Pert vesztett a Mediaworks a meghekkelt Orbán-interjú miatt kirúgott szerkesztőkkel szemben

Publikálás dátuma
2018.11.27. 18:32

Fotó: Kovalovszky Dániel
Jogerőssé vált, Mészáros Lőrinc médiavállalata több milliós kártérítést kell fizessen az elküldött dolgozóknak. Most bíróság mondta ki azt is, hogy törvénytelenül rúgtak ki alkalmazottakat.
Jogerősen is pert veszített a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt. a meghekkelt Orbán-interjú miatt kirúgott két szerkesztővel szemben – tudta meg a Magyar Hang. A Székesfehérvári Törvényszéken kedden hozott ítélet szerint törvénytelenül bocsátották el Hajnal Csillát és Klecska Ernőt a Fejér Megyei Hírlaptól. (A harmadik, Veszprémi Naplótól kirúgott Németh F. Bernadett nem perelt, de nem hagyták az út szélén: Forgács Bernadett néven később a Hajdú-bihari Napló, Észak-Magyarország és Kelet-Magyarország kiadójánál tartalomfejlesztési vezető lett). 
Hajnal Csilla, a Fejér Megyei Hírlap korábbi felelős szerkesztőjét és Klecska Ernő lapszerkesztőt 2016 decemberében bocsátották el a Fejér Megyei Hírlaptól, miután a karácsonyi számban az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült, egyébként központi interjú helyenként más tartalommal jelent meg, mint a testvérlapokban. Valaki olyan viccesnek szánt megjegyzésekkel tűzdelte tele, amelyeket a kormányfő nem mondott. Ezért a Mediaworksnél indult belső vizsgálat után a két említett szerkesztőt kiáltották ki bűnbaknak. A Mediaworks (és ügyvédei) a munkaügyi per során ragaszkodtak ahhoz, hogy Hajnalnak és Klecskának észre kellett volna venniük a szövegben a változtatásokat. 
A Mediaworks fellebbezése után a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszéknek azt kellett eldöntenie, Hajnal és Klecska megszegte-e a kötelességét. Ugyanarra jutottak azonban, mint az első fokú bíróság: a székesfehérvári szerkesztőségében bizonyítottan az a szokás honosodott meg, hogy a központi anyagokkal a helyi szerkesztőknek nincs dolguk. A cikkeket ugyanis szerkesztve, sőt lektorálva kapták meg. Így nem volt feladatuk annak kontrollálása – hangsúlyozta Kaló Zsuzsanna tanácselnök az indoklásában. Bár a másodfokú bíróság a kártérítés összegén változtatott, az állami hirdetésekkel alaposan kitömött Mediaworks-öt az aligha vágja padlóra: Hajnal Csillának bruttó 4,2 millió forintot, míg Klecska Ernőnek 3,9 millió forintot (plusz ezek 2017. december 1-jétől érvényes késedelmi kamatait) kell megfizetnie a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló cégnek. Ezen felül a másodfokú perköltséget és a fellebbezés több mint egymilliós díját is rájuk terhelték.
A két kirúgott szerkesztő – akik különben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének korábbi elnökének, Mendrey Lászlónak a segítségével találtak ügyvédet – sérelemdíj iránti igényét a bíróság már első fokon elutasította. Ennek oka – írta meg májusban a 24.hu –, nem tudták kellőképpen bizonyítani, hogy a kirúgásukat megelőző belső vizsgálat és a meghallgatás során megalázták őket. A Mediaworksnek egyébként 15 napon belül kártalanítani kell az elbocsátott dolgozóit. Erre nincs halasztó hatálya annak, ha esetleg a 13 megyei napilapot kiadó cég a Kúriához fordul felülvizsgálatért. Erre egyébként hatvan napjuk van. Hajnal Csilla és Klecska Ernő az ítélethirdetés után a Magyar Hangnakazt mondták, nagy megkönnyebbüléssel fogadták az ítéletet, igazukban pedig mindvégig bizonyosak voltak, 
Szerző

Több zsidó él a földön, mint ahány kínai - ezt gondolja a magyarok impozáns hányada

Publikálás dátuma
2018.11.27. 18:27
FOTÓ: Vajda József
A létszám túlbecslés oka a társadalmi pszichében rejlik: minden ötödik hazánkfia előítéletes a zsidókkal szemben.
A holokauszt tragédiája lassan elhomályosodik az európai antiszemita sztereotípiák viszont nem kopnak, sőt, idézi a CNN felmérését a hvg.hu. A több mint hétezer ember bevonásával készített felmérés során Ausztriából, Franciaországból, Németországból, Nagy-Britanniából, Magyarországból, Lengyelországból és Svédországból kérdeztek meg embereket.
Minden huszadik ember nem hallott a holokausztról, függetlenül attól, hogy a második világháború alig 75 éve ért véget, és még ma is több tízezer túlélő él. Ausztriában – Hitler szülőhazájában – a fiatalok 12 százaléka nem tudott a holokausztról. Minden tizedik megkérdezett azt válaszolta, előítéletei vannak a zsidókkal szemben, Magyarországon még durvább a helyzet, hazánkban minden ötödik ember vélekedik így. A vizsgált országok közül csak Magyarországon nagyobb azoknak az embereknek az aránya, akik barátságtalanok a zsidókkal, mint akik nem. Népszerű a sokat emlegetett összeesküvés-elmélet is: Lengyelországban és Magyarországon tízből négy ember válaszolta azt, hogy a zsidóknak túl nagy a befolyása a gazdasági életben világszerte. Kiderült az is, hogy a megkérdezett magyarok több mint negyede gondolja úgy, hogy a világ népességének húsz százaléka zsidó, holott valójában mindössze a népesség 0,2 százalékát teszik ki.
Szerző
Frissítve: 2018.11.27. 19:26

Szijjártó kénytelen volt Ukrajna mellé állni

Publikálás dátuma
2018.11.27. 17:54
Szijjártó Péter, amint éppen kiáll Ukrajna területi integritása mellett
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Ukrajna területi egységét védte a külügyminiszter, aki nem mellesleg kőkemény diplomáciai harcot folytat Kijevvel.
Magyarország teljes mértékben kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ez mindig része volt a magyar külpolitikának, és marad a jövőben is – mondta keddi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter A miniszter hozzátette,  kiemelt figyelmet fordítanak a Kárpátalján élő 150 ezer magyarra, akiket egyelőre nem érint a tíz ukrajnai megyében meghirdetett hadiállapot, a kárpátaljai magyarok vezetőivel pedig naponta kétszer egyeztetnek, hogy folyamatosan értékeljék a helyzetet- idézi szavait az MTI. Rossz hír nekünk, hogy Oroszország és Ukrajna kapcsolata nem a megoldás, a megnyugvás irányába halad – jegyezte meg a politikus, aki szerint a tapasztalatok alapján csak egy forgatókönyvnek van esélye kivezetni ebből a súlyos helyzetből: annak, ha felújítják és megerősítik a minszki négyek (Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország) működését. Ez a mechanizmus az egyetlen, amely esélyt kínál, hogy Oroszország és Ukrajna között a helyzetet tárgyalásos úton rendezni lehessen, és Magyarország ehhez minden lehetséges támogatást megad.
Mint mondta, Magyarország érdekével ellentétes lenne a helyzet tovább eszkalálódása, ezért Kárpátalja, Magyarország és a régió biztonságának érdekében támogatnak minden lehetőséget, amely a helyzet nyugvópontra jutását segíti tárgyalásos úton.

Muszáj kedvesnek lennie

 Szijjártó békülékeny, Kijevet támogató megjegyzése ahhoz képest tűnik éles váltásnak, hogy a külügyminiszter szinte vérre menő csatát vív ukrán kollégáival: a beregszászi magyar konzul kiutasítása után ő is kiutasított egy ukrán követségi munkatársat – azzal vádolta az Porosenkó-kormányt, hogy a kárpátaljai magyarság kiszorítására törekednek, mire ukrán nacionalisták, a  Mirotvorec tagjai orosz ügynöknek nevezték a magyar politikust.
Hogy mégis kiállt Ukrajna területi integritása mellett, az részben a kárpátaljai magyarok védelmében történhetett, részben pedig azért, mert NATO-tagállamként Magyarország nehezen támogathatná az orosz álláspontot egy ilyen éles konfliktusban – miközben Ukrajna is csatlakozni szeretne a nyugati katonai szövetséghez. 
Szerző