Katar kilép az OPEC-ből

Publikálás dátuma
2018.12.03. 11:27

Fotó: ANNE LEVASSEUR / AFP
Szaad al-Kaabi energiaügyi miniszter hétfői közlése szerint januárban hagyják el a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét.
Katar januárban kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC) – közölte Katar új energiaügyi minisztere hétfőn, mindössze néhány nappal az OPEC bécsi találkozója előtt. A BBC cikke szerint a döntést azzal indokolta, hogy az OPEC-hez 1961-ben csatlakozott Arab-öböl menti ország a gáztermelésre összpontosít. „Nincs sok lehetőségünk (az olajban), nagyon realistán ítéljük meg ezt” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy geopolitikai indokok nem befolyásolták a lépést. Katar a tagállamok közül az egyik legkisebb kitermelő, cseppfolyósított földgáz esetében viszont a világ legnagyobb exportőre. Közel másfél évvel ezelőtt a szaúdiak vezetésével több arab állam blokádot hirdetett meg Katar ellen, mert azzal vádolják Dohát, hogy együttműködnek Iránnal és terrorista szervezeteket támogatnak. Katar ezt cáfolja.
Szerző
Témák
Katar OPEC

Sereghajtók vagyunk halfogyasztásban

Publikálás dátuma
2018.12.03. 09:00

Fotó: Vada József / Népszava
Az éves hazai halfogyasztás harmadát a karácsonyi ünnepek alatt fogyasztják el a magyarok. Bár az elmúlt években növekedett a kereslet, még így is az európai lista utolsó harmadában vagyunk.
Évente egy magyar állampolgár átlagosan 6-6,5 kiló édesvízi és tengeri halat, rákot, kagylót, egyéb tenger gyümölcseit fogyaszt, de ebből mindössze 1-1,6 kiló a hazai tógazdaságokból származó hal – említette a Népszavának Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke. Hiába kétszereződött meg a halfogyasztás az elmúlt időszakban, még így is a sereghajtók közé számítunk a 18-22 kilós európai átlaghoz mérve. A 29 ezer hektárnyi halastó termelése 25-26 ezer tonna, de ebből csak 15-16 ezer tonnát fogyasztunk el éves szinten, a többi a termelés folyamatosságához szükséges. Az exportra az időjárástól függően 1500-3000 tonna megy. A legfőbb célország Németország, Románia és Lengyelország. A hazai kereslettel szemben, leginkább a busát és az amurt, illetve az értékes élő ragadozókat – csukát, süllőt - kedvelik a külföldi vevők. Nemcsak azért kellene több hazai halat enni, mert például a hekket, több ezer kilométerről szállítják Magyarországra a Csendes-óceánból, hanem azért is, mert a tengeri halakban az emberi tevékenység, az óceánok, tengerek szennyezettsége miatt egyre több nehézfém és egyéb, a szervezetre káros anyag halmozódik fel. Köszönhetően a szigorú élelmiszerbiztonságnak, illetve a jó minőségű édesvizeinknek, ez itt nem jelent problémát. A hazai gazdaságokban nevelt halakban egy-két szennyező anyag található, a gramm milliomodrészénél is kisebb mennyiségben – tette hozzá a szervezet elnöke. Azokban az országokban, ahol a miénknél jóval magasabb a halfogyasztás mennyisége, például Japánban, Portugáliában, Franciaországban és sok más országban, a férfiak átlagéletkora 5-7 évvel magasabb magyar kortársaikénál – jegyezte meg Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a szervezet szóvivője.  A szakember úgy vélte, ha a gyógyszerekre költött összegek 10 százalékát hal vásárlásra fordítanánk, 20 százalékkal kevesebbet kellene költenünk gyógyszerekre. Nem veszített népszerűségéből a ponty, a karácsonykor értékesített halak mintegy 65-70 százalékát teszi ki ez a pikkelyes. A fennmaradó nagyjából egyharmadon osztozik az egyik legegészségesebb halhúsnak tartott és növekvő keresletnek örvendő busa, az európai szürkeharcsa, illetve az afrikai harcsa, a fogas-süllő, a pisztráng, amur, keszeg, kárász és elenyésző mennyiségben a különböző tokfélék.  A szakemberek szerint folyamatosan növekszik a feldolgozott termékek iránti kereslet.
A Lehel téri, az újpesti piacon, illetve a Vámházkörúti Nagycsarnokban a ponty szelet kilója 2050-2200, a filé 2100-2300 forint, a harcsa szelet 4 500-6 000, a filé 5 000-6 200 forint, fogas filé 4 900-7 500 forint, a pisztráng 2 200-2 450 forint. A busa szelet és filé nagyjából a 700-1 100 forintos sávban mozog. A felkeresett piacok közül csak a Lehel tériben kínáltak tokfélét, a hazai vizekben is őshonos kecsege kilójáért 3 900 Forintot kértek. A Hold utcai piac halárudájában csak a pisztráng képviselte az édes vízi halakat, s egy kiló 3 300 forintba került. A jégágyon viszont 5 590 Forintért tőkehal és 9 900 forintért sashími tonhalat is vehetnek az ínyencek. Legtöbben a ponty- és a busaszeletet vásárolják, de egyre keresettebb a szürkeharcsa és növekszik az érdeklődés a pisztráng iránt is – közölte az újpesti piacon a Duna-Muhari Bt. árusa. Az árak alakulását befolyásolja, hogy a kereskedők honnan szerzik be a halat és milyen erős az alkupozíciójuk, tette hozzá. Idén januárban ugyan az édesvízi halakat terhelő 27 százalékos áfát 5 százalékra csökkentette a kormány, ám az árak csak rövid ideig mérséklődtek. A Népszava munkatársa négy budapesti piacon járva azt tapasztalta, hogy alig több mint három héttel a karácsony előtt, az árak már ismét elérték az áfacsökkentés előtti szintet. A szakemberek hangsúlyozták, ha nem lett volna az áfacsökkentés, jóval magasabbak lennének az árak, már csak a költségek emelkedése miatt is. A gázolaj 2018-ban 30 százalékkal drágult. A súlyadószabály változása miatt 25 százalékkal kevesebb halat szállíthatnak a termelők a piacra, mert a halakat vízben kell fuvarozni, így a „göngyöleg” súlyát is meg kell fizetnie a tógazdának. A munkabérek is növekedtek, átlagosan 10 százalékkal. Mindehhez jött a vízdíj újbóli bevezetése, ami idén 80-100 millió forintos többletkiadást jelent az ágazatnak, de ez 2020-ban már elérheti a 300 millió  forintot. Holott éppen a halgazdaságok hagyják a legkisebb ökológiai lábnyomot az állattenyésztő ágazatok közül. Míg egy kiló marhahús előállításához 1 000 liter vizet használnak fel és a hígtrágyát kezelni kell, addig a halgazdaságok csak használják a vizet, majd visszaadják a halastavak vizét befogadó vízrendszernek. Ellentétben a legtöbb haszonállattal, a halak, például a pontyok 3 év alatt érik el azt a méretet, amikor piacra kerülhetnek. Márpedig a takarmány ebben az évben 10-12 százalékkal drágult. Igaz, ennek volt egy kedvező hatása is. Az aszály miatt ugyan kevesebb a halmennyiség, de jó a minőség, mert nem volt túlzott takarmányozás, így szép, „sportos pontyok” jelentek meg a piacokon – mondta Lévai Ferenc. Ráadásul meghosszabbodott a tenyészidő és egy kiló ponty tömegének előállításában megnövekedett a természetes táplálék, a plankton rákok és egyéb halfalatok aránya. Két évtizede már szeptemberben leállt a halak növekedése, és megkezdődtek az őszi tógazdaságokban a lehalászások, most még november utolsó hetében is plusz 10 Celsius fokos vízben fejlődtek a karácsonyra szánt halak.
Szerző

Ahol gyengélkedik az életszínvonal: a nagycsaládosoknál havi 72 ezer forint a „fejpénz”

Publikálás dátuma
2018.12.03. 08:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
2017-ben a legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek, a legrosszabb helyzetben pedig továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes háztartások voltak.
A háztartások jövedelmi helyzete javult 2017-ben a KSH friss felmérése szerint, ugyanakkor a felső jövedelmi tized továbbra is tízszer annyit keres, mint az alsó – írja a Portfolio. A cikk szerint a családi adókedvezmény kismértékben csökkentette a különbséget, a nettó jövedelmeket tekintve ez 8,2-szeres volt. Az első tizedben az egy főre jutó éves átlagos bruttó bevétel az országos átlag egynegyede, a nettó jövedelemnél pedig 29,2%-a volt. A legfelső tizedben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem két és félszerese volt az átlagnak. A jövedelmi tizedenkénti összehasonlításkor figyelembe kell venni, hogy az egy főre jutó jövedelmek nagysága függ a háztartás átlagos taglétszámától, ami az első tizedben 3,2, a tizedikben pedig csak 1,9. A bruttó jövedelmek összege az országos átlagot a hetedik tizedben tartozó háztartások esetében érte el és haladta meg. Az első tizedben a háztartások bruttó jövedelmének több mint fele társadalmi ellátásokból származott, a munkajövedelem mindössze 46,2%-át tette ki a háztartás összes bevételének. A tizedikben volt a legmagasabb a munkajövedelem aránya, a teljes bruttó jövedelem 79,7%-a.  2017-ben a legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek, éves nettó jövedelmük átlagosan 1 millió 754 ezer forintot ért el. Ennél 7,9%-kal kevesebb volt a nőké. A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme 1 millió 42 ezer forintot tett ki, amely 19,8%-kal maradt el az összes háztartás átlagától, a gyermekteleneké pedig közel ugyanennyivel (19,2%) haladta meg azt, összegszerűen pedig 1 millió 549 ezer forint volt. 2016-hoz képest a gyermekesek egy főre jutó nettó jövedelme 11, a gyermekteleneké 7,1%-kal emelkedett.
2017-ben a legrosszabb jövedelmi helyzetben továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes háztartások voltak, utóbbi kategóriában az egy főre jutó éves nettó jövedelem 855 ezer forint volt.

A háztartások véleményét tükrözik azok az adatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy fejenként mekkora havi jövedelemre lenne szükségük bizonyos megélhetési szintekhez: minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van a háztartás, annál magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek egy-egy megélhetési szinthez. Míg az első tizedben havi 80 ezer forintot is elégségesnek tartottak az átlagos szinthez, addig a tizedikben fejenként 179 ezer forintra lett volna ehhez szükségük 2017-ben.
Szerző