Előfizetés

Jövőre megkezdődhet a Műcsarnok felújítása

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2018.12.03. 14:28

Fotó: Népszava
A Műcsarnok gépészeti berendezései szinte használhatatlan állapotban vannak – tájékoztatta a Népszavát az MMA. A beruházás költségének nagysága továbbra sem tudható.
Gépészeti és energetikai felújítás vár a Műcsarnokra, szigetelni fogják a homlokzati falak külső lábazatát is – tájékoztatta lapunkat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Mint arról a magyar sajtóban egyedüliként a Népszava számolt be: az MMA november 22-i közgyűlésén elhangzott, a köztestület tulajdonában és fenntartásában álló Műcsarnok hároméves felújítás előtt áll, az MMA-ban pedig évek óta tervezik az épület energetikai, gépészettechnikai és belsőépítészeti megújítását. „A 2019-ik és 2020-ik évben is lenne már munkánk, az ehhez kötődő egyeztetéseket az MMA ez ügyben már évekkel ezelőtt megkezdte a kormánnyal. 2021 őszére szeretnénk a belső tereiben megújított állapotban átadni a közönségnek, 2022-es évre legfeljebb csak olyan fejlesztések csúszhatnának át, amely a közönségforgalmi tereket nem érintik” – fogalmazott az MMA főtitkára, Kucsera Tamás Gergely a közgyűlésen. Megírtuk: eszerint akár be is zárhat a Műcsarnok, a kiállítási programjában mindenesetre 2019. január 20-ig szerepelnek tárlatok. A közgyűlés után írásban kérdeztük az MMA-t, pontosan mikor zár be a Műcsarnok; a felújítás a gépészeten, belső tereken túl az épület milyen részét, összesen hány négyzetméterét érinti még; milyen összegű beruházást terveznek? A választ most kaptuk meg.
„A Műcsarnok gépészeti és energetikai felújításának elsődleges célja, hogy a magyar kortárs művészet alkotásai egy korszerű építészeti, műszaki és a műtárgyak biztonságát garantáló környezetben kerülhessenek bemutatásra a közönség számára. További cél a költséghatékony, környezetbarát és fenntartható energiagazdálkodás – az energiastratégia kulcselemei – megvalósítása Budapest egyik ikonikus épületében, hosszú távon biztosítva ezzel a kulturális, művészeti és társadalmi élet fejlődését, gazdaságos működtetés és a környezetet minimális terhelése mellett, megteremtve ezzel egy javuló kiállítási trend előfeltételeit. A Műcsarnok gépészeti berendezései szinte használhatatlan állapotban vannak, jelentős részük nem működik”

– írták.

A munkálatok már jövőre elkezdődnek, a költsége nem ismert, a rekonstrukciót pedig úgy kívánják megoldani, hogy a kiállítótért csak részben zárják le a látogatók előtt.
„A Műcsarnok gépészeti rekonstrukciójához szükséges hazai forrás biztosítását – a Kormány vonatkozó döntését – követően a Liget Budapest Projekt ütemezése alapján – az Ötvenhatosok tere felújítása, valamint sétány kialakítása miatt, hogy később ne kelljen azt újra felbontani – első ütemben az épület homlokzati falainak külső lábazati szigetelése szükséges még a 2019. évben. Csak ezután kezdődhet meg a teljes gépészeti rekonstrukció oly módon, hogy a munkálatok a működést lehetőleg csak kis mértékben akadályozzák. A rekonstrukcióhoz szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása után tudunk tájékoztatást adni a beruházás pontos összegéről”

– áll az MMA levelében.

Borges kivégzi az olvasót

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2018.12.03. 12:30

Nyelvi és szerkezeti kegyetlenség, életközelinek tűnő élmények: Jól fésült mennydörgés címmel jelentek meg Jorge Luis Borges összegyűjtött novellái. A kötet a szerző eddig magyarul nem olvasható írásait is tartalmazza.
Nyelvi és szerkezeti kegyetlenség, életközelinek tűnő élmények: Jól fésült mennydörgés címmel jelentek meg Jorge Luis Borges összegyűjtött novellái. „Az az első megdöbbentő élmény – akárki, akármikor visszaemlékszik az első olvasmányélményére –, hogy bármelyik novellát elolvassuk, egy regényt találunk sűrítve. Olyan szerzőről van szó, akinek végtelen számú története volt, de ezt nem lehetett volna annyi regényben megírni, ahány novellában meg tudta” – hangsúlyozta Jorge Luis Borges írásainak jelentőségét a Jelenkor Kiadó igazgatója, Sárközy Bence a Jól fésült mennydörgés című kötet bemutatóján. Az argentin születésű, ugyanakkor a spanyol nyelvű irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója írásaival különös benyomást gyakorol olvasóira, szerkesztőire, és fordítóira egyaránt – vélekedett a könyvbemutatón Scholz László műfordító, a kötet összeállítója és Kutasy Mercédesz műfordító.
 
Borges neve a nemzetközi színtéren sokáig ismeretlen volt, így nem meglepő, hogy hazánkban is csupán a hetvenes évektől kezdődően kezdtek el foglalkozni a műveivel, és neve leginkább a science fiction területén kezdett ismertté válni (holott nem sci-fi szerzőről van szó). A most megjelent kötetben először olvashatók a szerző különböző kiadásokban megjelent elő- és utószavai, valamint önéletírása, amelyet 1970-ben a The New Yorker hasábjain publikált. Mégsem lehet azonban véletlen Borges késői fogadtatása, műveinek elterjedése; Kutasy rámutatott, a szerző írásai egyfajta kultúrsokkal járnak: például számos olyan tulajdonnév szerepel bennük, amelyekről nem eldönthető, valódiak-e vagy csupán kitaláltak. Scholz László is hangsúlyozta, Borgest fordítani egyszerre rémálom és tiszta élvezet.
 
A kávéházi kultúra, a közös vacsorák, és a számos anekdota voltak csak igazán a szerző forrásai és alapanyagai – mutattak rá a beszélgetőtársak. Műveiben azonban feltűnően kevés szerepet kapnak a női karakterek – emelte ki Nádor Zsófia, a kiadó szerkesztője, a beszélgetés moderátora. Kutasy szerint ez annak is köszönhető, hogy Borges írásaiban nincs élet, „művei a könyvekről szólnak, az élethez kevés köze van” – vélekedett a fordító. Scholz is hozzátette: az irodalom egyfajta kompenzálás is volt részére; amit nem tudott elérni az életben, azt leírta. Amit írt, az azonban széles körű világlátásról, életközeliségről, tűpontos megfigyelésekről tanúskodik – ez a bemutatón Gyabronka József színművész által felolvasott részletekből is kitűnt. S bár a szövegekben számos erőszakosnak mondható jelenet van, Kutasy rávilágított, a szövegek „inkább konceptuálisan kegyetlenek: amiatt, ahogy megformáltak, a szerkezetük sokkal kegyetlenebb. Az összes motívum, ami benne van, az irodalom. Borgesnél szerintem mindig érezzük azt, hogy ezek olvasmányélmények. Igazán sose látott bicskázást, igazán sosem volt ott.”
Vagy a nyelvi megformáltságon, vagy a szerkezeten csodálkozik az olvasó – mondta a műfordító, hozzátéve: amiatt sem gondoljuk, hogy igazi erőszak lenne a művekben, mert minden pontosan megszerkesztett, nincs semmiféle esetlegesség vagy asszimetria. „Mindegyik elem pont ott van matematikailag, ahol lennie kell. Valószínűleg annyiban kegyetlen, hogy kivégzi az olvasót.”

Infó

Jorge Luis Borges: Jól fésült mennydörgés – Összegyűjtött novellák,
2018, Jelenkor

Budapesten is fellép búcsúturnéján a Slayer

MTI
Publikálás dátuma
2018.12.03. 11:41

Fotó: MARCOS DE PAULA / AFP
Magyarországot is érinti az európai koncertkörút.
A Slayer búcsúturnéja jövőre Magyarországot is érinti: a thrash metál zenekar 2019. június 11-én ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában. Az amerikai zenekar utolsó világkörüli turnéja idén májusban kezdődött Észak-Amerikában, majd ősszel egy európai koncertkörúttal folytatódott. A csapat fellép Dél-Amerikában, Ausztráliában és Japánban, ezt követően jövő nyáron tér vissza Európába – közölte a szervező Live Nation hétfőn az MTI-vel. A zenetörténetben a Slayert a Metallica, a Megadeth és az Anthrax mellett a thrash metál műfaját megalkotó nagy négyesbe sorolják. Harminchét éves karrierje alatt a Slayer megőrizte punk-thrash gyökereit. A zenekart ötször jelölték Grammy-díjra – ebből kétszer el is nyerte –, dalaik tükrözik társadalmunk zűrzavarát és rendellenességeit. A csaknem négy évtizedes történetet kísérték botrányok a dalszövegek és a lemezborítók miatt, vihart kavart a dobos ki-, majd visszalépése is, a siker azonban az 1986-ban megjelent Reign in Blood című album óta töretlen. A Slayer az alapító gitáros Jeff Hanneman 2013-as halála után 2015-ben még készített egy stúdiólemezt, a Repentlesst, majd idén januárban elkezdte világkörüli búcsúturnéját. Az együttesben mai is zenél két alapító tag, Kerry King gitáros és Tom Araya basszusgitáros-énekes, mellettük Paul Bostaph dobon és ütőhangszereken, Gary Holt pedig gitáron játszik. A csapat többször járt Magyarországon, például 2003-ban a Sziget fesztiválon, 2011-ben a Hegyalján, 2016-ban pedig a soproni VOLT Fesztiválon. Felléptek már a Budapest Sportarénában is 2011-ben.