Az ózonlyuk és az AIDS is az I. világháború öröksége

Publikálás dátuma
2018.11.11. 14:44
Világháborús harctér - illusztráció
Fotó: COLLECTION ROGER-VIOLLET / Roger-Viollet
Gyökeresen átalakította a bolygó arcát az a négy év, amíg az éppen száz éve véget ért háború dúlt. Betegségek és ökológiai katasztrófák mellett a mai közel-keleti háborúkat is a világháborútól kaptuk örökül.
Bár pontosan száz éve ért véget, november 11-én, az első világháború ma is formálja életünket - írja a BBC History -, és környezeti perspektívából nézve lesz csak igazán érzékletes 1914-1918 rettenetes öröksége.
A hadiiparnak köszönhetően erdőségek tűntek el és fajok sodródtak a kipusztulás szélére, mindössze négy év alatt. Az oszmán csapatok teljes cédruserdőket vágtak ki Libanonban, hogy a faanyaggal mozdonyokat és mészégető kemencéket fűtsenek. A Kelet-Európában állomásozó német csapatok európai bölények húsát ették, s majdnem kipusztították a lengyel Białowieża-erdőben elő egyik legfontosabb fajt. Egész folyók fulladtak agyagfolyamba, az élelmiszerek eltarthatóságát lehetővé tevő konzervdobozok kedvéért, mikor az európaiak vég nélkül igyekeztek növelni az ázsiai ónbányák kapacitását.
Minthogy a keleti marhavész megfertőzte a jelentős afrikai marhaállományt, hatalmas állattenyésztő telepeket létesítettek Argentínában, amelyek amellett, hogy gondoskodtak az antant fehérje-utánpótlásának zöméről, totálisan átalakították a dél-amerikai pampákat. Az erdőirtást az állati eredetű metán- és széndioxid-felszabadulás megugrása követte, ami később az ózonlyukban és a globális felmelegedésben mutatta meg hatását. Eközben az amerikai és kanadai gabonatermesztők feltörték a félszáraz prérik földjét, ami a következő évtizedekben széleróziót és elsivatagosodást okozott.
Az emberek életét gyökeresen átalakította a nagy háború - és nem csak a 8 millió halott és 20 millió sebesült, testileg és lelkileg is nem gyógyuló sebeket szerző túlélő szempontjából. Tömeges éhezés, menekültválságok és járványok jártak a háború nyomában, az 1918–1919-es spanyolnáthában például világszerte 20–100 millió ember halt meg. De az AIDS terjedése is a világháború és az európai nagyhatalmak műve: a gyarmattartók besorozták, kényszermunka-zászlóaljakba zsúfolták és tömegesen hurcolták a világ különböző pontjaira az afrikaiakat, ami talán a HIV-1 vírust is elszabadította későbbi.
És nem utolsó sorban a mai közel-keleti háborúk is az európai gyarmatosítók első világháborús geopolitikai érdekeivel állnak közvetlen kapcsolatban. Az oszmán kézben lévő Moszul, Bagdad és Baszra ígéretes kőolaj-lelőhelyeihez igazították a brit katonai stratégiát Mezopotámiában. Az energiapolitika volt a hajóereje a Közel-Kelet háború utáni úgynevezett „mandátumokra” darabolásának is a győztes hatalmak részéről, ami egyenes útként vezetett a térség instabilitásához.
Szerző
Frissítve: 2018.11.11. 14:51

Kétezer éves borszerűséget rejtett a bronzedény, és jött a tudományos beleivás

Publikálás dátuma
2018.11.11. 11:32

Fotó: Wen jie zhang / AFP
A laboratóriumok mindent meg tudnak állapítani egy ókori italról, de az aromát csak az emberi nyelv képes feltérképezni.
Több mint kétezer éves alkoholos italt találtak kínai régészek egy bronzedényben, amely egy Nyugati Han-dinasztia korából származó sírból került elő, írja a hvg.hu. A lelet még márciusban bukkant elő, de az archeológusok csak a héten öntötték át az italt egy mérőedénybe. A 3,5 liternyi folyadék színe áttetsző sárga és gazdag boros aromája van – számolt be róla Si Csia-csen, a lojangi Régészeti és Kulturális Emlékek Intézetének vezetője Mint hozzáfűzte: a leleltre további laboratóriumi vizsgálatok várnak, meg akarják állapítani, hogy milyen összetevői vannak az italnak.
Si arról is beszélt, hogy a sírban két bronzedényre bukkantak, ezek egyike tartalmazta a borszerű folyadékot. A másik egy vadlúdalakú lámpa volt. A 3 ezer éves múltra visszatekintő Lojangban, amelyben egykor 13 dinasztia uralkodott, eddig még nem találtak ilyen bronzlámpát – emelte ki a lelet fontosságát a szakember. Korábban hasonló korú rizsbort is találtak már egy kínai archeológiai feltáráson. A rizsből vagy cirokból készült alkohol az ősi Kínában fontos szerepet játszott a ceremóniákban és áldozati rituálékban.
Szerző

Macskák és bogarak múmiáit tárták fel Egyiptomban

Publikálás dátuma
2018.11.11. 09:53

Fotó: KHALED DESOUKI / AFP
6000 éves mumifikált szkarabeuszok és házi macskák kerültek elő egy ókori sírból. Vallásos felajánlások lehettek.
Tucatnyi macskamúmiát, és mumifikált szkarabeuszokat, azaz ganajtúrókat találtak a régészek egy eddig feltáratlan, 6000 éves egyiptomi sírban - írja a Guardian. A különleges leletek a szakkarai piramisoknál, Kairótól délre kerültek elő.
"A mumifikált szkarabeuszok igazán ritkák" - nyilatkozta a leletek kapcsán Mostafa Waziri, az egyiptomi régiségek legfelső tanácsának vezetője. Hozzátette, ő maga sem hallott még ilyenekről, egészen mostanáig.
A macskák között egyebek mellett nagyjából száz, fából készült macska-szobrot is találtak a régészek, illetve egy - Básztet egyiptomi macska-istennőnek felajánlott - bronzból készítettet is. A régészek úgy vélik, a sírt egy vallási szertartás részeként töltötték fel a macskák és bogarak múmiáival.
Szerző