Előfizetés

Kásler tárgyalt egy orosz kormányzóval, és létrejön egy közös daganat-kutató intézet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.13. 10:53

Fotó: Molnár Ádám
Egy orosz lap szerint az intézménynek Moszkvában, Voronyezsben és Budapesten is lesznek központjai, amelyekben együtt dolgozhatnak magyar és orosz kutatók.
  Nemzetközi onkológiai intézetet alapít a magyar kormány Oroszországban és Budapesten – hivatkozik a RIA Voronezh című lapra a hvg.hu. Eszerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jelentette be, hogy olyan intézményeket hoznak létre, ahol együtt dolgozhatnak magyar és orosz kutatók. A létrejövő nemzetközi onkológiai intézetnek lesznek központjai Budapesten, Moszkvában és Voronyezsben is. Kásler akkor hozta ezt nyilvánosságra, amikor megbeszélést folytatott Alexander Gusevvel, Voronyezs régió kormányzójával. A lap azt írja, a Magyar Rektori Konferencia többször is tárgyalt az orosz rektori szervezettel, a megbeszélések témája pedig egy hosszú távú együttműködés kialakítása volt. A terv az, hogy az új központokban áttörést érjenek el a rákgyógyításban, Gusev szerint erre létrehoznak egy projektet, ami 2019-ben indul, és molekuláris szintre helyezi a rákkutatás alapjait. Gusev emlékeztetett, a voronyezsi orvosi egyetem már évek óta együttműködik több magyar egyetemmel is, 2011-ben pedig aláírt egy együttműködési szerződést az Onkológiai Intézettel is.

Ütött az óra: így szorítja ki a TV2-ből Mészáros Lőrinc Andy Vajnát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.13. 10:12

Fotó: Vajda József
A legoptimistább verzió szerint is legfeljebb a TV2 ötöde maradhat Andy Vajna birtokában, a többit viszi Mészáros Lőrinc. A tulajdon-átcsoportosítási tranzakció jövő év elejére intézhető, a menedzsment lassabban változik.
Október közepén Andy Vajna második kerületi villájában került sor a TV2 megújult menedzsmentjének első - állítólag szokás szerint szivarfüstben gazdag - ülésére, amin először vett részt az igazgatóságba október elején delegált Vaszily Miklós, írja a 444.hu. A közmédiától nyár végén távozott Vaszilyt (aki egyben az Echo TV vezérigazgatója is) hónapokkal ezelőtt vonta be a kormányzati média átalakítási folyamatába a kormány legfelső köre; feladata, hogy konszolidálja az Echo TV pénzügyeit, beemelje az Echo TV-t és a Hír TV-t az épülő kormányzati médiaholdingba, és feltérképezze a TV2 belügyeit a közelgő tulajdonosváltás előtt. Ugyanis Mészáros Lőrinc érdekeltségei nemsokára átveszik Vajna tévéjét.
Nem csoda, hogy Vaszily érkezése nem aratott osztatlan sikert az TV2 igazgatóságában, amit rajta kívül jórészt Habony- és Vajna-közeli figurák alkotnak. A tulajdonosváltás legkésőbb január végéig lezárul, de hogy Mészáros kikkel és mikor tölti fel a menedzsmentet, azt egyelőre nem tudni. Az igazán érdekes időszak csak ezt követően következik, mert jelenleg csak a belső kör ismeri a TV2 szerződéseit (például hogy mennyi pénz ment el a méregdrága sportjogok kifizetésére). Vajna a legoptimistább forgatókönyv szerint is alig több mint 20 százalékát tarthatja meg a csatornának - az irányításról és a többségi tulajdonról szinte azonnal le kell mondania.    Az átállás és a szerződések áttekintése hónapokat is igénybe vehet, és a TV2 belügyeit ismerők szerint míg a vagyonkezelésben gyors változások lesznek, a menedzsment leváltására (noha Mészáros és emberei ambicionálják ezt) akár következő év végéig is várni kell. Az oka ennek az lehet, hogy több olyan nagy értékű sport- és filmjogi szerződés él még, amit nem feltétlenül venne a nyakába egy új vezetés. A televízió eladásával párhuzamosan legkésőbb jövő év végére tulajdonosváltás várható a csatornacsalád és még tucatnyi másik adó reklámidejét értékesítő Atmedia kereskedőháznál is. Az Atmediát 2016 végén vásárolta meg a Habony Árpád hitelezőjeként és kormányközeli tanácsadóként ismert Tombor András. A cég jövedelmezőbbnek bizonyult az elmúlt években, mint a tévé maga: 2016-ban és 2017-ben egyaránt 27 milliárdos forgalmat bonyolítva előbb 1,1 milliárd majd bő 800 millió adózott hasznot termelt. Feltűnt ez a tévét hitelező Mészáros-körnek is, és 2017 végén 17 százalékig bevásárolták magukat a vállalatba az Opus Global által kezelt egyik magántőkealap, a Status Capitalon keresztül. A Status Capital év végére bőven többségi tulajdonosa lehet a cégnek, de a tervek szerint valamekkora részt itt megőrizhet magának a Habony-Vajna kör.

Kínos iskolai téma az emberi jogok

Vas András
Publikálás dátuma
2018.11.13. 09:30
A tanárok elmondása szerint a gyerekek egyre látványosabban utasítják el a kisebbségeket
Fotó: Népszava
Az iskolák többsége nem mer kapcsolatba lépni civil szervezetekkel, így a diákok szinte semmit sem tudnak az emberi jogokról.
- Éppen a zsinagógába készülünk, a hitközség vezetője tart előadást a gyereknek a helyi zsidóság történetéről – mondta Nagy Erzsébet, a pécsi Apáczai Nevelési Központ tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének dél-dunántúli ügyvivője. – Szerencsére az igazgatónk pártolja az ilyen érzékenyítő órákat, ám a legtöbb iskolában próbálnak kitérni minden kényes téma elől, mert nem tudják, miért koppintanak a fejükre fentről - tette hozzá. Hasonló eredményre jutott az Emberi Jogi Nevelők Hálózatának (EJHA) felmérése is: kutatásuk szerint ugyanis az emberi jogok iskolai oktatása és érvényesülése ezer sebből vérzik. Noha az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Európa Tanácsnak megküldött anyagában az emberi jogok gyakorlati példáiként állította be a kötelező iskolai szolgálatot, valamint a hit-, illetve erkölcstan órákat, az EJHA szerint a hittanórák 2, etikán pedig 17 százalékban kerül elő a téma.
– Történelmet és magyart tanítok, s ha olyan részhez érünk az anyagban, amit össze lehet kötni az emberi jogokkal, beszélek róla - mondta az egyik kaposvári középiskola pedagógusa, aki ugyanakkor szintén azt tapasztalja, hogy a kollégái többsége inkább bele sem kezd ezekbe a témákba, mert így nem érheti őket baj. 
Pedig az általunk megkérdezett pedagógusok többsége elismerte, a diákok nemcsak az alapvető jogokkal nincsenek tisztában, hanem egyre látványosabb a különféle kisebbségek elutasítása is. - A cigányozás mindennapos – állította egy pécsi szakgimnázium tanára -, ahogyan a zsidózás is. Hozzátette: Szerintem a többség azt sem tudja, igazából mit is takar a zsidóság, a cigányozást viszont valós, etnikai sértésként, a roma diákok megbélyegzésére használják. A fizikálisan gyengébbeket, a hátrányos helyzetűeket, vagy a tanulási nehézségekkel küzdőket is megtalálják. - Ide vezet a permanens gyűlöletkeltés, ami évek óta jelen van az országban – mondta Nagy Erzsébet. – A gyerekek azt látják, hogy a hatalom folyamatosan megbélyegez csoportokat vagy egyéneket, s úgy gondolják, ez az érvényesülés útja. A civilek ellen folytatott kormányzati kampány pedig a tanároknál tette meg hatását: az iskolák általában nem mernek kapcsolatot tartani a civil szervezetekkel, mert ezek többségét sorosistának bélyegezte a hatalom, az intézményvezetők pedig félnek, a Klebelsberg Központ, a minisztérium, vagy valamelyik helyi politikus rosszallásától. Ezt állapította meg felmérésében az EJHA is: az iskolák kétharmada semmilyen kapcsolatot nem tart fenn emberi jogokra specializálódott civil szervezetekkel. - Az a szomorú, hogy már meg sem kell tiltani – ismerte el egy kaposvári általános iskola tanára - egyszerűen működésbe lépett az önkorlátozás. Pedig éppen a pedagógusoknak kellene felhívniuk a diákok figyelmét, mert a legfogékonyabb korban ők töltik a legtöbb időt a gyerekekkel. - Az állampolgárrá válás egyik fontos lépcsőfoka kellene, hogy legyen, hogy a fiatalok bekapcsolódnak valamelyik civil mozgalom munkájába – jelentette ki Nagy Erzsébet. – És ez nem azt jelenti, hogy csatlakozzanak valamelyik menekülteket segítő szervezethez, mert a civil szféra ennél sokkal-sokkal több, csakhogy a kormánynak sikerült elérnie, hogy az emberek nagy része egyenlőség jelet tesz a civilek és a migráció támogatása közé. Ráadásul miután az emberi jogokat is civilek emlegetik, a többség számára ez is egy elutasítandó-elítélendő téma.

A félelem nagy úr: alig hívják a civileket

Nemcsak az EJHA felmérése, de a civil szervezetek saját adatai is azt mutatják, látványosan visszaesett a közoktatási intézményekből érkezett meghívások száma. - Noha klasszikus, közoktatásra vonatkozó programunk nincs, fontosnak tartjuk, hogy az emberi és állampolgári jogok kellő hangsúllyal szerepeljenek az iskolákban, s nem csak a tananyagban kapjanak helyet, hanem élményt adó rendezvényeken is – mondta Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs munkatársa. – Az állampolgári magatartás alapja ugyanis, hogy a fiatalok minél több ismeretet szerezzenek a jogaikról. - Még a menekültválság kitörésének évében, 2015-ben is elég sok intézményben jártunk, azóta viszont radikálisan visszaesett a meghívások száma. Olyannyira, hogy az elmúlt egy évben már nem is kerestek meg bennünket ilyen ügyben – állította. A Helsinki sajtósa szerint egyértelmű, hogy az intézményvezetők és a szaktanárok félnek kapcsolatba lépni a kormány által sorosistának bélyegzett civilekkel. Kialakultak a hatalom részéről ideológiai elvárások, s az iskolák félelemből meg akarnak felelni ezeknek. Ha pedig nem, úgy járnak, mint a budapesti Fazekas Gimnázium, amely az idén márciusi Fazekas Fesztiválra meghívta az Amnesty Internationalt, tartson szakmai előadást a gyűlöletbűncselekményekről. A hír hallatán Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Facebookon támadt az iskolára: – Mit keres a Soros által kitartott, migránspárti Amnesty International egy állami középiskolában, a Fazekasban? Ki adott erre engedélyt, lehetőséget? – írta a politikus.