A Hasogdzsi-gyilkosság miatt állítja le teljes szaúdi fegyverexportját Németország

Publikálás dátuma
2018.11.19. 17:38

Fotó: BANDAR AL-JALOUD / AFP
Még azokat a megrendeléseket sem teljesíthetik a német hadiipari vállalatok, melyekre már megkapták az engedélyt a kormánytól.
Nem ad el több hadiipari eszközt Németország Szaúd-Arábiának, és a már megkötött szerződések teljesítését is leállítják - írja a Spiegel. Mindez a bejelentést tevő pénzügyminiszter szerint a Hasogdzsi-gyilkosságra válasz. Dzsamál Hasogdzsi újságírót október elején az Ankarában lévő szaúdi konzulátuson gyilkolták meg, az üggyel kapcsolatban - szintén hétfőn - Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben.
Nem tudni, pontosan, hogy milyen nagyságrendű, már jóváhagyott szállítmányt érint a döntés, mint ahogy azt sem, pontosan milyen eszközökkel védi ki a német szövetségi kormány azok teljesítésére vonatkozó kötelezettségét. A legsúlyosabban érintett a Lürssen hajógyár lehet, mely 20 hajót szállítana Szaúd-Arábiának, melyből kettő már kész, és 300-an dolgoznak további nyolc darabon.
Jelenleg még az sem világos, mikor kerülhet feloldásra a mostani tiltás. Az viszont igen, hogy a szövetségi kormány hasonló lépéseket vár az Európai Unió többi tagországától is.

A CIA szerint a trónörökös rendelte a gyilkosságot, de az Egyesült Államok félti kapcsolatait

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) értékelése szerint a Hasogdzsi-gyilkosságot Szalmán koronaherceg rendelte el az MTI összefoglalása szerint. Donald Trump amerikai elnök erre úgy reagált: "nagyon korai". Majd egy későbbi televíziós interjúban a szaúdi-amerikai stratégiai kapcsolatok megtartása mellett érvelve úgy fogalmazott Trump: "van egy szövetségesünk, és ragaszkodom hozzá, mert sok tekintetben nagyon is jó".

Szerző

Távgyógyítás után a távavatás: Putyin és Erdogan együtt szentelte fel a gázvezetéket

Publikálás dátuma
2018.11.19. 16:47

Fotó: Mikhael Klimentyev / AFP
A Török Áramlat utolsó szakasza került a helyére, a török és orosz elnök élő közvetítésben figyelte a munka lezárását. A párhuzamos csövek évente több mint 30 milliárd köbmétert szállítanak majd.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn egy isztambuli ceremónia keretében avatta fel  a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszát.Az orosz és a török államfő  videón  keresztül kapcsolódott ahhoz a külső helyszínhez a Fekete-tenger török partjainál, ahol a Pioneering Spirit nevű hajó a vezeték utolsó métereit is a vízbe eresztette – írja az MTI.    Erdogan a kongresszusi központban tartott rendezvényen bejelentette: a vezeték a 2019-es tesztek után áll majd készen az üzembe helyezésre. Egyúttal hangsúlyozta: tiszteletben kell tartani, hogy az egyes országok adottságaikhoz mérten mely  államokból fedezik földgázszükségleteiket. Mint fogalmazott: Törökország számára Oroszország olyan megbízható barát, amellyel hosszú távon együtt tud működni. A két fél célja az, hogy a kereskedelmi forgalmat 100 milliárd dollárra növelje - tette hozzá.
Putyin szerint a projekt  jelzi, hogy milyen szinten áll az orosz-török együttműködés. Az orosz elnök hangoztatta: a vezeték Törökországot a földgáz fontos központjává teszi. Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A vezeték két ága közül az egyik Törökországot, a másik pedig a tervek szerint Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látná el orosz földgázzal.  Törökországban a Török Áramlat egyebek mellett hozzájárul Isztambul, Bursa és Izmir nagyvárosának energiaellátásához is. A Gazprom orosz gázipari cég által lefektetett fekete-tengeri szakasz több mint 900 kilométer hosszú. A Pioneering Spirit 2017. június 23-a óta naponta átlagosan 5 kilométer vezetéket tudott a tengerfenékre helyezni. A Török Áramlat két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz.
Putyin isztambuli látogatása során külön is tárgyal Erdogannal. A témák között a kétoldalú kapcsolatok, valamint a térségbeli helyzetet érintő kérdések, a többi között a szíriai válság rendezésének ügyei is szerepelnek. A felek minden bizonnyal egyeztetnek az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban kialakult helyzetről. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.19. 17:36

Utakat zártak le a magas benzinár miatt Kárpátalján

Publikálás dátuma
2018.11.19. 16:24
illusztráció
Fotó: Balázs Attila / MTI
A magyar és a szlovák határ felé vezető utakat is megbénították a drága üzemanyagárak és a pocsék közbiztonság miatt elégedetlen tüntetők.
Több mint száz tüntető akadályozta a forgalmat a magyar-ukrán és szlovák-ukrán határt Kijevvel összekötő országúton Alsóverecke (Nizsnyi Vorota) település határában, a tiltakozókélután is lezárva tartották a Csap-Kijev főutat a Vereckei-hágó térségében. A zebrán ide-oda mozgó tiltakozók a hatóságoktól a magas benzin- és lakossági földgázárak, valamint a külföldről behozott autók vámjának csökkentését, továbbá a közbiztonság javítását követelték. A megmozdulást szervező Doszta-Zakarpattya (Kárpátaljának elege van) elnevezésű civil szervezet vezetői azt is követelték Kárpátalja megye vezetésétől, hogy a helyszínen tárgyalásokat kezdjen követeléseik teljesítéséről - idézi kárpátaljai hírportálok értesüléseit az MTI.
Ugyancsak tüntetők zárták le az Ungvárt az Uzsoki-hágóval összekötő utat a Perecsenyi járási Bercsényifalván (Dubrinyicsi) és a megye keleti részében található Rahón, ahol az utak rossz állapota miatt is tiltakoztak.
 A Kárpátalja megyei rendőrség arra szólította a közlekedőket, hogy a Csap-Kijev főút helyett válasszanak más útvonalat a Kárpátokon történő átkeléshez.  Kárpátalján gyakoriak az útelzárásos tüntetések, amelyek résztvevői főként az utak rossz állapota miatt tiltakoznak. Az Ukrajnában külföldi rendszámmal közlekedő autók tulajdonosai november 20-ra országos tiltakozó akciót hirdettek a gépkocsik behozatali vámjának növelése ellen. 
Szerző