A borzasztó drága Budapest miatt egyre jobb biznisz az agglomerációban is lakást kiadni

Publikálás dátuma
2018.11.19. 13:24
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Még mindig olcsóbban lehet lakást vagy házat bérelni a fővárosi agglomerációban, mint a belső kerületekben, ám a különbség egyre csökken.
Többnyire még mindig jobb feltételekkel lehet lakást vagy házat bérelni az agglomerációban: a fővároshoz közeli településeken a budapesti Belvároshoz képest átlagosan 70-80, a külső kerületekhez viszonyítva 20-30 százalékkal kerül kevesebbe a lakásbérlet.  A főváros külső budai és pesti körzeteiben, illetve a szomszédos agglomerációs városokban található kiadó családi házak esetében viszont már kisebb a különbség a bérleti díjakban, mint a lakásoknál – derül ki az az Otthontérkép.hu elemzéséből, amely 15 agglomerációs település kiadó ingatlanait vizsgálta. Ennek oka, hogy a cégek egyre nagyobb arányban keresik ezeket a házakat cégközpont céljából vagy vezetőik számára. Az agglomerációs bérleti piacon egyébként növekszik a kereslet, mivel egyre többen költöznek oda. A KSH november elején közzé tett jelentése szerint Pest megye vándorlási egyenlege - a 2000-es évek elején és közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően - ismét meredeken emelkedik, azaz folyamatosan híznak az agglomerációs települések.  Budapesten már elviselhetetlenül magasak az árak és nagy a zsúfotság, ezért egyre erősödik a fővárosból való kivándorlás. A keleti-délkeleti országrészekből pedig azért érkeznek egyre többen a főváros környéki településekre, mert ott sokkal jobbak a munkalehetőségek, mint a hátrahagyott országrészekben. A bérleti kínálat azonban nem tart lépést ezzel a népességszámnövekedéssel: a viszonylag kevés lakás gyorsan elkel, főképp, ha jó a közlekedés az általában fővárosi munkahelyhez – mutatott rá Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. Hozzátette: a jövőben az agglomerációs bérleti piac további aktivizálódása várható. Felgyorsulhat ugyanis a kisebb, 4-8 lakásos társasházak bérbeadási célú építése, valamint egyes új lakóparkokban a családi házak megjelenése a kínált bérlemények között. Egy-két településen - például Gyálon vagy Vecsésen - már kialakítottak olyan épületeket, ahol kifejezetten átmeneti bérleményeket kínálnak jó felszereltséggel. A folyamatos betelepülés miatt Szigetszentmiklóson és Dunakeszin is várható hasonló. A portál kutatása alapján egyébként az elmúlt három évben  a legtöbb kiadó lakást vagy házat a nyugati és délnyugati agglomerációs városokban jegyezték fel. Érd, Budaörs vezeti a sort, ezekben a városokban eleve fejlettebb ez a piac, mint más fővárosközeli településeken. Mivel viszonylag nagy a választék, az árak ezeken a településeken már kissé csökkentek is az elmúlt három évben. A vizsgált időszakban leggyorsabban Gyálon nőttek a bérleti díjak: csaknem kétszer annyit kérnek egy átlagos méretű házért, mint 2016 elején, körülbelül 140-160 ezer forintot havonta. Ami pedig a bérlőket illeti: sokan keresik a 40-50 négyzetméteres lakásokat, valamint a 200 négyzetméternél nagyobb házakat, házrészeket. A nagyobb területű ingatlanokat többgyerekes vagy összeköltöző családok, valamint vállalkozások szemelik ki.        
Szerző

Metrófelújítás – hajlandók sokat fizetni az oroszok, hogy ne legyen balhé

Publikálás dátuma
2018.11.19. 11:50

Fotó: Tóth Gergő
Ha bíróság mondja ki, hogy hibásan teljesítettek, akkor a budapesti projektet nem tüntetheti fel referenciaként a Metrovagonmas.
A BKV jogászai már előkészítették a bírósági peranyagot, mégis inkább peren kívüli megállapodással zárná le a közlekedési cég a hosszú ideje húzódó, milliárdos összegű kötbérvitáját a 3-as metró szerelvényeit felújító orosz céggel – tudta meg a zoom.hu. A portál szerint gyakorlatilag ultimátumot adtak a Metrowagonmash-nak: vagy hajlandóak a jelenlegi ajánlatnál többet fizetni és erről peren kívül megegyezni, vagy a BKV bíróságra viszi az ügyet. A zoom.hu a csaknem másfél éve tartó jogi vitára rálátó, annak részleteit ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy hivatalosan, írásban csupán mintegy százmillió forintnyi kötbérigényt ismert el az orosz fél, ám mivel szóban többször emeltek már az összegen és hajlandóak is lennének fizetni, a jogvita jó eséllyel peren kívüli egyezséggel zárulhat. Információik szerint a tárgyalásoknak az adott lökést, hogy ősszel a Metrovagonmas felső vezetői Budapestre jöttek tárgyalni, és delegációjuk konstruktívnak mutatkozott. Hangsúlyozták, hogy elismerik a BKV kötbérigényét, még ha a pontos összeget illetően van is vita közöttük, viszont szeretnék elkerülni, hogy bíróságon kössön ki az ügy. Ezért várhatóan hajlandóak lesznek a kompromisszumra, amire jó okuk van, hiszen ha bíróság mondja ki, hogy hibásan teljesítettek, akkor ezt nem tüntethetik fel referenciaként, noha erre nagy szükségük lenne, hogy betörjenek az EU piacára. A szállítási határidők csúszása mellett a BKV azért is felszámítana kötbért az oroszoknak, mert a 2017 első felében jelentkező tömeges meghibásodások miatt hosszabb-rövidebb időre a forgalomól kivont szerelvények „állása” miatt szintén jár pénz.  A Fővárosi Önkormányzat illetékes testülete, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság MSZP-s elnöke, Szaniszló Sándor a portálnak azt mondta: december 15-ig adott időt a BKV-nak, hogy elszámoljon az oroszokkal, de most hivatalos levélben is érdeklődött Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónál, tájékoztatást kérve a tárgyalások állásáról. Erről a zoom.hu is kérdezte a Metrowagonmash-t, ám a cikk megjelenéséig nem válaszoltak. 
Szerző

Hétszázezer besült hitel miatt zajlik végrehajtás

Publikálás dátuma
2018.11.19. 11:09

Jó, ha a bedőlt hitelek negyedénél-harmadánál sikerül egyezséget kötni a követeléskezelő cégekkel.
Megugrott ősz elején az újonnan bedőlő jelzáloghitelek száma, hivatkozik a Központi Hitelinformációs Rendszer adataira a portfolio.hu. A régi nevén BAR-listán lévők kétharmada ma már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. A teljes pénzügyi rendszerben még mindig 18 százalék a nem teljesítő hitelek aránya, és 700 ezer végrehajtás mellett 300 ezer fizetési meghagyás van folyamatban. Ezekkel szemben 200 ezer egyezség áll, ami aktív kommunikáció esetén 60 százalékban sikeres.  A magyar lakossági kölcsönök 13 százalékát teszik ki a jelzáloghitelek, a kihelyezett összegnek azonban a kétharmada jelzáloghitel. Ráadásul egyre több új jelzáloghitel nem teljesít, míg az idei első félév mélypontja a június volt 814 "behalt" kölcsönnel, augusztusban már 1269, szeptemberben pedig 2487 jelzáloghitel után nem fizették a törlesztést - lesz tehát teendőjük a jövőben is a követeléskezelőknek - fogalmazott az előadó. 
Szerző