Ha rászán öt percet, kiderítheti, hogy fenyegeti -e a szellemi leépülés

Publikálás dátuma
2018.11.13. 10:33
Illusztráció
Fotó: AFP
Ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat még az előtt, hogy a kognitív hanyatlás tünetei jelentkeztek volna - ismertette egy új kutatás eredményét a BBC News alapján az MTI.
Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték memóriájukat és problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták. 
A kognitív hanyatlás gyakran a demencia első jele, de nem mindenkinél alakul ki demencia azok közül, akiknek a kognitív képességei gyengülnek. A University College London (UCL) által vezetett kutatás nyomán készült tanulmány szerzői bíznak abban, hogy eredményeik révén új lehetőség kínálkozik a kognitív hanyatlás és a demencia előrejelzésére. 
A kutatás eredményei emellett azt is alátámasztják, hogy a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartása, az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a dohányzás mellőzése mind segíthet a demencia megelőzésében. Scott Chiesa, UCL tudósa hangsúlyozta, hogy a demencia több évtizedes károsodás eredménye, mire diagnosztizálják, már túl késő bármit tenni. 
"Minél korábban kell beavatkozni, ki kell dolgozni az eljárást, amivel meg lehet állapítani, hogy kik hajlamosak a demenciára és őket kell megcélozni"

A kutatók most azt tervezik, hogy MRI-szűréssel azt is megvizsgálják, vajon a résztvevők agyában bekövetkeztek-e strukturális és funkcionális változások, amelyek megmagyarázhatják kognitív hanyatlásukat. Azt is ki akarják deríteni, hogy a szűrés javíthat-e a demencia-diagnózison. A kutatás eredményeit az Amerikai Szívgyógyászati Szövetség (AHA) chicagói tudományos konferenciáján ismertették.
Témák
demencia

Sejtésből keserű valóság: boldogtalanná tesz a kattintásvadászat

Publikálás dátuma
2018.11.13. 10:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben - derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló első kísérleti tanulmányból, amelyet a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt.
A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái arra a három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében - írja az Eurekalert tudományos hírportál alapján az MTI.     
A tanulmány kezdetén a résztvevők mindegyikének ki kellett töltenie egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A hallgatókat véletlenszerűen osztották szét két csoportra: a kontrollcsoport tagjai a szokásos módon használhatták a közösségi oldalakat, míg a másik csoportnak napi 10-10 percre kellett korlátoznia a Facebook, Snapchat és Instagram használatát. A következő három hétben a résztvevőknek képernyőfotókat kellett készíteniük az iPhone-juk akkumulátor-használatáról, hogy a kutatók heti bontásban lássák, hogy az egyes alkalmazások mennyi ideig voltak használatban a képernyőn. Az adatok fényében Hunt és kollégái megnézték, hogy az egyes résztvevőknél egyebek között milyen mértékű volt "a valamiből való kimaradástól félelem", a szorongás, a depresszió és a magány érzése. 
"Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt. Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén"

- mondta a kutató.

Az eredmények ugyanakkor nem azt jelentik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat, de ezen applikációk használatának korlátozása hasznos lehet számukra. A közösségi médiával foglalkozó irodalmak egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. 
"Amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb mint a sajátja"

- magyarázza a kutató.

A szakemberek szerint ugyanakkor nem tudni, hogy ezek az eredmények más közösségi platformok és korcsoportok esetében, illetve eltérő körülmények között is érvényesek-e. 
Hunt szerint noha a tanulmány nem határozza meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken a platformokon kellene tölteniük, vagy hogy miként lehetne őket a legjobban használni, az eredményekből azonban mégis kirajzolódik két olyan konklúzió, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat. Először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket. 
"Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentel azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően"

Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogy miként lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak

Óriási kozmikus szökőkút segíthet megfejteni a galaxisok titkait

Publikálás dátuma
2018.11.12. 11:20
Sárga színnel az ALMA által érzékelhető hideg gázok láthatóak. A vöröses árnyalatok pedig az előzővel azonos területen az ESO Na
Fotó: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), Tremblay et al.; NRAO/AUI/NSF, B. Saxton;
Egy fekete lyuk által működtetett grandiózus gázszökőkutat azonosítottak a galaxisban az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai.
A kolosszális méretű galaktikus szökőkút tőlünk mindössze egymilliárd fényévre található. A távoli galaxis közepén lévő nagy tömegű fekete lyuk hideg molekulafelhőket pumpál az extragalaktikus térbe, az anyag pedig özönvízszerű galaktikus esőzéshez hasonlóan hullik vissza a fekete lyukra. Egy ilyen hatalmas kozmikus szökőkútban működő ki- és beáramlásokat egyszerre még sosem figyeltek meg máshol - számol be a Csillagászat.hu.
„Ez lehet az első olyan rendszer, amelyben egyértelműen észleltük mind a fekete lyuk felé beáramló hűvös molekulafelhőket, mind pedig a ki- vagy feláramló anyagsugarakat, amelyeket a fekete lyuk lövell ki magából. A hatalmas galaxis közepén ülő szupernagy tömegű fekete lyuk úgy működik, mint egy szökőkút mechanikus pumpája”

– magyarázta Grant Tremblay, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics jelenlegi, illetve az ESO korábbi munkatársa, a kutatócsoport vezetője.

A csillagászok az ALMA rádiótávcső-rendszer segítségével tárták fel a molekulafelhőkben megtalálható szén-monoxid elhelyezkedését és mozgásait. Ezek a mínusz 250–260 Celsius fok hőmérsékletű hideg molekulafelhők a jelek szerint mind a fekete lyuk felé hullanak. A kutatócsoport továbbá az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő MUSE spektrográf segítségével a fekete lyukból kiáramló, melegebb gázok által alkotott anyagnyalábokat, jeteket is kimutatott.
„A két eszköz rendkívül eredményesen használható együtt.”

Ez a megfigyelés a galaxisok életciklusára is új fényt vethet. A kutatók gyanúja szerint az általuk feltárt folyamat valószínűleg a galaxiskeletkezés megértése szempontjából kulcsfontosságú is lehet. Habár a hideg molekuláris gázoknak mind a ki-, mind a beáramlását korábban is megfigyelték már, ám most először észlelték ezeket egyszerre, egyetlen rendszeren belül, ami azt igazolja, hogy a két jelenség egy gigantikus körfolyamat két része.  
Szerző
Frissítve: 2018.11.12. 11:26