Ezek minden idők legnagyobb hatású filmjei egy algoritmus szerint

Publikálás dátuma
2018.12.03. 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP
Az 1939-es Óz, a csodák csodája című klasszikust nevezték meg minden idők legnagyobb hatású filmjének a Torinói Egyetem hálózatkutatói.
Az Applied Network Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői az imdb.com nemzetközi mozis adatbázisban szereplő 47 ezer filmet elemeztek - írta az MTI a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján. A kutatók egyfajta kapcsolatháló-elemzést alkalmazva nézték meg, hogy egy adott film hány későbbi filmre van hatással, és hogy azok mekkora hatású alkotások. Az eredmények szerint a húsz legnagyobb hatású film mind 1980 előtt készült, többségében az Egyesült Államokban. A kutatók csak 2010 előtt készült filmeket elemeztek.
Az Óz, a csodák csodáját az 1977-es Star Wars IV. rész - Egy új remény, majd az 1960-as Psycho követi a sorban. A listán szerepel továbbá a 2001: Űrodüsszeia (1968), az Aranypolgár (1941), a Casablanca (1942), A keresztapa (1972), az Elfújta a szél (1939) és a Patyomkin páncélos (1925). A kutatást vezető Livio Bioglio szerint a kifejlesztett algoritmus a rendezők, valamint a férfi és a női színészek pályafutását is képes "kiértékelni" a legnagyobb hatású filmekben való közreműködésük alapján.
A rendezők esetében alkalmazva az algoritmus az Óz, a csodák csodájához kötődő öt rendezőt, valamint Alfred Hitchcockot (harmadik hely), Steven Spielberget (ötödik) és Stanley Kubrickot (hatodik) sorolta be a legnagyobb hatású rendezők listájának első nyolc helyére.
Amikor azonban a kutatók másfajta megközelítést használtak, hogy kikerüljék a régebbi filmek nyilvánvalóan nagyobb hatását - mivel korábban mutatták be őket, több filmre lehetett hatásuk -, Alfred Hitchcock, Steven Spielberg és Brian De Palma került az első három dobogós helyre. A legnagyobb hatású filmszínészek toplistájáról a szerzők megjegyezték, hogy a férfisztárok túlsúlya jellemzi, az első tízbe csak egyetlen színésznő, a Bond-filmek Miss Moneypenny-jét játszó Lois Maxwell került be. A férfiaknál Samuel L. Jacksont, Clint Eastwoodot és Tom Cruise-t, a nőknél a James Bond-filmek Miss Moneypenny-jét, Lois Maxwellt, valamint Carrie Fishert hozta ki a legnagyobb hatásúnak az algoritmus.
Témák
film mozi
Frissítve: 2018.12.04. 08:48

Számítógéppel alkot gyönyörű képeket egy spanyol nagymama

Modern hobbit talált magának egy spanyol nagymama: számítógépes rajzolóprogrammal képeket fest.
A gyerekeitől kapott számítógéppel először csak kis dolgokat rajzolt, majd egyre inkább elmerült a részletek kidolgozásában Concha Garcia Zaera. A 87 éves asszony, mivel saját bevallása szerint nem túl jó a képzelőereje, a férjétől kapott képeslapokból és festményekből merít ötleteket. A részletek kidolgozására nagy figyelmet fordít, így általában két hétig tart egy kép kidolgozása - írta a Szeretlek Magyarország.
A menő nagyi a műveit először a Facebookon, majd az Instagramon is közzétette, a sajtónyilvánosságnak köszönhetően a követőinek száma jelentősen megnőtt: már több 100 ezren kedvelik. A néni ezt nem is érti, szerinte egyszerűek a rajzai.
Szerző
Frissítve: 2018.11.30. 12:15

Éhezés, elhízás, pazarlás - élelmiszergondok megoldását keresik az akadémiák

Publikálás dátuma
2018.11.29. 21:33
Illusztráció
Fotó: FRANK MAY / AFP
A mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, valamint klímavédelmi intézkedések bevezetését sürgeti a globális élemiszerproblémák megoldására a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) - írta az MTI az MTA tájékoztatása alapján.
A 130 ország tudományos akadémiájának közreműködésével elkészített IAP-jelentés megállapítja, hogy a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.
A kutatás és az innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság, valamint a mezőgazdaság területén című jelentés szerzői a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők között említik a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményeit. A jelentés szerint az élelmiszer-biztonság napjainkban leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.
Alultáplált emberek száma (millió fő) és aránya (százalék) 1990–1992 és 2014–2016 között
Fotó: The State of Food Insecurity in the World, FAO 2015
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió volt a krónikusan alultáplált emberek száma, 2016-ban pedig már 815 millió. Az ENSZ több, a táplálkozással kapcsolatos célját nem sikerült teljesíteni. Emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban - például a vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint. Afrikában továbbra is a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben számos országban sikerült az éhezést visszaszorítani, tehát a kalóriabevitel már elegendőnek mondható. Egyre nő azonban a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma, sőt jelenleg több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány. Nagyon sok gyermek táplálkozik kalóriadúsan, de nyomelemhiányosan. 
A túlsúlyosak aránya a 18. évüket betöltöttek körében (2016)
Fotó: WHO Global Health Observatory on Overweight and Obesity
"A kalóriadús étkezés olcsóbbá vált, és ennek komoly közegészségügyi hatásai vannak"

- idézte a közlemény Volkerter Meulen orvosprofesszornak, az IAP elnökének szavait.

 A jelentés szerzői szerint a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket. Például az amerikai mezőgazdasági minisztérium egy 2017-es elemzése szerint a klímaváltozás következményei semmissé teszik az Egyesült Államok mezőgazdaságában 1981 óta elért termelékenységnövekedést. A búza terméshozamát 40 százalékban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják. Az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát. Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké.
Az egy-egy régióra vagy földrészre koncentráló vizsgálatok mellett olyan kutatások is folynak, amelyek a növekvő szén-dioxid-koncentráció és a táplálkozás közvetlen összefüggéseit vizsgálják. Itt a jelentés szerzői egy 2017-es tanulmányra hivatkoznak, amelyben a Harvard Egyetem közegészségüggyel foglalkozó kutatói közölték: a rizs, a búza, az árpa és a burgonya proteintartalma csökkent a magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt. 
A megoldási javaslatok között említik a precíziós növénytermesztést és állattenyésztést, a növénynemesítési technológiák alkalmazását, az innovatív élelmiszereket, a tengeri és édesvízi halászat hatékonyságának növelését, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását, valamint a feldolgozóipar fejlesztését. A jelentés szerzői hangsúlyozzák: a fenntartható és egészséges élelmiszer-ellátás érdekében komplex személetmódra van szükség. A nagy adatbázisok kezelése és használata nemcsak a termelők, hanem az egyes szakpolitikák közegészségügyi hatásait felmérő szakemberek számára is elengedhetetlen.
Az IAP jelentése több ponton is kitér arra, hogy egyfelől a kutatóknak is segíteniük kell a különböző szakpolitikai, szabályozási változások megalapozását, például a kutatási eredmények elérhetővé tételével, új együttműködési módszerek kialakításával, a technológiai transzfer fejlesztésével. Másfelől a jelentés kimondja: a politikusoknak, döntéshozóknak támogatniuk kell a tudományos kutatásokat, a szabályozást minél inkább tudományos bizonyítékokra kell alapozni, elő kell segíteni a körkörös gazdaság és a biogazdaság terjedését, és erősíteni kell a nemzetközi kereskedelmi megállapodások élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásait.
Az IAP-dokumentum a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) támogatásával hároméves kutatómunka nyomán készült. A jelentés összeállításában négy akadémiaközi munkacsoport vett részt: az Afrikai Tudományos Akadémiák Hálózata (Network of African Science Academies, NASAC), az Ázsiai Akadémiák és Tudományos Társaságok Szövetsége (Association of Academies and Societies of Sciences in Asia, AASSA), a Tudományos Akadémiák Amerika-közi Hálózata (Inter-American Network of Academies of Science, IANAS) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies' Science Advisory Council, EASAC).