni, és mint Attenborough elmondta az emberek elmúlt két hétben már ki is vették részüket a cselekvésből azzal, hogy bejelentkeztek az oldalra, válaszoltak a szavazásokra, videókat töltöttek fel, megfogalmazták véleményüket.
David Attenborough
Fotó: UN - COP24
Hétfőn a Világbank bejelentette, az elkövetkező öt éveben 200 milliárd dolláros alapból részesülnek azok az országok, amelyek tenni kívánnak a klímaváltozás ellen.

Aktivisták fogságban

Szlovákiában múlt hét szerda óta 12 aktivistát tartanak fogva, akik a klímagyilkos és egészségkárosító szénbányák és szénerőművek bezárásáért demonstráltak békésen. A Greenpeace álláspontja szerint elfogadhatatlan a szlovák bíróság döntése, amely vizsgálati fogságot rendelt el a Greenpeace-aktivisták számára mindaddig, amíg nem kerül sor ügyükben a bírósági tárgyalásra – ami akár fél évig is eltarthat. A szlovák, cseh, belga, finn és német aktivisták a Felső-Nyitra-vidéki Szénbányák nyitranováki bányájának tornyára felmászva tiltakoztak a békésen a szennyező szén ellen. A hatóságok közfeladatot ellátó üzem veszélyeztetésével vádolják őket, amelyért akár 1-5 évnyi börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Trükköző utasok miatt bekeményít a MÁV

Népszava
Publikálás dátuma
2018.12.03. 13:47

Fotó: Molnár Ádám
A decemberi menetrendváltáskor megváltozik a MÁV-START üzletszabályzatának több pontja, például csak 4 órán át lesznek érvényesek a 100 kilométer alatti utazásra szóló jegyek, de a visszatérítés is máshogy működik majd.
A decemberi menetrendváltáskor megváltozik a menetjegyek érvénytartama. A legfontosabb, hogy 100 kilométer alatti utazásra szóló jegyek 4 órán át lesznek érvényesek, azután már nem lehet azzal utazni. A módosítás a MÁV-START szerint azért szükséges, mert sokan visszaélnek a 100 kilométernél rövidebb távolságra, egy útra szóló jegyekkel, amit a kalauz nem kezel. Ezt különösen a budapesti elővárosban, a Budapest–Székesfehérvár vonalon nyáron, illetve a Budapest–Vác–Szob vonalon tapasztalják, az utóbbi vonalon egész évben. Így még a kalauz szándékos elkerülése sem teszi lehetővé, hogy a délután – munkából, iskolából – a kiindulási állomásra visszatérő utas visszatéríttesse menetjegyét.
További fontos változás, hogy az érvényességi idő kezdete után csak a kiindulási állomáson lehet kérni a jegy árának visszatérítését (kivéve, ha az utazás forgalmi akadály miatt hiúsul meg). A december 8-ig elővételben megváltott jegyek a régi szabályok szerinti (hosszabb) érvénytartammal használhatók fel. A MÁV azt ígéri, rugalmasan fogja kezelni a 100 kilométer alatti, 4 órásnál hosszabbra nyúló – elsősorban regionális vasútvonalakat érintő – utazásokat. A már megkezdett vonatút a célállomásra közvetlenül közlekedő járaton az érvénytartam lejártát követően is befejezhető lesz, tehát
az átszállást is magában foglaló utazásnál elegendő lesz az érvénytartam 3. órájának 59. percében megkezdeni az utazást az utolsó (már a célállomásra tartó) vonattal.

A vasúttársaság szerint lehetőség lesz cserére, amely megkönnyíti az adminisztrációt, ha az utas nem tudja jegyét az eredetileg tervezett időpontban felhasználni. Ha az utas azt szeretné, hogy – a díjszabásban megengedett módon – a vasúttársaság visszatérítse a jegye árát, de egyúttal új menetjegy vásárlását is kezdeményezi, akkor a visszatérítést és az új vásárlást egy cserének kell tekinteni abban az esetben, ha az eredeti és a csere során kiadott új menetjegy értéke azonos, vagy az új menetjegy értéke magasabb és az utas a két menetjegy árának különbözetét megfizeti. Ha az új menetjegy értéke nem éri el az eredeti menetjegy értékét, akkor a MÁV az eredeti jegy árát visszatéríti, és új menetjegyet ad ki. Csere csak pénztárban és csak abban az esetben lehetséges, ha a menetjegy visszatérítését a díjszabás vagy a kedvezményre vonatkozó szabályozás nem zárja ki. A 100 kilométernél hosszabb távolságra kiadott menetjegyek esetében a cserét a menetjegy érvénytartamának legfeljebb első napjáig lehet kezdeményezni.
A változások december 9-től lépnek érvénybe.

Ezek minden idők legnagyobb hatású filmjei egy algoritmus szerint

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.03. 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP
Az 1939-es Óz, a csodák csodája című klasszikust nevezték meg minden idők legnagyobb hatású filmjének a Torinói Egyetem hálózatkutatói.
Az Applied Network Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői az imdb.com nemzetközi mozis adatbázisban szereplő 47 ezer filmet elemeztek - írta az MTI a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján. A kutatók egyfajta kapcsolatháló-elemzést alkalmazva nézték meg, hogy egy adott film hány későbbi filmre van hatással, és hogy azok mekkora hatású alkotások. Az eredmények szerint a húsz legnagyobb hatású film mind 1980 előtt készült, többségében az Egyesült Államokban. A kutatók csak 2010 előtt készült filmeket elemeztek.
Az Óz, a csodák csodáját az 1977-es Star Wars IV. rész - Egy új remény, majd az 1960-as Psycho követi a sorban. A listán szerepel továbbá a 2001: Űrodüsszeia (1968), az Aranypolgár (1941), a Casablanca (1942), A keresztapa (1972), az Elfújta a szél (1939) és a Patyomkin páncélos (1925). A kutatást vezető Livio Bioglio szerint a kifejlesztett algoritmus a rendezők, valamint a férfi és a női színészek pályafutását is képes "kiértékelni" a legnagyobb hatású filmekben való közreműködésük alapján.
A rendezők esetében alkalmazva az algoritmus az Óz, a csodák csodájához kötődő öt rendezőt, valamint Alfred Hitchcockot (harmadik hely), Steven Spielberget (ötödik) és Stanley Kubrickot (hatodik) sorolta be a legnagyobb hatású rendezők listájának első nyolc helyére.
Amikor azonban a kutatók másfajta megközelítést használtak, hogy kikerüljék a régebbi filmek nyilvánvalóan nagyobb hatását - mivel korábban mutatták be őket, több filmre lehetett hatásuk -, Alfred Hitchcock, Steven Spielberg és Brian De Palma került az első három dobogós helyre. A legnagyobb hatású filmszínészek toplistájáról a szerzők megjegyezték, hogy a férfisztárok túlsúlya jellemzi, az első tízbe csak egyetlen színésznő, a Bond-filmek Miss Moneypenny-jét játszó Lois Maxwell került be. A férfiaknál Samuel L. Jacksont, Clint Eastwoodot és Tom Cruise-t, a nőknél a James Bond-filmek Miss Moneypenny-jét, Lois Maxwellt, valamint Carrie Fishert hozta ki a legnagyobb hatásúnak az algoritmus.