Előfizetés

Európai Parlament: Magyarország beavatkozott Macedónia belügyeibe és Gruevszkit ki kell adni

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.11.29. 13:51

Fotó: AFP
A Macedóniáról szóló EP-jelentésbe a szocialista EP-képviselők, illetve Judith Sargentini javaslatára kerültek be nagyon kemény passzusok.
Az Európai Parlament felkéri Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a macedón igazságügyi rendszert és jogállamiságot, értékelje újra a Nikola Gruevszki számára nyújtott menedékjogot, és indítsa meg Szkopjének történő kiadatását. Egyben felszólítja a magyar hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt és szükséges magyarázatot a Gruevszki-ügyről. Többek között ez áll a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló idei jelentésben, amelyet csütörtökön fogadott el a képviselő-testület. A Nikola Gruevszkivel kapcsolatos paragrafusok szocialista EP-képviselők és Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő javaslatára kerültek be a szövegbe. Az elfogadott módosítások szerint Magyarország beavatkozott Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság belügyeibe, valamint semmibe vette az ország igazságszolgáltatását és jogállamiságát azzal, hogy titkos diplomáciai segítséget nyújtott a volt kormányfőnek a hazájából való elmenekülésre. A képviselőtestület ezzel kapcsolatban leszögezi azt is, hogy a macedón bíróság alapos és átlátható jogi eljárást követően ítélte két év börtönbüntetésre Nikola Gruevszkit a hatalommal való visszaélés miatt. Az Európai Parlament “arra ösztönzi a különleges államügyészt és a bíróságokat, hogy zárják le a politikai és bűnügyi törvénysértésekkel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekre vonatkozó vizsgálataikat, és a felelősöket állítsák bíróság elé”. Johannes Hahn bővítésért felelős európai biztos a jelentésről tartott szerda éjszakai vitában a Gruevszki-ügyre utalva kifejtette: Macedónia haladást ért el a jogállamiság érvényesítése terén, és a tagállamoknak együttesen kell támogatniuk ezt a folyamatot. “Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy az Európai Unió egységet mutasson és egységesen harcoljon az alapvető elvek és értékek betartatásáért” – tette hozzá az osztrák politikus, aki egyébként az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnöke. A jóváhagyott EP-jelentés üdvözli az ország demokratizálásában elért eredményeket és a reformok folytatására buzdítja a döntéshozókat. Nagyra értékeli a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítását és a jogalkotási reformra irányuló stratégiát, amelynek célja többek között az igazságügyi függetlenség megteremtése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. Arra ösztönzi a nyugat-balkáni országot, hogy erősítse tovább az igazságszolgáltatást, a jogállamiság tiszteletben tartását és a tömegtájékoztatás szabadságát. A parlament továbbra is aggasztónak találja a széleskörű korrupciót, és kifogásolja, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben kevés bírósági ítélet született. Egyúttal azonban üdvözli a korrupció megelőzése terén elért kezdeti eredményeket.

 A parlamenti jelentést a Fidesz minden jelenlévő EP-képviselője elutasította, még Tőkés László is, aki a szakbizottsági szavazáson igennel szavazott. Kósa Lajos szerint azért tette ezt, mert mert vannak benne kritikus megjegyzések a macedón igazságszolgáltatásra nézve  Az Európai Néppárt (EPP) tagjai jóváhagyták a szöveget, mindössze 20 EPP-s nyomta meg a nem gombot, közülük tizenketten a magyar delegáció tagjai. 

Meg kell előzni a CEU-ügyeket

Elítéli a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen indított támadásokat “A tudományos élet szabadságának védelme az EU külső fellépéseiben” címet viselő csütörtökön elfogadott európai parlamenti jelentés. Bár az állásfoglalás harmadik országokra vonatkozik, egy módosító indítvány megszavazásával a CEU is bekerült a szövegbe. Eszerint már a csatlakozási folyamat során sürgős megoldást kell találni a tudományos élet szabadságának védelmére. Meg kell előzni, hogy a felsőoktatási intézményeket olyan támadások érjék az uniós tagállamokban, mint amilyenek például “a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) bezárására irányuló kísérletek, amelyek várható következményeként 2019-től Bécsbe kerül áthelyezésre a hallgatók felvétele, valamint megszüntetik Magyarországon a társadalmi nemekkel foglalkozó tanulmányokat”. A jóváhagyott módosító indítványt a szocialisták, a liberálisok és a Zöldek nyújtották be a parlamenti jelentéshez.

35 hajó bénult meg: az oroszok gyakorlatilag blokád alá vonták az ukrán kikötőket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.29. 10:33

Fotó: SEGA VOLSKII / AFP
A baj az, hogy az azovi tenger Ukrajna és Oroszország közös belvize, a határok nincsenek kijelölve, így azt csinál Moszkva, amit akar.
Oroszország gyakorlatilag blokád alatt alá vonta az Azovi-tenger partján fekvő bergyanszki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem kihajózni onnan a kereskedelmi hajókat - írta az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál Olekszandr Kucra, a donyecki adminisztráció vezetőjére hivatkozva. Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatta a hírportált, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupolban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni.
Vadászgépek és a szorost lezáró teherhajó. Miatta fordultak vissza a megtámadott ukrán hadihajók
Fotó: AFP
"A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket" - közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget. "A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről" - fűzte hozzá a miniszter. Az Azovi-tenger térsége - benne a Kercsi-szorossal - egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne. Petro Porosenko ukrán elnök szerdán kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni. Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. "Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével" - tette hozzá az elnök.

Theresa May mindent bevet

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2018.11.29. 09:30

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP/UK PARLIAMENT
A brit miniszterelnök az Egyesült Királyság összes tartományát felkeresi, hogy az EU-ból való kilépési megállapodás feltételeinek elfogadása mellett érveljen.
Theresa May reménytelennek látszó helyzetben küzd minden egyes parlamenti szavazatért. A londoni törvényhozásban december 11-én rendezik meg az 585 oldalas kilépési szerződésről és a jövőbeli együttműködést körvonalazó 28 oldalas politikai nyilatkozatról szóló érdemi szavazást. Theresa May a vasárnap tartott brüsszeli EU-csúcsértekezlet után rövid időn belül harmadszor állt a parlament tagjai elé, hogy képet adjon a Brexit-tárgyalásokon kimunkált feltételekről, és a vita során egyre kíméletlenebb kérdések és megjegyzések záporoztak felé. A kormányfő teljes erőbedobással próbálja a maga oldalára állítani az alsóházat, és mielőtt Argentínába, a G20-ak csúcsértekezletére utazna, országa összes tartományába ellátogat. A legnehezebb dolga Belfastban volt, ahol a kormányt életben tartó Demokratikus Unionista Párt vezetőjét igyekezett jobb belátásra bírni. Arlene Foster az összes ellenzéki párttal együtt az ügylet elutasításával fenyegetőzött, azon az alapon, hogy az ír probléma kezelésmódja miatt az átmeneti időszak 2020. december 31-i lejárta után Észak-Írországra - amely az Egyesült Királyság részét alkotja ugyan, de az EU-ban maradó Ír Köztársasággal közös határán nem mégsem vezetnek be vámellenőrzést - más szabályok vonatkoznak majd, mint a királyság többi részére. May tagadta, hogy túl könnyen feladta volna valamilyen kedvezőbb megegyezés lehetőségét az Európai Unióval. Az az Arlene Foster, aki másfél évvel ezelőtt még egymilliárd font értékű befektetési ígéret fejében a kormány támogatására kötelezte tízfős frakcióját, most kijelentette, ezúttal nem lehet őt “megvesztegetni, hiszen Észak-Írország alkotmányos és gazdasági jövője a tét”. A közhelyszámba menő mondás, miszerint “ha ilyenek a barátaid, ellenségekre már nincs is szükséged”, különösen illett a támadások kereszttüzében álló kormányfő helyzetére, amikor az amerikai elnök derült égből villámcsapásként kijelentette: a Brexit-paktum veszélybe sodorja az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között kötendő kereskedelmi megállapodás lehetőségét. Theresa May visszaüzent a speciális brit-amerikai viszonyt fenyegető Donald Trumpnak, hogy az EU-brit politikai nyilatkozat “egyértelműen meghatározza az EU-val folytatandó együttműködést". A brit-amerikai együttműködési szerződést előkészítő munkacsoport már több alkalommal folytatott megbeszélést, Trump beavatkozása nyomán azonban -  amit Londonban károsnak minősítenek, és úgy értékelik, hogy az csak a Brüsszellel kötött megállapodás ellenzőinek ad újabb muníciót - May megüzente az elnöknek, hogy a G20-as értekezleten nem keres majd alkalmat négyszemközti párbeszédre.  Szintén váratlan volt Sir Michael Fallonnak, a szexuális kilengések miatt lemondásra kényszerült volt védelmi miniszternek a kormányfővel szembeni fellépése. A Mayhez eddig lojálisnak vélt politikus “a létező világok legrosszabbikának” nevezte a Brüsszellel létrejött megállapodás tartalmát, amely szerinte sem a zökkenőmentes kereskedelmet nem garantálja, sem a vámtarifák csökkentésének esélyét nem biztosítja”. A BBC-nek nyilatkozva Fallon úgy vélekedett, hogy az előterjesztés “kudarcra van ítélve” az alsóházban. Nem tagadta meg ugyanakkor eredendően “maradáspárti" mivoltát Philip Hammond pénzügyminiszter, aki szerda reggel a BBC és a Sky hírcsatornán is állta a műsorvezetők rohamait. A szikár számokra hivatkozva arról beszélt, hogy a Brexit minden formájában előnytelen a gazdaságra nézve, de a Theresa May által Brüsszelben elért kompromisszum szerinte még mindig a lehető legjobb körülményeket teremti. Nagy-Britanniában olyan számításokat tartalmazó híresztelések keltek szárnyra, hogy a megállapodás elfogadása esetén 15 év alatt 40 milliárd, elutasítása - és megállapodás nélkül bekövetkező Brexit - nyomán viszont 150 milliárd fontos veszteség keletkezne. Hammond úgy vélte, hogy a megállapodás “minimalizálja a gazdasági hátrányokat, és maximálisan kihasználja a politikai előnyöket”.