Egy-két "megszállott" gyakorlatilag kedve szerint írja át az egyik legfontosabb internetes enciklopédiát

Publikálás dátuma
2018.11.16. 10:08

Fotó: Jaap Arriens / AFP
A Wikipédia a világ legnépszerűbb adatbázisává vált. Megbízhatóságát azonban többen kétségbe vonják.
A 2001-ben indult internetes enciklopédia, a Wikipédia mára igazi világsikerré vált. 5,7 millió címszó segíti az érdeklődőket, s a világ 301 nyelvén érhető el. 2018-ban 18 milliárd letöltést mondhatott magáénak és 500 millióan látogatták havonta. Kutatások szerint megbízhatósága megközelíti a patinás Encyclopedia Britannicáét, ettől függetlenül sokan nem elégedettek vele. Olyannyira, hogy a a Facebook 2017-ben azt közölte, segít a felhasználóknak a Wikipédián található álhírek feltárásában. Volt ebben persze némi abszurd is, hiszen a „fake news” közlésében élenjárt a Facebook. Manapság az európai populista pártok térnyerésének idején, amikor tudvalévő, hogy ezen tömörülések számára milyen segítséget jelentett az álhírek szándékos terjesztése, különösen kényes téma a „fake news” kérdésköre. A napokban azonban a Profil osztrák hetilap számolt be arról, a Wikipediánál tetten érhető, hogy egyesek megpróbálják megszépíteni a politikusok életrajzát, amivel megkérdőjelezik az internetes enciklopédia hitelét. Mivel azonban a szerkesztők álnéven szerepelnek, ezért sosem lehet tudni, ki próbál a politikusok kedvében járni. Egy bizonyos Benqo nevű szerző mindenesetre kivételes szorgalommal szépíti meg a politikusok biográfiáját. Az idei esztendő eleje óta nem kevesebb, mint 1200 alkalommal módosított bizonyos bejegyzéseket. Kedvenc témája a politika. Nem nehéz azonban felfedezni, hogy e tekintetben felettébb tendenciózus bejegyzéseket tesz. Mint a Profil írta, valóságos módosítási háborúba keveredett több már szerzővel, kivált Sebastian Kurz osztrák kancellár életrajza kapcsán. Amikor a Wikipedián megjelent egy kritikus bejegyzés az Osztrák Néppárt (ÖVP) ifjú politikusáról, Benqo nem volt rest azonnal kitörölni azt. Azokat az újságírókat, akik jobboldali populizmussal vádolják az osztrák kancellárt, a Wikipédia szerzője egytől egyig nemkívánatosnak tartja. Benqo a német nyelvű Wikipédia egyik szerzője az 5200 körül. Hogy az egyes felhasználók mögött magánszemélyek, vagy bizonyos megbízást teljesítők állnak-e, ezt nem lehet tudni. A Wikipédia gyengéje ugyanis az, hogy a szerzőket nem lehet nyomon követni, ami visszaélésekre ad alkalmat cégek, politikusok részéről. Előfordulnak azonban más súlyos hibák is, amit egyes szerkesztők rossz helyzetértékelése idéz elő. A kanadai tudósnak, Donna Stricklandnak októberben ítélték a fizikai Nobel-díjat. 55 év után ő az első nő, aki a rangos elismerésben részesül. A lézernyalábok megszelidítéséért kapott Nobelt két férfi kollégájával együtt. Amikor kiderült, hogy ő kapta az elismerést, még csak nem is volt szócikk róla. A Wikipédiát már korábban is többször érte bírálat amiatt, hogy mivel férfiak írják, a nők alulreprezentáltak a szócikkek tekintetében is, ez esetben azonban ez különösen szembeötlő volt. A brit Guardian számolt be arról, hogy Stricklandról egy ízben már majdnem született egy bejegyzés még 2018. május 23-án, az egyik moderátor azonban túl jelentéktelennek tartotta, így megakadályozta, hogy megemlékezzenek róla az internetes enciklopédiában. „A megnevezett referenciák nem igazolják, hogy méltó lenne egy bejegyzésre” – indokolt akkor az angol nyelvű kiadás moderátora. Ezzel számos újságírónak okozott nehéz feladatot, hiszen a Nobel-díjak átadásakor a Wikipédia angol kiadása szolgáltatja a legtöbb információt. A Nobel-díj odaítélése után csak 90 perccel született bejegyzés róla. Már 2014-ben is kis híján felbukkant a Wikipédián, akkor azonban plágiumra hivatkozva törölték a bejegyzést.
Témák
Wikipedia
Frissítve: 2018.11.16. 10:37

Assange ellen már az Egyesült Államok is vádat emelhetett

Publikálás dátuma
2018.11.16. 10:00
Assange az ecuadori rejtekhelyén
Fotó: Getty Images
Mindennek addig kellett volna titokban maradnia, amíg a WikiLeaks-alapítót letartóztatják és amerikai kérésre kiadják. Ám az sem kizárt, hogy csak tévedés történt, nem pedig vádemelés.
Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks internetes kiszivárogtatóportál alapítója, Julian Assange ellen - adta hírül internetes honlapján péntekre virradóra a The Washington Post. A lap információi szerint egy virginiai szövetségi bíróságon emeltek vádat, még augusztusban, de ezt a tényt az amerikai illetékesek nem hozták nyilvánosságra, az ügyet titkosítottként kezelték.
A vádemelés véletlenül derült ki. Napvilágra került ugyanis Kellen Dwyer virginiai helyettes államügyész egyik átirata, amelyben a konkrét ügy és vádlott nevének említése nélkül arra sürgetett egy bírót, hogy "a vádlott hamis érvelései és az ügyet körülvevő hírverés miatt kezelje bizalmasan az Assange elleni vádemelés ügyét". A vádemelés tényének mindaddig titokban kellett volna maradnia, amíg le nem tartóztatják a még mindig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-t.
Joshua Stueve, a szóban forgó virginiai államügyészi hivatal szóvivője közölte: a bírósági átiratot tévedésből küldték el, a név is "téves volt". Twitter-fiókján a WikiLeaks péntekre virradóra szintén azt állította: az ügyészi átirat tévedés, a név pedig elírás volt. A Washington Post ugyanakkor állítja, információi megfelelnek a valóságnak.
A virginiai szövetségi államügyészi hivatal már régóta nyomozott Assange ügyében. Amikor Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, az új amerikai kormányzat úgy döntött, alaposabban megvizsgálja, vajon lehet-e vádat emelni a WikiLeaks munkatársai ellen azért, mert 2010-ben titkosított diplomáciai táviratokat és katonai dokumentumokat szivárogtattak ki. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy a WikiLeaks működtetőinek van-e büntetőjogi felelősségük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kiberprogramját leleplező kiszivárogtatásuk miatt.
A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat vizsgálta az úgynevezett Mueller-bizottság is, nevezetesen azokat az elektronikus leveleket, amelyek a Demokrata Országos Bizottságtól (a Demokrata Párt vezető szervétől), valamint Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt kampányfőnökétől, John Podestától kerültek ki a 2016-os elnökválasztási kampányban. Amerikai hírszerzők azt gyanítják ugyanis, hogy Assange-t az orosz titkosszolgálat segítette a kérdéses e-mailekhez, minthogy azok közzétevésével az ő kezükre játszott. A Robert Mueller vezette különbizottság egyébként azt vizsgálja, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampányának munkatársai és oroszok között.
Szerző

Bajban a cseh miniszterelnök, jövőhéten megbukhat a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.16. 08:57

Fotó: Michal Cizek / AFP
Egyre súlyosabb belpolitikai válság alakul ki Csehországban, aminek nyomán a jövő pénteki bizalmi szavazással megbukhat Andrej Babis kormánya.
Csütörtök este a prágai Vencel téren több ezren követelték a miniszterelnök távozását, köztük ismert művészek. A szenátus is távozásra szólította fel Babist. A felsőház indoklása szerint, amíg nem zárul le a vele szembeni eljárás, addig elfogadhatatlan, hogy szerepet vállaljon a kormányzatban.
A háttérben az uniós támogatásokkal való visszaélés áll.

Babissal szemben már tavaly nyomozás indult amiatt, hogy a gyanú szerint jogtalanul vett fel 50 millió koronás (580 millió forint) támogatást Gólyafészek nevű szabadidőközpontjához. A szociáldemokraták tavasszal is épp ezen botrány miatt mondtak nehezen igent a parlamenti választáson győztes ANO pártnak a kormányzati részvételre. Végül azonban létrejött a kétpárti kabinet, amelyet kívülről támogatnak a kommunisták. Babist egyebek mellett azzal vádolják, hogy szabadidőközpontját azért íratta gyermekei nevére, hogy hozzájusson az uniós pénzhez.
Babis eddig minden vádat tagadott, a héten azonban robbant a bomba. Egyik fia ugyanis azt közölte egy tévéstábbal, 2016-ban azért vitték akarata ellenére a Krím félszigetre, hogy ne tanúskodhasson az apja ellen. Az ifjabb Andrej Babis jelenleg Svájcban él. Apja erre azt állította, fia mentális betegséggel küzd, 2015 óta skizofréniával kezelik, s szó sincs arról, hogy arra kényszerítették volna, távozzék külföldre. A fiú a Seznam TV-nek adott interjúban egyébként többször ismételgette, hogy nem akarja apját bajba sodorni. Ugyanakkor Babis ápolója azt állította nem történt bűncselekmény.
A vallomás alaposan felforgatta a cseh belpolitikát. Babis ellen szombaton ismét tüntetéseket szerveznek. Ennél is kellemetlenebb lehet azonban számára, hogy várhatóan
egy hét múlva, november 23-án bizalmi szavazást tartanak ellene, aminek a végkimenetele igencsak kérdéses.

Már csak azért is, mert a szociáldemokratákkal eleve kisebbségi kormányt alkot. A CSSD vezetője, Jan Hamácek azt közölte, minden elképzelhető a voksoláson. „Komollyá vált a helyzet, s a lehető legalaposabb vizsgálatot kell folytatnunk” – jelentette ki az állami televíziónak, a CT-nek.
Amennyiben megbukna a kabinet, a kormánynak le kell mondania, az új miniszterelnököt azonban Milos Zeman oroszbarát elnök nevezheti ki, ami nem igazán jó hír az Európai Unió számára. Ennél azonban egy még rosszabb opció is szóba jöhet. A bevándorlásellenes, szélsőjobboldali SPD nevű párt közölte, a szociáldemokraták távozása esetén támogatná a kormányt.
Mindezek fényében inkább az a valószínűbb, hogy a CSSD végül nem szavaz Babis távozására. Azért is nagyobb erre az esély, mert egyes felmérések szerint még az sem biztos, hogy egy előrehozott választás esetén a párt átlépi-e az öt százalékos küszöböt. A CVVM ügynökség október végén például éppen öt százalékon mérte, de a Sanep csak 4,9 százalékon.