Előfizetés

Nem kell mindig antibiotikum

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.28. 09:27
Illusztráció
Fotó: IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / AFP
A szuperbaktériumok veszélyességét is csökkentené, ha – különösen indokolatlanul - kevesebb antibiotikumot szednénk. Nem kell ugyanis minden betegség alkalmazni, és nem is való mindenkinek.
Nemrég látott napvilágot az OECD előrejelzése, amely szerint 2050-ig 2,4 millió áldozata is lehet a szuperbaktériumoknak világszerte. Az egyesült államokbeli Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) becslése szerint évente kétmillió amerikait fertőznek meg, és közülük hozzávetőlegesen 23 ezer bele is hal a fertőzésbe. A legnagyobb a kockázat a dél-európai országokban, leginkább az egyévesnél fiatalabb gyerekek és a hetvenévesnél idősebbek vannak kitéve a fertőzéseknek, amelyek a férfiaknál nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nőknél.
A jelentés szerint a megoldás az országoknak mindössze évente fejenként két dollárjába (560 forintjába) kerülne; az antibiotikumok indokolatlan használatának csökkentésével és a higiénia javításával négy halálesetből hármat meg lehetne akadályozni.
Sokan gondolják, ha az első tünetek megjelenésekor azonnal antibiotikum-készítményeket szednek, a tüneteik hamarabb elmúlnak, de azok csak bakteriális fertőzés esetén hatásosak, ha például a torokfájás vírusos eredetű, akkor feleslegesen kapkodják. 
Az antibiotikum ráadásul nem való mindenkinek. Az emberek nagyjából 10 százaléka rosszul reagál rá, minden tizenötödik allergiás és nem is szedheti. A gyógyszer által kiváltott emésztőrendszeri mellékhatások lehetősége mellett, mint egy új kutatás kimutatta, növeli a vesekő kockázatát, különösen gyerekek és kamaszok esetében. Az antibiotikumok 1940-es évekbeli felfedezése előtt számos természetes gyógymódot használtak, és ezek ma is léteznek és segíthetnek – olvasható az Amiről az orvos nem mindig beszél című magazin novemberi számában.
A sokak által ismert és betegség esetén használt mézen, fokhagymán, gyömbéren kívül a Diéta és Fitnesz magazin novemberi számából kiderül, hogy a kurkumateát például gyulladáscsökkentő, immunerősítő hatása mellett megfázás, köhögés, sőt ízületi fájdalmak esetén is érdemes fogyasztani. A kevésbé ismert fűzfakéregtea pedig aszpirinnél is jobb, ugyanis a lázat is csillapítja. A szegfűszegről pedig érdemes tudni, hogy természetes érzéstelenítő, elrágcsálása addig is enyhíti a fájdalmat, amíg eljutunk a fogorvoshoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint nagy eltérések vannak az egyes országok antibiotikum-fogyasztása között. Az egy főre vetített legkevesebbet és legtöbbet fogyasztó ország között tízszeres a szorzó. Az adatokból az derül ki, hogy egyes helyeken túl sokszor írják fel, másutt viszont nem is férnek hozzájuk – írta a HáziPatika.com.
"Az antibiotikumok túlzott használata és a velük való visszaélés a rezisztencia legfőbb oka. Hatékony antibiotikumok és egyéb antimikrobiális szerek nélkül pedig elveszítjük a gyakori fertőzések, például a tüdőgyulladás kezelésére való képességünket"

- fogalmazott Suzanne Hill, a WHO igazgatója.

A jelentés szerint a széles spektrumú antibiotikumok, amelyek a legveszélyesebbek az antibiotikum rezisztencia kialakulása szempontjából, néhány országban a teljes felhasznált mennyiség ötödét sem éri el. Az úgynevezett "tartalék" antibiotikumok - amelyeket csak a több gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumok elleni specifikus fertőzések végső fegyvereként használnak - az összes antibiotikum-fogyasztás kevesebb mint két százalékát tették ki. Ez a WHO szerint arra utal, hogy egyes országok nem férhetnek hozzá ezekhez a gyógyszerekhez.
"A jelentésből levonható következtetések megerősítik, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni"

- jelentette ki Hill.

A WHO jelentése szerint Magyarország a 2015-ben bevett 57,27 tonna antibiotikummal a közepes fogyasztású országok közé tartozik.

Landolás után fotót is küldött a Marsról a NASA robotgeológusa

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.27. 09:07

Fotó: Frederic J. Brown / AFP
Mintegy 485 millió kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20 óra 54 perckor - közölte az MTI az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentése alapján.
A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.
Az Insight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, ami nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. A landolás helyét, az Elízium-síkságot (Üdvözültek hona) 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy teljesen sík térség a marsi egyenlítőtől északra. 
"Egy jó landolási hely kiválasztása a Marson olyan, mint egy jó otthon kiválasztása, az elhelyezkedésen van a hangsúly"

- közölte korábban Tom Hoffman, az Insight Project menedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában.

"Nemcsak egy biztonságos helyre volt szükségünk, hanem egy munkahelyre is, ahol majd öt méter mélyre lehatolhat az HPR robot"

- tette hozzá.

 A landolási helynek világos helyszínnek kell lennie, és elég melegnek ahhoz, hogy a napelemek működése biztosított legyen. Ezért összpontosítottak az egyenlítő környékére, és választották ki a 130 kilométer hosszú és 27 kilométer széles ellipszis alakú térséget a síkság nyugati szélén - magyarázta Hoffman.
Ez a hely mintegy 600 kilométerre van a NASA Curiosity marsjárójának 2012-es landolási helyétől. Az Insgiht űrszonda 20 óra 47 percekor hatolt be a Mars ritka légkörébe mintegy 19 800 kilométeres sebességgel,két perccel később az űrszonda védőpajzsának hőmérséklete elérte az 1500 Celsius-fokot. A súrlódás által lelassulva, egy hatalmas ejtőernyő és retrorakéták segítségével hat és fél perc alatt tette meg a 112 kilométernyi utat a Mars felszínéhez, ahová mintegy óránkénti nyolc kilométeres sebességgel érkezett meg. A landolás után néhány perccel megérkezett az űrközpontba az első fotó a vörös bolygón álló és működő űrszondáról. 
Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni lehet az űrszondával. Egy 2008-as animációs film két szereplője alapján a Wall-E és Eve nevet kapták a műszerek. A két aktatáska méretű CubeSat (kockaműhold) mini műhold néhány ezer kilométerre volt a Marstól, amikor az InSight megérkezett.
Wall-E és Eve ugyanazon a rakétán indult a földről, mint az InSight. A CubeSat típusú műholdak mindig osztoznak a rakétán, mivel túl kicsik és kevésbé jelentékenyek ahhoz, hogy indokolt legyen az önálló kilövésük. A műholdak mintegy 10 ezer kilométeres távolságban követték az InSightot a Mars felé tartó 483 millió kilométeres útján, hogy elkerüljék az összeütközést vagy a veszélyes helyzeteket.
Kapcsolódó
Élőben lehet követni, ahogy a robotgeológus landol a Marson

225 millió éves ősdinoszauruszt találtak Brazíliában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.26. 17:17

Fotó: SWNS
A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.
Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel - írta az MTI a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak, amelynek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik.
A mindössze másfél méter magas és csaknem 90 kilogrammot nyomó Macrocollum itaquii feje olyan kicsi volt, hogy elfért volna egy ember kezében. A növényevő, két lábon járó és nagyon hosszú nyakú dinoszaurusz akkor élt, amikor a mai Brazília területe még a Pangaea szuperkontinenshez tartozott.
A három egyed maradványait egymáshoz nagyon közel fedezték fel a kutatók. Az, hogy az állatok együtt haltak meg azt sugallja, hogy valószínűleg együtt is éltek, amiből az következik, hogy a korai dinoszauruszok társas teremtmények voltak.
A Macrocollum itaquii csontmaradványainak felfedezése révén egy újabb láncszemmel bővült a dinoszauruszok és azon belül is a sauropodomorphák - hosszú nyakú növényevő dinoszauruszok - evolúciós története. A kutatók szerint a késő triász kor nori korszakának hajnalából származó fosszíliák nagyon ritkák, ezért a mostani eredményeket minden bizonnyal nagy érdeklőssel fogadja majd a tudományos közösség.