Előfizetés

Kalákahíd és luxusvilla, avagy a transzparencia dicsérete

Torma Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.11.09. 16:45

Fotó: Bujnovszky Tamás / MÉD
A szakma és a laikusok találkozása jegyében zajlott a 14. Média Építészeti Díj átadása csütörtök este a Művészetek Palotájában.
Hogyan lehet a körtét összehasonlítani a szőlővel, a narancsot a naspolyával? Ja, és hogy mi egyáltalán az a naspolya…?  És össze lehet-e hasonlítani egy pici gyergyói kalákahidat egy több ezer négyzetméteres újpesti rendezvényközponttal vagy éppen egy családi luxusvillával? És ha igen – és ha nem -, miből jönnek a tanulságok? A Média Építészeti Díja (MÉD) professzionális eseménye a szakmai közéletnek, amit a legrangosabb magyar online építészeti napilap, az Építészfórum.hu hozott létre. Közelebb hozni az építészetet és a laikusokat: a MÉD ajtót nyitna a sokszor túlságosan is szakmázós építészetre még azon az áron is, hogy mindezt intellektuális showműsorrá alakítjuk. A gálaesten bemutatkozó finalistákat előbb egy nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri válogatta ki 145 jelentkező közül, majd a nyilvános zsűrizés színpadra és közönség elő költözött. A Média Építészeti Díj tehát az építészet mellett már a médiáról is szól, ahogyan az megpróbálja a saját szája ízére is formálni az építészetet. A zsűriben különböző médiumokat képviselő újságírók ülnek, mellettük pedig a háromtagú szakmai zsűri. Külön nagy találmány Dúll Andrea szerepeltetése, aki pszichológusként egészen különleges szempontokat tud felhozni szubjektív érzetekről, kellemességről, személyes aurákról, természet és épített környezet kapcsolatáról. Felváltva tehát egy terv és egy megvalósult épület szerepelt prezentációkkal és hol szakmai, hol laikus vitával a színpadon - az eseményt pedig két profi színpadmester házigazda, Winkler Nóra és Rózsa Péter segítette kulturális show-vá válni. Lehetne írni ugye, külön – külön a versenyző és a döntőbe került épületekről (a tervek általában kiszorulnak a beszámolókból, mert túl nagy lenne a markolás), de valójában már egy versenyt látunk. Némi Ki mit Tud? fílinget némi Megasztár fílinggel kiegészülve - zsűrizés és izgalmas kulturális esemény látványos és néha félrefutó előadásokkal, fotókkal, filmekkel és fogadással. A zsűriző újságírók közreműködésével apró, észrevétlen léptekkel haladunk közelebb ahhoz, ami néhány éve már trendi is lett: az építészetet bevonni a kulturális közbeszédbe, úgy elemezni és bírálni, hogy közérthető és szórakoztató is legyen.
És közben újra és újra előkerül a körte vagy alma dilemma: mit tart egy laikus újságíró zsűritag a természetbe való túlzott beavatkozásnak vagy szubjektíve alacsony irodai belmagasságnak, amelyekről aztán kiderül, hogy külön megrendelői óhaj volt, vagy egy szabvány kötelező előírása. Mire lehet egy látványterv kapcsán hagyatkozni? Vagy vitatkozni arról, hogy milyen lehet egy tervezett hospice ház, egyik pillanatban igazat adunk a bírálónak, hogy mit keres egy Converse cipő a látványterven, azután amikor tervező válaszol, kiderül, hogy a valóság mindig felülírja az elképzeléseinket. Hol simogatásnak találjuk az elismerő dicséretet, hol túl keménynek és alaptalannak a bírálatot - így zajlik az intellektuális ping-pong, a közönség elé vitt építészet kultúrshow. A beszéd is dramaturgiai szereplővé válik, és rajzok és emelkedett szavak helyett az építészek is egyre inkább sztorikkal és látvánnyal megerősített prezentációkkal tűnnek ki. A gálán a médiazsűri végül a megvalósult épületek közül egy gönyűi kikötői ipari épületet, egy veresegyházi ökoturisztikai központ tervét, valamint egy parányi gyergyói kaláka fahidat választott 2017 magyar építészeti csúcsteljesítményeinek. Gönyüi épület afféle „ipar a tájban” a Mosoni-Duna torkolatánál, a szlovák-magyar országhatárnál. Egy ipari park kontrollépületnek hívott épületéről van szó – amit mellesleg csak a zsűri láthatott élőben, mi már öntudatlanul is „hiszünk” az attraktív épületfotóknak. A Duna 1794 km-es szelvényénél ez az épület egyszerre iroda, irányító központ és szervizállás, személyzete innen kommunikál a partfalnál várakozó uszályokkal, de alkalmasnak kell lennie arra is, hogy elvégezhessék az uszályok hulladék- és veszélyes anyag mentesítését. Magában foglal gépkocsi tárolót, vízminőség vizsgálati labort, tárgyalót, sőt még vendégszobát is. Mindezt tehát elsősorban a kikötői infrastruktúra szigorú rendszere határozza meg, az építészeti díjat mégis a formája nyerte, ahogy a földszinti tömböt egy merészen elfordított vízszintes toronnyal tette izgalmassá a tervező Sporaarchitects építésziroda. Értékelésében a zsűri bravúrként értékelte, ahogy az ipari tájat a természeti környezettel játékosan köti össze az épület. A fiatal Nagy Mercédesz Erika, a terv kategóriában egy Veresegyházon átalakítandó malom tervével győzött győztes alkotója – a szakmai zsűri egyszerre értékelte a hatásos prezentációt, a múltba gondosan beágyazott átalakítás tervét. Végül megkapta megérdemelt díját a Kőzúgó néven futó gyergyói kalákasztori esemény- és érzelemdús történettel és egy apró fahíddal.

Díjazottak és díjazók

A magyar sajtóorgánumok (Index, Forbes, 24.hu, HVG, Magyar Hang, Mandiner, Magyar Konyha) újságíróiból álló médiazsűri a díjat a megvalósult épületek közül • a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőnek, a tervek közül • az Öreg-tó malma tájlabor és ökoturisztikai központnak ítélte oda. A gálaesten a versengő megvalósult épületeket és terveket alkotóik mutatták be látványos prezentációkban és filmeken. A rövid ismertetőket a médiazsűri értékelései, valamint három szakmai bíráló (Beleznay Éva urbanista, építész, Dúll Andrea környezetpszichológus és Somogyi Krisztina vizuáliskörnyezet-kutató, építészetkritikus) elemzései követték. A közönség tetszését a megvalósult épületek közül a zsűri által különdíjjal is elismert - gyergyócsomafalvi fahíd nyerte el, a díjat a Lafarge adta át. A tervek közül a közönség még • Krajnyák Nándor Bencét díjazta, aki a Rudabányára álmodott búvárbázis tervéért a Streamnettől vehette át az elismerést. Az Index.hu online szavazatai alapján az Index.hu különdíját is kiosztották, amelyet • Csupor Anna érdemelt ki lakható konténerházával – a nyertest bejelentő Indexes újságíró Földes András szerint a tervező megmutatta, hogy az igényes építészethez nem feltétlenül sok pénz, hanem egy jó ötlet kell. A díjat a Dornbracht ajánlotta fel. Idén először adták át a Perika-díjat, az Építészfórum társalapítója és egy éve elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina (művésznevén Perika) emlékét őrző szakmai elismerést.  • Nagy Bálint Ybl-díjas építészt, a Fuga kreatív igazgatóját az Építészfórum által felkért szakmai zsűri választotta ki. Az idén átadott 1,6 kilogrammos nagyszilárdságú finombeton díjakat a VPI Beton gyártotta a cég dizájnere, Nagy-Mihály Márk terve alapján. 

Európai Könyvdíjat kapott Paul Lendvai

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.09. 14:20

Fotó: Szalmás Péter
A tízezer euróval járó nemzetközi díjat Orbán-életrajzáért ítélték oda a publicistának.
A Jacques Delors által 2007-ben alapított Európai Könyvdíjat idén egy nemzetközi zsűri a lengyel rendező, Krzystof Warlikowski elnökletével Paul Lendvai publicista Orbán-életrajzának ítélte oda -tudta meg a Népszava.
A németül írt könyv (Orbáns Ungarn) megjelent magyarul (Új honfoglalás, Kossuth Kiadó, 2016), románul és egy bővített kiadásban angolul (Orbán - Europe`s New Strongman, Hurst, London Oxford University Press, 2018). A tízezer eurós díjat évente ítélik oda egy regénynek illetve esszének, amelyet a 28 európai tagállamban megjelent könyvek közül válogat ki az „Esprit d´Europe“ szervezet. A zsűri tagjai a nemzetközi sajtó vezető lapjainak képviselői. A díjat december 5-én ünnepélyesen adja át az Európai Parlamentben az elnök, Antoni Taiani és a védnökség elnöke, Pascal Lamy, volt francia Eu-biztos, aki hosszú ideig a WTO vezérigazgatója volt. A díjat eddig a többi között Tony Judt, Robert Menasse, Anthony Giddens, Sofi Oksanen és, Roberto Saviano kapták. 

Zene és valóság - Fejér Gábor a Kolta Galériában

Varga Péter
Publikálás dátuma
2018.11.09. 11:30
Kocsis Zoltán és Ránki Dezső a Művészetek Palotájában 2016-ban
Fotó: FEJÉR GÁBOR
Zenészek hétköznapi pillanatait örökítette meg Fejér Gábor fotóművész, alkotásait a Kolta Galériában állították ki.
Fejér Gábor néhány tucat fekete-fehér fényképet állított ki, egy részük a közelmúltban, a nyolcvanas években készült, másik részük az elmúlt néhány évben. Közös bennük, hogy világhírű magyar és külföldi zenészek láthatók rajtuk. Akik természetesen van, hogy zenélnek, például vezényelnek, de sok felvételen a próbán, koncertek előtt vagy után látjuk őket, többször szinte zavarba ejtő helyzetben. Kocsis Zoltán nadrág nélkül ül és tárgyal valami fontos dologról az öltözőjében, Baráti Kristóf a Zeneakadémia tövében a kövön üldögél és cigarettázik. Zenészek más helyzetben, mint ahogy általában látjuk, csodáljuk őket a pódiumon. Erre is vonatkozik a cím? – kérdeztük a fotóművészt. Arra törekedtem – hangzik a válasz – hogy úgy örökítsem meg őket, ahogy a mindennapjaikat élik. Nem többszörös Kossuth-díjas művészeket fényképeztem, hanem szinte kivétel nélkül fantasztikus embereket - akik zenészek. Alkalmanként kaptam is a megjegyzéseket, ezt nem kéne fotózni, de például az említett kép publikálása ellen Kocsisnak semmi kifogása sem volt, míg a zenekarnak nem igazán tetszett, hogy így ábrázoltam a főzeneigazgatójukat. Őt viszonylag fiatalon kezdtem fényképezni, jó kapcsolat alakult ki köztünk, ő is fotózott, így megértette, elfogadta, hogy dolgozom, becsülte a munkámat és nem zavarta a jelenlétem, mesélt tovább Fejér Gábor. 
Egy ellesett, intim próbapillanat, Kocsis Zoltán 2014- ben a Zeneakadémián
Fotó: FEJÉR GÁBOR
Ugyanúgy, ahogy Ferencsik Jánost sem, aki kifejezetten híres volt arról, mennyire nem szereti az újságírókat, fotósokat. Ezzel ellentétben kedves és barátságos volt, elfogadott, ennek eredménye könyv formájában is megjelent. A kiállítás mottójának a gondolata, hogy a zenélés örömszerzés kell, hogy legyen, tőle származik – vetem fel –, és úgy tűnik, a képeken boldog emberek szerepelnek. Jól látom? Természetesen – feleli a fotós -, és itt különösen a múlt nagy alakjaira lehet gondolni, bár sajnos nagyon sokan elmentek már azok közül, akik a falakon láthatók. Az itt szereplő nagy művészeknek megvan a saját, belső világuk, de attól még szerény, hétköznapi emberek: a próbája szünetében Schiff András is beállt a Zeneakadémia büféjében a sorba, nem hozatta magának a kávét. Infó: Fejér Gábor Zene-Más-Kép(p) című fotókiállítása november 23-ig tekinthető meg a Kolta Galériában