Előfizetés

Gruevszki-ügy: a félrenézés teória

Kósa András
Publikálás dátuma
2018.11.22. 06:45

Fotó: AFP
Skopjében közszájon forog, hogy a regnáló szociáldemokrata kormánynak köze lehetett Nikola Gruevszki Magyarországra szökéséhez, erről beszélt a Népszavának több magyar kormányzati forrás és született a témáról több újságcikk is.
Kezdésként szögezzük le: az, hogy a macedón kormány esetleg „félrenézett” Nikola Gruevszki Magyarországra szökésével kapcsolatban, csak egy teória, egy lehetséges forgatókönyv egy olyan ügyben, aminek minden részletét valószínűleg soha nem fogjuk megismerni. Mivel azonban ezzel az elmélettel kapcsolatban egyre több információ lát napvilágot, úgy véljük, érdemes megismertetni. Hiába dokumentálták ugyanis különböző források szinte útinaplószerűen a korrupcióért két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón kormányfő szökésének részleteit onnantól kezdve, hogy Albániába ért, a kulcsmomentum (miképp tudta Gruevszki elhagyni Macedóniát) máig homályos. Erről egyetlen érintett sem nyilatkozott érdemben. Az olasz Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa olasz elemzőintézet honlapján megjelent cikk több érdekes körülményt is megemlít. Nikola Gruevszkit november 9.-én ítélték el jogerősen, 12.-én kellett volna bevonulnia a börtönbe. A cikk szerint számítani lehetett rá, hogy megpróbál megszökni. Igaz, a politikus elvileg folyamatos rendőri felügyelet/őrizet alatt állt, nem csak skopjei lakását figyelték de pártja, a VMRO székházát is. Ennek ellenére nem vették észre, hogy elhagyta az országot. Az OBC Transeuropa cikke szerint egy ilyen szökés megszervezéséhez olyan kiterjedt szervezésre lett volna szükség, amiről előbb-utóbb a rendőrség, titkosszolgálatok mindenképp tudomást szereznek. Az ügyben Zoran Zaev regnáló miniszterelnök is ellentmondó nyilatkozatokat tett, egyszer arról beszélt, Gruevszkit valójában csak akkor lehetett már „szökevénynek” tekinteni, amikor az országhatáron kívül volt, máskor azt sejttette, elődje nem is akart távozni, hanem akarata ellenére vitték ki Macedóniából. Ráadásul a Fokus című macedón lap már augusztus 24.-én arról írt, magas rangú VMRO-tisztviselőkre hivatkozva, hogy alku köttetett a két kormányfő között: Gruevszki Magyarországra menekülhet, cserébe az ellenzéki párt képviselői a megfelelő számban támogatni fogják az ország nevének megváltoztatását Észak-Macedóniára (ez az egyik feltétele annak, hogy Görögország ne akadályozza tovább Skopje uniós integrációját.) A sorsdöntő szavazáson nyolc VMRO képviselő támogatta a névváltoztatást. A lehetséges háttéralkuról már Skopjében is beszélnek, a helyi médiában véleménycikk is megjelent róla. A Népszavának két kormányzati forrás is erről beszélt – tegyük hozzá persze, hogy a magyar kormány nemzetközi reputációja megőrzésének szempontjából ez lenne a legelőnyösebb forgatókönyv. Mindkét forrásunk megemlítette, hogy a kiadatási kérelmet érdekes módon azután küldték meg Budapestre, hogy Gruevszki megkapta a menekültstátuszt, holott nyilván a macedón hatóságoknak is tudniuk kellett, hogy ebben az esetben utóbbi már „erősebbnek” számít. „Gruevszki ezzel a lépésével kvázi beletörődött, hogy nem lesz többé politikai tényező Macedóniában és ez Zoran Zaevnek is jó, mert nem okoz neki politikai kárt” - mondta egyik informátorunk. Egy budapesti „száműzetésben” lassan elfelejtett Gruevszki nyilván nem tétel, ellenben mondjuk egy olyannal, aki havonta ad egy interjút a börtönből. „A macedónok is elismerik, hogy a menekült státusz erősebb a kiadatási kérelemnél. Ráadásul Gruevszki már árkon bokron túl volt, amikor kiadták a nemzetközi elfogatóparancsot. Szóval van több tényező is, amivel Orbán Viktor vagy a magyar kormány védekezni tud” - mondta másik forrásunk. A továbbiakban beszédes lesz, Macedón részről mennyire próbálják majd folyamatosan napirenden tartani az ügyet, a magyar kormány részéről mindenesetre megindult a kármentés kommunikációs szinten: Pintér Sándor szerint nem tehetnek róla, hogy Gruevszki kikotyogja ügyének részleteit, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, mind ő, mind Pintér folyamatosan kapcsolatban áll Macedón kollégájával.

Vizsgálják a magyar bírósági rendszert

Vas András
Publikálás dátuma
2018.11.21. 21:36
Fotó: Shutterstock
Az igazságszolgáltatás magyarországi helyzetét is napirendre tűzte és megtárgyalta a marokkói Marrákesben rendezett éves ülésén a Bírák Nemzetközi Egyesülete, s ez alapján úgy döntöttek: európai szervezetük, az Európai Bírói Egyesület (EBE) felügyeleti eljárást indít a magyar bírósági rendszerrel kapcsolatban. A szervezet október végi ülésén Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnökének bejelentése alapján foglalkoztak a hazai igazságszolgáltatási rendszerrel, az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti vitával, illetve Handó Tünde, az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával. A magyar delegáltak arról számoltak be, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, és akadályozza a bírói függetlenség alapját, az önigazgatás érvényesülését.
Az Alfahír szerint a nemzetközi szervezet marrákesi ülésén telefonon érdeklődtek a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökénél, mi az álláspontja az esetleges eljárásról, ugyanis az EBE nem vizsgálódhat a magyar tagszervezetének kérése nélkül. Makai Lajos elnök támogatta az eljárás megindítását. Mindezek alapján az EBE elnöke felkért egy munkacsoportot a hazai helyzet vizsgálatára. Első lépésként levélben keresik meg az OBT-t, valamint az OBH-t. Ebben jelzik, hogy az európai szabványok szerint az igazságügyi kinevezések kizárólag érdemek alapján történhetnek és a döntéseket megfelelő indokolással kell alátámasztani.  Ugyanakkor az EBE eljárásának a magyar igazságszolgáltatásra nincs érdemi hatása. A vizsgálat végeztével ajánlás formájában teszik meg javaslataikat a magyar kormánynak, ám a kabinetnek semmilyen kötelezettsége nem lesz.

Voltak már hazaárulók is

Nincs olyan jogosítványa az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENJC), amivel „beavatkozna” más országok igazságügyi rendszerébe, a szervezet együttműködési hálózatként nyújt segítséget tagszervezeteinek - mondta a Népszavának Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) elnöke. Az új vezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Handó Tünde még júniusban hazaárulónak nevezte azokat a bírókat, akik „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez”, az ENCJ-hez fordultak az igazságügyi rendszer kormány által tervezett módosítása miatt.      S. Z.

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.21. 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: EVREN ATALAY / ANADOLU AGENCY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.

Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.

Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.