Előfizetés

Választást tartanak a kelet-ukrajnai szakadárok, a NATO nem fogja elismerni az eredményt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.11. 21:26
Számolják a szavazatokat Donyeckben.
Fotó: ALEKSEY FILIPPOV / AFP
Az EU után a NATO is felszólalt: a választás nem tekinthető érvényesnek. A szövetség egyúttal felszólította Oroszországot, hogy vonja ki katonáit Ukrajna területéről, és hagyjon fel a szakadár fegyveresek támogatásával.
A NATO nem ismeri el a kelet-ukrajnai szakadár Donyeck és Luhanszk vasárnap tartott "elnök- és parlamenti" választásának eredményeit - írja az észak-atlanti katonai szövetség közleménye alapján az MTI. Az észak-atlanti szövetségnek és tagországainak - így Magyarországnak - álláspontja szerint a választások ellentétesek a konfliktus békés rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltak szellemével.
A NATO továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határok figyelembevételével.

A szövetség ismételten felszólította Oroszországot, hogy vonja ki katonai erejét az érintett területről, és szüntesse meg az ukrán Donyeck és Luhanszk régiókban tevékenykedő militáns csoportoknak nyújtott mindenfajta támogatását. A NATO emellett felszólított minden felet a minszki megállapodás teljes körű betartására.
Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) szombaton arra emlékeztetett, hogy a minszki megállapodás végrehajtása kulcsfontosságú a Kelet-Ukrajnában kialakult konfliktus fenntartható politikai megoldásához, és ebben Oroszország kiemelkedő felelősséggel bír.
A választást az Európai Unió is a nemzetközi joggal szemben állónak tekinti, és nem ismeri el annak eredményét.

A választás megrendezése ugyanis aláássa a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeket, és sérti Ukrajna önállóságát.

Macron a nacionalista Putyin és Trump árnyékában ostorozta a nacionalizmust

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.11.11. 18:46

Fotó: Ludovic MArin / AFP
A béke nem magától értetődő, a történelem tragédiája megismétlődhet – hangoztatta a francia elnök a Diadalívnél elmondott beszédében. Állam- és kormányfők emlékeztek az I. világháború lezárására.
Összesen 72 állam- és kormányfő vett részt tegnap a világháborús megemlékezésen: 100 éve írták alá az I. világháború végét jelentő tűzszünetet. Vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás volt a legfontosabb esemény. A francia köztársasági elnök beszédet mondott a multikulturális világrend védelmében. Előtte az Elysée-palotában fogadta a vendégeket. Amikor a világ vezetőinek konvoja a Diadalív felé hajtott, egy meztelen felsőtestű nő kilépett a Trumpot szállító gépkocsi elé. Testére a „Fake”, „Ál” szót festett. Az amerikai elnök Angela Merkel, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a Macron házaspár mellé ült. Macron mintegy húszperces beszédében a világháborút összekötötte a mai kor kihívásaival. Kiemelte, a nacionalizmus szemben áll a hazafisággal, a nacionalizmus hazaárulással ér fel. Rámutatott, az „új ideológiák” manipulálják a vallásokat, s félő, hogy megismétli magát a történelem tragédiája. Kifejtette, a testvériség üzenetet kell közvetíteni a fiatal generációknak. Utalt arra, a világháborúban sok fiatal halt meg azért, mert olyan területeket védett, amelyeket nem is ismert. Macron a béke megőrzésére és "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte a világ vezetőit. Délután az állam- és kormányfők részt vettek a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvény megnyitóján, amelyet Angela Merkel német kancellár, António Guterres ENSZ-főtikár és Emmanuel Macron nyitott meg. A megemlékezést különös közjáték vezette be. Donald Trump amerikai elnök ugyanis meglehetősen agresszív Twitter-bejegyzéssel jelezte, hogy a különleges megemlékezésre sem hajlandó visszafogni magát. Nem sokkal gépe párizsi landolását követően sértőnek nevezte, hogy Macron pénteken saját európai hadsereg felállítását követelte. A francia elnök javaslata értelmében az EU-nak így kellene megvédenie magát az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól. Mint rádióinterjújáéban fogalmazott, igazi európai hadsereg nélkül az EU nem tid védekezni. Az Elysée-palota szombaton elismerte, hogy a kijelentés megütközést keltett, a francia elnöki hivatal azonban azt is közölte, Macron azt nem mondta, hogy Európának hadseregre van szüksége az Egyesült Államokkal szemben. Az interjúban egyebek mellett a kiberfenyegetések veszélyeire figyelmeztetett. Szombaton aztán személyesen is találkozott a két politikus. Macron azt közölte az amerikai elnökkel, több pénzt kellene fordítani Európa védelmére. Ugyanakkor azt is közölte, hogy így az uniós országok viselhetnék a NATO költségeinek nagyobb részét, ami nyilván zene volt Trump füleinek. Az amerikai elnök is békülékenyebbnek mutatkozott, kiemelte ugyanis, hogy az Egyesült Államok is egy erős Európában érdekelt, ugyanakkor hozzátette, Macronnal egyetértettek abban, hogy más európai országoknak (itt elsősorban Németországra utalhatott) is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. Hozzátette, Macronnal „jó barátok”, s „igen sok közös” van bennük. Ugyanakkor az elmúlt időben inkább az került előtérbe, mennyire különböző politikát folytatnak, például Iránnal kapcsolatban. Trump ezzel kapcsolatban nem túl sokatmondóan azt közölte, „tettek előrelépéseket”. Múlt hétfőn lépett életbe a perzsa állammal szembeni amerikai szankciók második fázisa. Trump az eredeti tervek szerint szombat délután ellátogatott volna a Párizstól északkeletre lévő amerikai temetőhöz is, ezt a programot azonban a rossz időre hivatkozva lemondták. A döntés sokakat meglepett, Párizsban nem volt különösebben rossz idő. Sokan azt figyelték, milyen a két, amúgy teljesen más politikát képviselő elnök személyes kapcsolata. Hogyan fognak például egymással kezet. Macron semmit sem bízott a véletlenre: a fotózásnál keményen, határozottan megfogta az amerikai elnök kezét. A júniusi G7-csúcson is ez volt a fő téma. Akkor Macron annyira erősen fogta meg Trump kezét, hogy az amerikai elnökön a fotósok Macron ujjának nyomát is felfedezték. Közösen emlékezett az I. világháború végére Macron és Angela Merkel kancellár is. Beültek abba a vasúti kocsiba a compiegne-i emlékhelynél, amelyben aláírták a tűzszünetet. Ez egyúttal a német császárság kapitulációját is jelentette. A német kancellár megindítónak nevezte a megemlékezést. Macron kiemelte: az I. világháború példája is azt mutatja, hogy a béke nem magától értetődő. Első ízben látogatott el az emlékhelyhez német kancellár. Ez a vagon 1940-ben a bosszú vasúti kocsija is lett. Miután a németek 1940-ben lerohanták Franciaországot, Hitler ugyanitt diktálta személyesen a kapituláció feltételeit. A francia elnök múlt pénteken Theresa May brit kormányfővel koszorúzta meg Thiepvalban a brit katonai emlékművet. Akkor azt közölte, „Nem egyszerűen a fegyverszünetet ünnepeljük, hanem megpróbáljuk együtt megtartani azt az egykori ígéretet, hogy soha többé háborút” – mondta Macron, amikor elmondta, hogy a katonai ceremóniáktól mentes első világháborús megemlékezésekkel a hanyatlásnak indult multilaterális világrendnek szeretne új lendületet adni.

Földcsuszamlás végzett legalább 10 emberrel Brazíliában (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.11. 17:12

Fotó: Fernando Souza / AFP
A térségre riasztást adtak ki. Különösen azok a szegények vannak veszélyben, akik - pénzük nem lévén - felmérések és engedélyek, megfelelő szaktudás és anyagok híján építkeztek a környéken.
Legkevesebb tízen életüket vesztették egy földcsuszamlás következtében egy brazil favelában - írja az Euronews. A tragédia a dél-amerikai ország Rio de Janeiro államában fekvő Niterói városának peremén történt, amikor a heves esőzések következtében
a hegyoldal rácsúszott a nyomornegyedre.

A sáros földtömeg 9 házat zúzott össze. A tűzoltók 11 embert, köztük egy csecsemőt mentettek ki az omladék alól. Legalább 4 ember sorsáról nem tudni, őket egyelőre eltűntként tartják nyilván.
A brazil katasztrófavédelem fokozott riasztást adott ki a térségre az utóbbi napok heves esőzései miatt. Különösen nagy veszélyben vannak a szegények, akik pénz híján felmérések és engedélyek, megfelelő szaktudás és anyagok híján építik fel otthonukat a domboldalban.