„Ez egy lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság”

Publikálás dátuma
2018.11.22. 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Alzheimer-kór az egyik legrejtélyesebb és legfélelmetesebb betegség a gyakran a „mindent elpakoló öregúr” kifejezéssel is jellemzett agyi elváltozás.
A demencia tünetcsoportjának leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Önmagában vagy más elváltozásokkal társulva a demenciát okozó betegségek nagyjából 70 százalékát teszi ki. Magyarországon, 250-300 ezer ember szenved demenciában, a gyakoriság az életkorral nő; 65 év alatt alig fordul elő, fölötte viszont ötévente 5 százalékkal nagyobb a valószínűsége, ami azt jelenti, hogy a 85 év körüli korosztályban majdnem minden második embernél kifejlődhet – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának .

Demencia

 Memória- és gondolkodásszervezési zavarok, amelyek megzavarják a beteg mindennapi aktivitását, munkáját. 

Az Alzheimer-kór progresszív idegsejt-pusztulással járó betegség, 8-12 éves lefolyással. 
„Ez egy lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság.”

Az elején még nem beszélünk demenciáról, úgynevezett enyhe kognitív zavar lép fel, a gondolkodási funkciók, elsősorban az emlékezet enyhe zavarát a beteg cetlizéssel, nagyobb odafigyeléssel, több idő ráfordításával tudja kompenzálni. 
A középső szakaszban már megjelennek a magatartási zavarok is: zavartság, hallucinációk, agresszivitás, alvászavarok. A súlyos, harmadik szakaszban már a mozgással, a széklet- és vizelettartással is baj van. A végén mozgásképtelen, ágyhoz kötött állapotba kerül a beteg, majd a szövődmények - félrenyelés miatti tüdőgyulladás, felfekvések, mélyvénás trombózis - következtében hal meg.

Miért Alzheimer a kór?

A betegség a nevét dr. Alois Alzheimer német ideggyógyászról kapta, aki 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit. Ezért szokás a "pakolgató öregúr" kifejezéssel is illetni azt, az akár Alzheimer-kórra utaló tünetet, ha valaki gyakran nem talál meg tárgyakat.

A környezetnek kell észrevenni

A gondolkodás zavara a belátóképességet irányító homloklebenyt is károsítja, így betegek gyakran tudatában sincsenek a deficitnek vagy akár akarattal elhárítják, bagatellizálják a panaszokat. A környezetnek kell figyelnie a jelekre, elsősorban a rövid távú emlékezet zavarára, azaz a friss információk megjegyzésének problémájára. 
„Hiába emlékszik jól a húsz évvel ezelőtt történtekre, az a fontos, hogy fel tudja-e idézni az előző nap megbeszélteket, befizeti-e a csekkjeit, beveszi-e a gyógyszereit.”

Intő jel, ha valaki háromszor-négyszer felhozza ugyanazt a témát, és amikor emlékeztetik az ismétlésre, meglepődik. A rövid távú emlékezet zavarán túl tájékozódási zavar is jelentkezhet: egy korábban jól tájékozódó ember bonyolultabb helyzetben nem tudja kiismerni magát, a szokásos útvonalakon kívül új helyekre nem megy, térképre, navigációra van szüksége ott, ahol korábban nem. Nyelvi probléma is megjelenhet: gondot okozhat az olvasás, szófelidézés. Megváltozhat a hangulat, de még a személyiség is. Paradox módon a figyelemzavar is lehet tünete. Gyanús, ha valaki akar figyelni, de nem tud. 

Az Alzheimer-kór tíz jele

  • 1. A mindennapi életet megzavaró memóriavesztés
  • 2. Kihívások a tervezésben és a problémák megoldásában
  • 3. Nehézség a napi, családi, otthoni és akár munkahelyi feladatok elvégzésében
  • 4. Időpontok, dátumok és helyszínek eltévesztés
  • 5. Vizuális és térlátási problémák
  • 6. Nyelvvel kapcsolatos problémák
  • 7. Tárgyak megtalálási képességének elvesztése
  • 8. Ítélő- és döntéshozatali képesség romlása
  • 9. Bezárkózás, szociális háttérbe húzódás
  • 10. Hangulati és személyiségbeli változások
Illusztráció
Fotó: AFP

„Irodalmi ritkaság a fiatal alzheimeres”

Ha stresszes, gyors élettempónk közepette néhány dologra nem emlékszünk, nem tudjuk például, hogy bezártuk-e az ajtót, hova tettük a kulcsot, az nem a demencia, hanem a fáradtság, a túlhajszoltság, a depresszió, vagy a koncentrációs zavar jele. Ezek ráadásul figyelemfüggő folyamatok, amire pedig nem figyelünk, arra nem is emlékezhetünk. A gyakran, fiatalemberek szájából elhangzó „ez már az Alzheimer” kijelentés tehát erős túlzás. Fiatalkori alzheimeresség nem létezik, „irodalmi ritkaság”, hogy harmincéves korban jelenjen meg – mondta a neurológus.

Megelőzni viszont fiatalon lehet

Kialakulásának rengeteg kockázati tényezője van, a legjobb megelőzés a fizikai és a szellemi aktivitás. Fontos az érbetegségek kontrollja: a magas vérnyomás, a koleszterinszint kézben tartása, nagyon kedvező a mediterrán diéta: a telítetlen zsírsavakban gazdag, vörös húst nem tartalmazó, olívaolajat, olajos magvakat tartalmazó étrend.  
„A megelőzést már fiatalon el kell kezdeni, a 30-60 évek között különösen oda kell figyelni, mert akkor dől el, mi lesz később.”

Gyógyítani nem, de kezelni lehet

A betegség oka egyelőre nem ismert, így még gyógymódja sem létezik, és ez a közeljövőben sem várható. A gyakori, a betegséget gyógyító gyógyszerekről szóló biztató hírekből legfeljebb annyi igaz, hogy állatkísérletes modellben vagy korai hatékonysági szakaszban járnak a vizsgálatok – mondta a neurológus. Minél korábbi szakaszban derül ki, annál jobban reagál a beteg a tünet- és ezzel az életminőséget javító kezelésekre. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.23. 08:30

Zsírt éget a reszketés?

Publikálás dátuma
2018.11.22. 09:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy új amerikai tanulmány szerint a hideg víz által kiváltott remegés fel tudja ébreszteni a vékonyságért felelős, inaktív barna zsírsejteket.
A hideg víz képes „levarázsolni” a felesleges zsírt - állítja az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetének (NIH) tanulmánya. Ehhez azonban nem meginni kell, hanem fázni benne. Ha ugyanis hideg vízzel vagy akár jéggel érintkezünk, kiráz a hideg, remegni kezdünk, amitől a bizonyos zsírsejtek raktározás helyett kalóriát kezdenek égetni  - olvasható az Amiről az orvos nem mindig beszél magazin Facebook-oldalán.
A kutatás szerint egy 15 perces intenzív remegés úgy hat a szervezetre, mint egy komoly, egyórás edzés. Ennek oka a zsírszövetek anyagcseréjében rejlik. Néhány éve fedezték fel, hogy a fehér mellett barna zsír is létezik, előbbitől teltek, az utóbbitól pedig vékonyak lehetünk. De - sajnos - a barnák általában nem aktívak. 
Ha viszont sikerül őket felébreszteni, az olyan szintű fogyást eredményezhet, amilyet sem diétával, sem edzéssel nem lehetne elérni. Az NIH kutatói ezt azzal magyarázzák, hogy a sötétebb zsírsejtek az átlagosnál több mitokondriumot tartalmaznak. Ezek az apró sejtösszetevők dolgozzák fel a táplálékból nyert cukrokat és lipideket, azokat az energiaforrásokat, amelyek a zsírsejtek működésében elengedhetetlenek.
Szerző

A fázás megemelheti a vérnyomást, a didergés még inkább

Publikálás dátuma
2018.11.20. 11:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás szerint az is számít, hány fok van a lakásban.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension című szaklapban publikálták új tanulmányukat, amelynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek. Azt már korábban is vizsgálták, hogyan hat a kinti hőmérséklet a vérnyomásra, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.
Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, és ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1 Celsius fokos hőmérséklet-csökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64/74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12/70,51 Hgmm. A beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.
A kutatók szerint az eredményeket különösen a borderline hipertónia esetén érdemes figyelembe venni. Ez egy olyan állapot, amelyből jóval nagyobb az esély a valódi magas vérnyomás kifejlődésére. A hűvösebb lakásban élőknél ajánlatos lehet végiggondolni a magasvérnyomás betegségre adott gyógyszerdózis emelését. 
A kutatók az otthoni optimális hőmérséklet minimumára 21 Celsius fokot javasoltak. Kardiológiai szempontból nemcsak az alacsony külső hőmérséklet válhat veszélyessé, hanem az erős szél, a hó és az eső is leviheti a testhőmérsékletet, és nagyobb megterhelésnek teheti ki a szív-érrendszert. Ilyen szempontból a szívbetegek, a gyerekek és az öregek a legveszélyeztetettebbek. Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre. 
A szívkoszorúér betegséggel élők – korosztálytól függetlenül - a hidegben gyakrabban tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat. Bizonyos felmérések szerint a fagyos téli időben megnövekszik a túlerőltetés miatti szívinfarktusok száma is.
„Ha fázunk, automatikusan feszülnek az izmaink, didergünk, ami vérnyomást emelő hatású lehet.”

  Nem minden embernél jelentkezik azonban a hideg vérnyomásemelő és a meleg vérnyomáscsökkentő hatása. Ennek okáról nem sokat tudunk. A szakember azt tanácsolta, hogy hidegben a szívbetegek menjenek el egy kardiológiai kivizsgálásra, hogy kiderüljön, érte-e további károsodást a szív-érrendszert, változott-e a terhelhetőség és szükség van-e a kezelés módosítására – mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
Szerző