Előfizetés

A néppárti mondás az, hogy Gruevszkit ki kell adni, a liberálisok Orbán provokációjáról beszélnek

Halmai Katalin (Brüsszel) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.11.21. 17:46

Fotó: AFP
A konzervatív pártcsalád hazaküldené a macedón miniszterelnököt, a szocialisták azt firtatják, hogy a magyar kormány sértett-e uniós jogszabályokat.

Grujevszkinek el kell fogadnia a bíróság ítéletét

Magyarországnak felül kellene vizsgálnia a menedékjog megadásával kapcsolatos döntését, és teljesítenie a Nikola Gruevszki kiadatására vonatkozó kérelmet, fejtette ki a Népszava kérdésére Eduard Kukan szlovák néppárti EP-képviselő, a képviselőtestület Külügyi Bizottságának a tagja. A politikus, aki volt külügyminiszterként és az Európai Parlament tisztségviselőjeként közelről ismeri a Nyugat-Balkán országait, kiemelte: tudomása szerint Magyarország támogatja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság integrációs törekvéseit, és mindeddig nem emelt kifogást az igazságszolgáltatás működésével szemben. Tiszteletben kell tartania annak függetlenségét, és a jogállamot, amely szerint a törvény előtt minden ember egyenlő. - Világosan kell fogalmaznunk: Gruevszki ex-kormányfőnek el kell fogadnia a bíróság ítéletét, és Macedóniában kell felelnie a tetteiért - tette hozzá. Ugyanakkor nem kívánt arról spekulálni, hogy az elítélt volt miniszterelnök milyen körülmények között hagyta el a hazáját. Halmai Katalin (Brüsszel)

A szocialisták keserűen ironikusak

A döntés veszélyes példát teremt és súlyos következményekkel jár a térség számára. “A menedékjog a háború és üldöztetés elől menekülő embereket illeti meg, a magyar kormány ehelyett arra használja, hogy pajzsot tartson a politikai szövetségesei elé, megkímélve őket a cselekedeteik következményeitől”, áll a az EP szocialista frakciójának nyilatkozatában, amit Tanja Fajon alelnök és Knut Fleckenstein külpolitikai szóvivő jegyez. A két politikus felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ügyet, és állapítsa meg, hogy sérültek-e az uniós jogszabályok.
Fajon és Fleckenstein keserű iróniának nevezi, hogy miközben a magyar kormány öt éve démonizálja a menedékkérőket, menedéket kínál egy olyan embernek, akit korrupció miatt jogerősen elítéltek. “Míg a szíriai és iraki háború elől menekülőket őrizetbe vették, bűnözőnek állították be, megtagadták tőlük az élelmet és az italt, addig a volt macedón miniszterelnököt — aki állítólag hamis papírokkal érkezett Magyarországra és börtönbüntetés várja a hazájában — tárt karokkal fogadták” — hangsúlyozza az EP baloldali frakciójának sajtóközleménye.

A liberálisok szerint Webernek egyszer színt kell vallania

A Gruevszki-ügy Orbán Viktor újabb nyílt provokációja. A magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy az Európai Néppárt továbbra is meg fogja védeni. Ha eddig nem zárták ki a pártcsaládból, ezután sem fogják. Manfred Webernek egy sor kérdésre kéne válaszolnia, úgy is mint a néppárt frakcióvezetőjének, és úgy is, mint vezető jelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ha már bizottsági elnök volna, eltűrné az EU-jog ilyen nyilvánvaló megsértését? Weber vékony kötélen egyensúlyozik, de végül döntenie kell, mit választ. Nem lehet Európa-párti jelölt, miközben maffiamódszerekre emlékeztető védelmet nyújt az Orbán-féléknek” — nyilatkozta Sophia in’t Veld, az Európai Parlament liberális frakciójának alelnöke a Népszavának.

Akkorhogy támogatható Macedónia tagsága?

Meggyôzô magyarázatot várok Orbán Viktortól arra, hogy Magyarország milyen alapon biztosított politikai menedékjogot Nikola Gruevszkinek. A jogállam a tagországok és a csatlakozó államok számára egyaránt az EU alapelve. Meglepő, hogy Magyarország támogatja Macedónia EU tagságát, de nem tartja biztonságos országnak - tweetelte Johannes Hahn, az EB bővítési biztosa. Az Európai Bizottság leszögezi: az európai uniós és a nemzetközi törvények értelmében az egyes menedékkérelmek megvizsgálása és a menedékjog odaítélése tagállami hatáskörbe tartozik. Ugyanakkor a jogállam az Európai Unió alapelve, amelyet minden tagállamnak és tagjelölt országnak tiszteletben kell tartania. — Elvárjuk, hogy az érintettek szigorúan, a politikai megfontolásokat félretéve érvényesítsék a vonatkozó szabályokat. Ahogyan a kormányok képviselőiből álló Tanács júniusban megállapította, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság — többéves visszaesést követően —, jól halad a jogállam biztosítása terén előírt feladatok teljesítésében — fogalmaz a közlemény.

Koszovó 100 százalékra növelte a szerbiai termékek vámját

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.21. 17:20

Fotó: Erkin Keci / AFP
Két hete, mikor még csak 10 százalékkal emelték a szerb termékekre kivetett vámot, Belgrád megszakította Pristinával folytatott tárgyalásait.
A koszovói kormány szerdán úgy döntött, hogy száz százalékra növeli a Szerbiából érkező termékek vámját - közölte közösségi oldalán Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes. Mint írta: Szerbia folytatja agresszív kampányát Koszovó ellen a nemzetközi színtéren, aláássa a kapcsolat rendezését célzó folyamatot, ezért kormánya a szerb termékekre kivetett brutális vámmal kénytelen érdekeit megvédeni. További lépések is várhatók a közeljövőben - tette hozzá.
A vámemelést Endrit Shala kereskedelmi miniszter javasolta lapértesülések szerint, és Ramush Haradinaj kormányfő is támogatta. Haradinaj a Koha Ditore információi szerint azt mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) Belgrád és Pristina között nem működik, ugyanis Koszovót hosszú ideje akadályozzák egyebek mellett a szállításban, ezért lépnie kellett.
A koszovói kormány november 6-án minden előzmény nélkül tíz százalékkal növelte meg a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját. Az akkori döntést szintén "Belgrád destruktív viselkedésével" indokolták. Erre válaszul Szerbia bejelentette: felfüggeszti a tárgyalásokat Koszovóval.
Szerb részről akkor Rasim Ljajic kereskedelmi miniszter protekcionizmusnak nevezte Pristina lépését, és szerinte erre az Európai Bizottságnak mindenképpen reagálnia kell. Véleménye szerint a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a CEFTA megállapodást.
Az új lépésre Szerbia egyelőre nem reagált.

Theresa May befeszült: ha nem kell az ő kilépési megállapodása, még az is lehet, hogy elmarad a Brexit

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.21. 17:03

Fotó: Dominika Zarzycka / AFP
A brit miniszterelnök szerint ha a londoni parlament elveti a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről kidolgozott megállapodástervezetet, akkor az egész Brexit-folyamat leállhat.
Kizárja-e olyan forgatókönyv megvalósulását, amelynek alapján a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg? - tette fel a kérdést a londoni alsóház szerdai vitanapján Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a brit miniszterelnöknek. Theresa May válaszában közölte, hogy ez nem zárható ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi megállapodástervezet lehetséges alternatívája a még nagyobb megosztottság és bizonytalanság, de
a kockázatok között lehet az is, hogy "egyáltalán nem lesz Brexit".

A kormányfő alig burkoltan utalt arra, hogy ezt a megállapodástervezetről szóló, decemberben esedékes parlamenti szavazással összefüggésben hangsúlyozza. Ezzel May rövid időn belül másodszor fejti ki azt az álláspontját, hogy a megállapodástervezet alternatívái között lehet a Brexit elmaradása is. A múlt héten, amikor először tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a tervezet részleteiről, kijelentette, hogy a dokumentum elfogadásával szemben
a briteknek csak két egyéb lehetősége van: a megállapodás nélküli kilépés, vagy az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból.

Az 585 oldalas dokumentummal rendkívül elégedetlen a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora is, olyannyira, hogy e frakciócsoport több képviselője kezdeményezte a kormányfő elleni bizalmatlansági szavazás kiírását.
A tory Brexit-tábor részéről a leghevesebb támadások a megállapodástervezet azon elemét érik, amelynek alapján szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Ez tartalékmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma utáni, várhatóan 2020 végéig tartó átmeneti időszak lejártáig sem jönne létre egyéb átfogó megállapodás a kapcsolatrendszerről. A tory Brexit-tábor értelmezése szerint ennek alapján az EU megvétózhatná, ha London e szabályozási rendszerből saját döntése alapján ki akarna lépni.
A miniszterelnök elleni bizalmatlansági szavazás kiírásához az kell, hogy ezt a konzervatív frakció legalább 15 százaléka - a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő - kezdeményezze.
A jelek szerint azonban nincs elég képviselő a bizalmatlansági szavazás kiírásához, a brit sajtó most már egyöntetűen a kezdeményezés kudarcáról ír.

A kormányfő eltávolítására tett kísérlet ugyanakkor jót tett Theresa May támogatottságának. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a Times megbízásából elvégzett, szerdán ismertetett gyorsfelmérésében kimutatta:
  • a szavazók 46 százaléka megtartaná May-t;
  • 34 százalék pedig hivatalából való távozásának örülne.
Az arányok egy hete még egészen mások voltak: akkor Theresa May távozása mellett állt a résztvevők 47 százaléka, és 33 százalékuk támogatta hivatalban maradását.