Jövőre már nem lesz drágább EU-n belüli telefonhívás 65 forintosnál

Publikálás dátuma
2018.11.14. 16:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta az unión belüli hívások árának korlátozását célzó új távközlési szabályokat, amely rendelkezik a szupergyors 5G hálózatok kiépítéséről és a vészhelyzeti figyelmeztetőrendszer létrehozásáról is - közölte az uniós parlament szerdán.
A tájékoztatás szerint az európai elektronikus hírközlési kódex új szabályai gyors adatkapcsolatot kínálnak a felhasználóknak, valamint biztonságossá és megfizethetővé teszik a hanghívások árát az unión belül, írja az MTI. Az új jogszabály alapján 2019. május 15-től 
  • a belföldről külföldre irányuló hívások díja legfeljebb 19 eurócent, azaz 65 forint lesz;
  • a szöveges üzenetek pedig legfeljebb 6 centbe, mintegy 19 forintba kerülhetnek majd.
A belföldi díjas barangolást biztosító döntéssel 2017-ben már megszűntek a roaming-díjak a külföldről belföldre irányuló hívások esetén.
A jogszabály bevezeti a telefonszám megőrzésének jogát,

hogy így védje a biztonsági előírások, például a titkosítás szigorításával az okostelefonok, többek között az internetalapú szolgáltatások - például Skype, WhatsApp - használóit. A számmegőrzés joga a szerződés megszűnte után egy hónapig érvényesíthető. Ezen túl, a fel nem használt,
előre fizetett kártyákon maradt összeget pedig a szerződés megszűnésekor ezentúl kötelező lesz visszaadni a felhasználónak.

Utóbbiak kártérítésre tarthatnak igényt, ha elhúzódik a szolgáltatóváltás, vagy közben kárt szenvednek.
A szabályozás értelmében a tagállamoknak elő kell segíteniük az 5G hálózatok kiépítését, amelyet a megfelelő rádiófrekvencia rendelkezésre bocsátásával tehetnek meg 2020-ig. Cél, hogy az EU 5G tervével összhangban 2020-ra minden tagállamban legyen legalább egy nagyobb város, ahol már működik az 5G hálózat.
A tagállamokban továbbá kötelező lesz bevezetni az úgynevezett fordított 112-es kommunikációs rendszert, amely vészhelyzet vagy katasztrófa esetén SMS-ben vagy mobil alkalmazások révén értesíti a térségben tartózkodó lakosokat. A tagállamoknak az irányelv hatályba lépésétől 42 hónap áll rendelkezésre, hogy felállítsák a rendszert - közölték. Ezt követően az uniós tanács végső jóváhagyásával a tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre az irányelv átültetésére a nemzeti jogrendjükbe.
Szerző

Szegény gyereknek kevesebb kedvezmény jut, mint tehetősebb társainak

Publikálás dátuma
2018.11.14. 14:54
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József
Ugyanúgy 54 milliárd forint adókedvezményt kapott összességében a gyermekei után 160 ezer tehetősebb szülő, mint 480 ezer alacsony keresetű szülő.
A szegényebb családba születő gyermekeket jóval kevésbé támogatja az állam, mint a tehetősebb családok gyermekeit, a rosszabbul kereső szülők ugyanis jóval kevésbé tudják igénybe venni a gyermekek után járó adókedvezményeket, mint a magasabb keresetűek. Ezt a régóta hangoztatott kritikát támasztotta most alá konkrét számokkal a Policy Agenda elemzése, amely a tavalyi személyi jövedelemadó bevallások alapján vizsgálta az adókedvezmények hatását a bérviszonyokra. Kiderült: a 4,2 millió munkavállaló legjobban kereső 10 százaléka akkora összeget tudott leírni tavaly az adójából családi adókedvezmény címén, mint amennyit az alsó 48 százalék együttvéve. Az adókedvezményt a jól keresők nagyobb arányban is tudják kihasználni: a felső 10 százalékba tartozók 38 százaléka, míg az alsó 50 százaléknak csak a negyede tudta csak igénybe venni tavaly a családi adókedvezményt. Ez pedig azt jelenti, hogy 160 ezer tehetősebb szülő összességében ugyanúgy 54 milliárd forint adókedvezményt kapott a gyermekei után, mint 480 ezer alacsony keresetű szülő együtt. Az adóbevallások alapján 2017-ben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12 443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből négy módon - az első házasok, családi, súlyos fogyatékosság, illetve mezőgazdasági őstermelői kedvezménnyel - lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni.  A legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti, és ez – mint a fenti adatokból látszik – nem a szegények támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását. A Policy Agenda elemzéséből az is látszik, hogy az első házasok adókedvezményét is inkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek ugyanis a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, miközben a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka a kedvezmény csupán 28 százalékát kapja. Vagyis - arányaiban - még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással. Az összes adókedvezményt együttvéve vizsgálva pedig az látszik, hogy a legfelső jövedelmi kategóriába tartozó 10 százalék 60 milliárd forintot kap vissza, miközben a dolgozói társadalom közepén lévő ötödik tizedbe tartozók csupán 22 milliárd forintot, vagyis csupán a harmadát annak, mint a legjobban keresők. Mindezek alapján a hazai egykulcsos adórendszer nemcsak a konzerválja, de a családi és az első házasok adókedvezményével együtt még tovább is növeli társadalmi szinten a jövedelmi egyenlőtlenségeket - mutatott rá Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. Mindezt úgy, hogy a hazai munkaerőpiacon már így is óriási bérkülönbségek vannak: a Policy Agenda korábbi elemzése szerint a dolgozói társadalom felső tíz százalékának bruttó keresete éppen annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. Ez a felső 10 százalék pedig éppúgy 15 százalék személyi jövedelemadót fizet be, mint az alsó 65 százalék.  
Szerző
Frissítve: 2018.11.14. 16:37

Megint csökkent az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:33

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A 95-ös benzin nagyot esett, de a Mol vágott a gázolaj literenkénti bruttó árából is.
A Mol Nyrt. bruttó 7 és bruttó 3 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 373 forint, a gázolajé pedig 421 forint lett.
Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, akkor a benzin átlagára 6 forinttal, a gázolajé 5 forinttal csökkent – az árvágástól függetlenül, az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint - írja az MTI.
Szerző