Előfizetés

Rédei Judit: Egy reménybeli marslakó

Rédei Judit
Publikálás dátuma
2018.11.11. 16:25

Fotó: SpaceX Flickr Sputnik
Imád a tűzzel játszani, nem tűri a kioktatást, gúnyt űz minden hatalmi megnyilvánulásból, nem ismeri a tiszteletet, a bizalmat, az emberi kapcsolatok jelentőségét - ő Elon Musk, avagy Mr. Tesla.
Hová tart a Tesla? – lebeg a kérdés a cég körül az elmúlt időszak botrányai kapcsán. Akár válaszként is értékelhető, hogy a közelmúltban az alapító Elon Musk kedvenc régi autója, egy Tesla Roadster, a SpaceX rakétáján elindult a Kennedy Űrközpontból, jelen tudásunk szerint évmilliókig tartó űrutazására. „Don’t panic” - állt a sportkocsi műszerfalán az idézet Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című művéből, és Musk nyugodtan nézte végig a kilövést, komolyan gondolva, hogy tízmillió év múlva a Vénuszon, vagy a Földön viszontlátják a piros Roadstert. Talán még arra is gondolt, hogy jelen lesz a landoláskor, hiszen nem ismer lehetetlent. „A Marson szeretnék meghalni, és nem feltétlenül úgy, hogy lezuhanok" – mondta.

"A barátnőm jól fog szórakozni"

Augusztus elején Elon Musk azzal lepte meg befektetőit, hogy a Twitteren közölte, kivonják a tőzsdéről a Tesla részvényeit. Az aktuális árfolyamot mintegy 10 százalékkal meghaladó, 420 dolláros ajánlatról tett említést, egy szaúdi alapra hivatkozva. Augusztus végére az egészet visszaszívta, ám több részvényest és az amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC) is felbosszantotta, mondván: szándékosan teremtett bizonytalanságot, manipulálta a piaci árfolyamot. A részvények előbb emelkedtek, majd a második bejelentéskor bezuhantak. A SEC szerint Musk „csaló, megtévesztő közleményével” kárt okozott a befektetőknek, és eljárást indított ellene. Miután kiderült, hogy valóban tárgyaltak egy szaúdi alappal, ám árról egyáltalán nem esett szó, sokan találgatták, miért pont 420 dollárra kerekítette az összeget Musk. A BBC riportere meg is kapta a választ: „arra gondoltam, hogy a barátnőm jól fog szórakozni ezen”.
A marihuána-fogyasztók jól értették mire céloz, ők ugyanis a délután 4 óra 20 percet (4:20) tartják a legideálisabb időpontnak a rágyújtásra. Musk pedig szeptemberben nem riadt vissza attól, hogy nagy nyilvánosság előtt, egy netes élő műsorban füvet szívjon. Ám a Wall Street nem értette a tréfát, Musknak meg kellett hátrálnia. Alkut kötött a SEC-kel: három évig nem lehet a Tesla elnöke - le is mondott, de maradt vezérigazgató - és kifizeti a rá és a cégre kiszabott 20-20 millió dolláros bírságot, továbbá belement abba, hogy szigorúbban ellenőrzik a Tesla nyilvános kommunikációját. Ám nem sokkal később Musk ismét üzent, persze a Twitteren. Névváltoztatást javasolt a SEC-nek, amely szerinte fantasztikus munkát végez az áresésre spekuláló, úgynevezett shortolók meggazdagodása érdekében. Ezért úgy vélte, a régi Securities and Exchange Commission (SEC) helyett lehetne Shortseller Enrichment Commission (magyarul: "shortolókat gazdagító bizottság") a tőzsdefelügyelet új neve, amivel a rövidítése sem változna. 

Nagyban játszik

Szeptember legzűrösebb napjaiban Musk azzal foglalkozott, kit ültessen fel az újrahasznosítható óriásrakétára, amit a Space Exploration Technologies (SpaceX) fejlesztett ki, és ami elvileg a Marsra is eljuthat. Egyelőre azonban a Holdat célozta meg, igaz, mindjárt turistákat is toborzott az égitestet megkerülő utazásra. Jelentkező akadt bőven, közülük az üzletember maga választotta a milliárdos Maezava Juszakut, Japán legnagyobb online divatboltjának alapítóját, egykori punkdobost a Big Falcon Rocket (BFR) első utasának. Maezava sietett bejelenteni, megvette az összes helyet és művészeket készül magával vinni.
A SpaceX-et 2002-ben alapította Musk. A cég nevéhez olyan fontos eredmények fűződnek, mint a Dragon űrhajó, amely sikeresen Föld körüli pályára állt, majd sikeresen vissza is jutott a Földre, később elérte a Nemzetközi Űrállomást, majd a dokkolás, és a szállítmány kipakolása után épségben vissza is tért. A SpaceX fejlesztette ki a Falcon 9 hordozórakéta-családot, melynek újdonsága, hogy újrafelhasználható, azaz visszatér a földre. Első útja sikeres volt, a másodikat nem úszta meg sérülésmentesen. Azóta számtalan sikeres fellövésük volt, legutóbb, október elején a Falcon 9 Föld körüli pályára juttatott egy argentin műholdat, majd sértetlenül visszatért a Vandenberg-i kilövőállomásra.
A mérnök-feltaláló Musk minden téren nagyban játszik. A környezettudatosság csúcsát jelenti a napenergia hasznosítására alapított SolarCity. Legújabb vállalkozásai között, a Hyperloop új fejezetet nyitna a szállításban. Az óránként 1200 km-es tervezett sebességgel közlekedő kapszulát napenergia hajtja majd. A The Boring Company a nagyvárosi dugók megoldását célozta meg, földalatti útvonalhálózatok révén, ahova gyorslifteken juttatnák le az autókat, amelyek akár 200 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak el célpontjaikhoz.

A pénzégető masina

Ám az igazi, a legfontosabb vállalkozás Musk számára minden bizonnyal a Tesla, amelybe 2004-ben szállt be, a kormányrudat pedig 2008-ban vette kézbe. Az elektromos autóé a jövő - ismerte fel, és nem tévedett. A Palo Altói garázsban született a vállalat, mára 40 ezer embernek ad munkát, tőzsdei kapitalizációja összevethető a General Motors-szal. A rentabilitás azonban még mindig kétséges. Musk nélkül a Tesla nem lenne más, mint egy pénzégető masina, megsemmisülne a jelenleg 9 milliárd dollárra rúgó adóssághegy alatt – mondják elemzők. De a Tesla más, mint a többi, vélhetően soha nem jön el a pillanat, amikor ki lehet jelenteni, hogy a cégnél minden tökéletes, a működés alapja a „probléma probléma hátán” elv, ám öntörvényű irányítója, mint egy a szabadulóbűvész, mindig megtalálja a kiutat.
Az elektromos meghajtású autókat gyártó társaságot többször temették. Júniusban például közel 10 százalékos leépítésre kényszerült a cég, elemzők szerint közel voltak a teljes csődhöz, miután Model 3 nem generálta a remélt bevételeket. A Model S és Model X minimum 80 ezer dolláros ára után, 35 ezer dollárért kínálták a Model 3-t, ami elvileg elérhetővé tette szélesebb körben. Musk 500 ezer Tesla autót ígért 2018-ra és 1 milliót 2020-ra, ami az alig 100 ezres 2017-es eladások fényében merész kijelentés volt.
A fremonti üzemben, ahonnan 2010-óta gurultak ki az X és S modelek, nem történt csoda, az 1000 robot nem volt képes elvégezni a munkát. A heti 5000 Model 3 helyett összesen 2000 kocsi jött le a futószalagról 2017 augusztusától december végéig. A Tesla túlautomatizálása óriási hiba volt, "az én hibám", ismerte el Musk, hangoztatva, hogy az emberi hozzájárulás fontosságát alulbecsülte és „ostoba” futószalagoknak szolgáltatta ki a gyártást. Mindezt kedvenc „szócsövén” a Twitteren osztotta meg a nyilvánossággal. Ezután villámgyorsan új összeszerelőt létesített 2018 elején, a gyár parkolójában egy sátor alatt…

A Tesla élre állt

Kétkedők bőven akadnak, ám a dolog működik. Mint azt a napokban nyilvánosságra került, az elmúlt negyedévben a Tesla az elektromos autók világpiacának élére állt 83 500 kocsi értékesítésével, amiből 55 840-t az első szériaautóból, a Model 3-ból adtak el. Ugyanakkor korai lenne azt állítani, hogy a működés problémamentes, a logisztikai gondok nem oldódtak meg. A The New York Times összeállításából kiderül, a járművek százszámra dekkolnak kaliforniai és coloradói parkolókban, a kliensek pedig várnak. Kevés a szállítókamion, de most saját gyártásba kezdenek: „a gyártás poklából a logisztika poklába kerültünk” - magyarázkodott Musk a Twitteren. Jelenleg mintegy 420 ezer előjegyzés van a „szexi” Model 3-ra, a rajongók tántoríthatatlanul várnak, elnézik a szállítási késedelmeket, majd amikor végre közel kerülnek a csodához, a mindent tudó, valóban emberre tervezett, könnyen kezelhető, már már színházi élményt nyújtó járműhöz, mindent megbocsátanak.

Kevesen bírják ki mellette

Van-e valamilyen fizikai törvény, ami megakadályoz abban, hogy megcsináljam, amit elképzeltem, ha nincs, akkor megcsinálom - ez az alapállása a tehetséges,  bizonyos értelemben autista Musknak. Imád a tűzzel játszani, nem tűri a kioktatást, gúnyt űz minden hatalmi megnyilvánulásból. Nem ismeri a tiszteletet, a bizalmat, az emberi kapcsolatok jelentőségét - ez is oka annak, hogy kevesen bírják ki mellette. Csak a legjobbakkal hajlandó együttműködni, az erőszak határán kényszeríti a vele tartókat, aki pedig kibeszél, attól azonnal megválik. 12 évig hűséges asszisztense, Mary Beth Brown egy halvány fizetésemelésre tett célzás után azonnal repült.
Rajongók és gyűlölők hada veszi körül, az utóbbi két évben 50 vezető beosztású szakember hagyta ott Muskot. Gondolatait folyamatosan leköti az önkéntes felelősségvállalás: az emberiséget akarja megmenteni az önmegsemmisítéstől. Megoldaná a felmelegedés problémáját az elektromos autókkal, a napenergia használatával, és ha a földi erőfeszítések kevésnek bizonyulnak, kolonizálná a Marsot. Számtalan megnyilvánulása bizonyítja: vakmerő őrült, de tisztán lát. A tudományos kutatások legújabb vívmányait hasznosítja, ám attól tart, hogy egy napon a mesterséges intelligencia túllép az emberi agy korlátain, és veszélybe sodorja az emberiséget. "Meg kell akadályozni, hogy ostobaságot csináljunk” - mondta a bostoni MIT konferenciáján, egyúttal szorgalmazva egy intézmény alapítását a mesterséges intelligencia kontrollált fejlesztése érdekében.

Eszelős tempóban

Elon Musk magánélete a vállalkozásaihoz hasonlóan zűrös. 2008-ban elhagyta első feleségét, Justine Wilsont, a fizikusból lett színésznőt, 5 közös gyermekük anyját. Kétszer vette el a színésznő Talulah Riley-t, összeállt Amber Hearddel, Johnny Depp volt feleségével, most pedig Grimes-mel, a kanadai énekesnővel él, aki 17 évvel fiatalabb nála. Lehet, hogy kapcsolatuk tartós lesz, miután Musk többet alszik a Tesla közelében lakó barátjánál, Larry Page-nél (a Google egyik alapítója, ma az Alphabet vezérigazgatója), mint közös lakásukban. 15-20 óra munka naponta, és a hét minden napján, ez Musk táncrendje. Eszelős életet él. Normál esetben a hétfő reggel Los Angeles elegáns negyedében lévő rezidenciáján éri, hogy azután az egész napot a SpaceX-nél töltse. Kedd reggel egy pillantás a rakétaügyekre, majd irány a Szilícium Völgy, ahol két napot szentel a Teslának. Csütörtökön ismét Los Angeles és a SpaceX a program, miközben a főszerepet átveszi az öt fiúgyerek: a kettes és hármas ikrek.

Gördeszkás házalók

Musk Dél-Afrikából származik, ahonnan 17 évesen költözött Kanadába, amikor be akarták sorozni. Fizikát és közgazdaságtant tanult, majd két diploma után jelentkezett a kaliforniai Stanfordra. Felvették, de két nap múlva otthagyta az egészet, hogy „az emberiség jövője szempontjából fontos problémákkal foglalkozzon”. Persze ehhez pénz is kellett. Zip2-nek nevezte el öccsével Kimballal 1995-ben alapított vállalkozását, amely helyi híreket, hirdetéseket közvetített online a nagy médiumoknak; a vevők között volt a The New York Times, a Chicago Tribune. A Zip2 1999-ben 341 millió dollárt ért a Compaqnak. Ebből alapozták meg az internetes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó Paypalt. Két év alatt el is jutottak a szüretig, az Ebay 1,5 milliárd dollárért vásárolta fel a fizetési platformot. Ennyiből azután már lehetett gazdálkodni, és kreatív társak is csatlakoztak a Musk testvérekhez.
Unokatestvéreik, a Rive fivérek ugyancsak Dél Afrikából érkeztek Amerikába. Ők Santa Cruz utcáin, gördeszkán cikázva ismeretlen vállalkozásokhoz kopogtattak be, felajánlva számítástechnikai szolgálataikat a 90-es évek végén. Hamar rájöttek, az ajtóról ajtóra járásnál kényelmesebb módszert kell kitalálni. Megalkották a szoftvert, amivel távolról is hozzáférhettek a kliensek számítógéprendszeréhez, és ezzel megszületett a vállalkozás az Everdream, amelynek bemutatkozó kampánya sokáig emlékezetes maradt a Szilícium Völgyben. Minden lehetséges felületet teleragasztottak Lyndon Rive letolt gatyás, meztelen képével, az amúgy jégkorongosként, búvárként is bajnokságokat nyert srác egy számítógéppel takarta be teste azon részét, amit nem kívánt megmutatni. "Ne hagyjátok leesni informatikai rendszereiteket”- állt a felirat a plakátokon.
2004 nyarán az unokatestvérek, a három Rive, Lyndon, Peter és Russ és Elon Musk egy bérelt lakókocsival elindultak a Black Rock sivatagba a „Burning Man” fesztiválra, de abban is bíztak, hogy az úton felidézik a közös gyerekkori őrült kalandjaikat. Több lett belőle, itt pattant ki a napenergia hasznosítására alakítandó vállalat ötlete. A nagy négyes nem vesztegette az időt, két éven át minden lehetőséget feltérképezve, megismerkedtek a szakma titkaival, gazdasági lehetőségeivel. Megalapították a SolarCity-t, amely túl azon, hogy önállóan is rentábilis vállalkozás, Musk többi vállalkozásának fontos kapcsává válik, mintegy megtestesítve az alapító által „egyesített terepnek” nevezett koncepciót, amelyben a különböző tevékenységeknek egymás hosszú távú támaszaként is jelentőségük van. Jelen állás szerint a Tesla által gyártott akkumulátorokat, a SolarCity is értékesíti, a SolarCity napelemekkel látja el az elektromos töltőállomásokat, és persze a Tesla és a SpaceX is számtalan működési titkot oszt meg egymással.

Hyperloop Los Angeles alatt

Musk a napokban bejelentette, majdnem teljesen elkészült az első alagút Los Angeles alatt, amelyben a járművek 6 perc alatt eljuthatnak a város egyik szélétől a másikig. Jelenleg autóval 45 percig tart az út. Az eddig napvilágot látott részletek szerint a felszínről peronok süllyednek majd le gyalogosokkal, kerékpárosokkal, autókkal egyaránt egy csőbe, amelyben gyakorlatilag nincs légellenállás, a kapszulák súrlódásmentesen haladnak a vékony légpárnán. A Hyperloop (egyelőre) 250 kilométer/óra sebességgel juttatná el az utazókat a céljukig. Az avatás december 10-én lesz, az első napon a közönség ingyen tesztelheti a futurisztikus közlekedési módot. Musk szerint egy biciklista számára később sem kerül többe egy buszjegy áránál a Hyperloop. Majd üzent híveinek a Twitteren: „Megérte” – amivel a SEC által kirótt 20 millió dolláros büntetést kommentálta. Nem cáfolta, november 13. után új elnöke lesz a Teslának. A posztra legesélyesebb James Murdoch, aki tavaly csatlakozott az igazgatósághoz, ám maradt a 21st Century Fox elnöke, most, a hírek szerint, testvérének, Lachlan Murdoch-nak adja át a kormányrudat. A Tesla kikecmergett a veszteségek poklából, a harmadik negyedévet 312 millió dollár nyereséggel zárta, míg az előző negyed mérlege még 717 milliós veszteséget mutatott. A társaság hat esztendővel ezelőtti tőzsdei bevezetése óta kétszer jött ki pozitív eredménnyel: 2013-ban 11 millió, 2016-ban pedig 16 millió dollár volt a nyereség. A Wall Street 12 százalékos árfolyam emelkedéssel honorálta a legújabb bejelentéseket.

Forgács Iván: Hogyan legyünk optimisták?

Forgács Iván
Publikálás dátuma
2018.11.11. 14:39

A történelmi „leckék” ellenére ma is meglepi az embert, például az évtized magyar kormányának szilárd társadalmi támogatottságát bámulva: az identitás elképesztő ereje. Főleg a kívülről átvett identitásé.
Jó lenne, ha az ember maga alakíthatná ki önazonosságát, magyarul: identitását. Ha addig keresné a választ a „hova csöppentem?”, „mi a helyem a világban?”, „hol az otthonom?”, „ki vagyok én?” kérdésére, amíg ki nem gyullad lelkében az útmutató fény. De meddig lehet vállalni, s esetleg még élvezni is az ezzel járó kínlódást, kételkedést, bizonytalanságot, az ezernyi tévedést, csalódást? Az önálló önazonosság-keresésre rámehet az egész élet. Sokkal egyszerűbb hát, ha kívülről szerezzük be azt a fránya identitást. Például örököljük a családtól, szeretett szüleinktől, akikben feltétlenül megbízunk. Vagy ha fiatalos lázadási kényszert érzünk ellenük, ott vannak a barátok, szerelmek, tanárok, kollégák. De megkaphatjuk egy bálványozott művésztől, bölcselkedő embertől is. Komolyabb bizonytalanság esetén a vallástól, bármely szervezett közösségtől. És persze a legfőbb, mindig rendelkezésre álló szolgáltatótól: a politikától.

Az identitás ereje

Ismert gondolatok ezek, és nem ahhoz szolgálnak bevezetésül, hogy megkérdőjelezzük az identitás természetes szükségletét, fontosságát az ember életében. Ami azonban a történelmi „leckék” ellenére ma is meglepi az embert, például az évtized magyar kormányának szilárd társadalmi támogatottságát bámulva: az identitás elképesztő ereje. És főleg a kívülről átvett identitásé. Ismerjük, mégis hajlamosak vagyunk alábecsülni ezt az erőt, mert úgy tűnik, amit nem mi izzadtunk ki magunkból, ahhoz nem ragaszkodunk annyira. Elhittünk egy hamisnak bizonyuló értékrendet? Valóságnak véltünk egy propaganda-mítoszt? Sóhajtunk egy mélyet, és eldobjuk magunktól. Követtünk egy bálványt, akiről kiderül, lop, csal, hazudik, vagy éppen embereket ölet? Párszor falba verjük vak fejünket, és keresünk egy másikat.
Ám időről időre kiderül, hogy nem így van. Bizonyára azért, mert az identitásunkat biztosító kész paneleket – történelmi mítoszok mesés igazságait, világnézeti elveket, morális értékeket – nem racionálisan választunk. A fejünkbe csak beszivárog belőlük valami, hogy vitákban képviselhessük, védhessük őket. De a szívünkben kapnak szállást, hogy annak lüktetéseivel folyamatosan áramolhassanak lelkünkben. Igaz életet sejtető érzelmi kötődés ez, nem csupán hasznos, hanem gyönyörűséges fogódzó, a mennyei megváltás záloga. Főleg, ha megváltóként szeretett, tisztelt emberek hintik belénk. Mozgósít, erőt ad, világosságot, értelmet lehel az életbe. Megteremti és óvja énünket.
Ki mondana le könnyedén erről a biztonságról? Ki tagadná meg pusztán józan megfontolásból önmagát? Ki dobná mosolyogva sutba megható mesék felemelő könnyeit, a mesélők bölcs hangú melegségét, a tanítók fejsimogatásait, a hősök vérét, a hittérítők áldó keresztjét, a büszkén ágazó csillagokat? Ki temetné el nyugodt szívvel az igazság hitében vívott küzdelmeit, s tenné meg lelkiismerete ítélőszéke előtt a keserű vallomást: "Rossz oldalon álltam, vétkeztem. Folytassuk tovább a semmiből!"
Bárki eljátszhatja persze, hogy jól felfogott érdekből kész szembe köpni önmagát. De szívtájékát nem tudja kitépni. Ott csak hosszú, fájdalmas beavatkozás tudja átkötni az ereket. Így aztán rendkívüli hatalma lehet azoknak, akik képesek identitást kínálni az embereknek.

A felbujtó tévésorozat

A régen legyártott felismerések újdonsága onnan fakadhat, hogy mindig valami más hívja elő őket a szellemi raktárból. Olykor egészen meglepő módon. E sorok írója számára egy orosz tévésorozat volt a felbujtó. (Ami az ő identitásáról is sejtethet ezt-azt.) A címe: Optimisták. Természetesen nem Sinkó Ervin regényének adaptációja, de a múlt századi történelem baloldalára tekintő téma felidézheti bennünk ezt a művet, amelyet ma sem árt leemelni a polcról.
A tavaly készült Optimisták az év legsikeresebb, de legalábbis legszínvonalasabb orosz tévésorozata volt, méltán kapott kategóriájában Arany Sas-díjat. Egyik producere Valerij Todorovszkij, aki remek stílusérzékével az orosz filmművészet egyik nagy ígérete volt, de idővel úgy vélte, a népszerűbb műfajok keretei között képes igazán friss hangvételű, töprengésre is késztető élményeket adni a nézőknek. A rendező pedig egy szintén magasan jegyzett orosz filmes, Alekszej Popogrebszkij.
A 13 részes sorozat sokszálú történethalmaza 1960-ban játszódik. A megerősödni látszó Hruscsov-korszakban, mikor a sztálini diktatúrától való elfordulás, az óvatos decentralizálás egyik jeleként a Szovjetunió nyitottabb külpolitikát próbál folytatni. Todorovszkij maga is csinált 2013-ban egy remek sorozatot ezekről az évekről, a hruscsovi érát máig jelölő Olvadás címmel. A két munkát erősen összekapcsolja az ábrázolás szemléletmódja: úgy láttatják kívülről, kritikusan ezt a szovjet világot, hogy közben a nézői nosztalgiákra is építenek, és megengedik az azonosulást a rendszert képviselő hősökkel. Az Optimisták egy lehetséges (bár valószínűleg polcon maradó) szovjet reformfilm bravúros stilizációja. Nem száll szembe az egykori kritikusan optimista, pártos hangütéssel, a kor hivatalos valóságképével, idealizált politikai hőseivel. És épp így lesz a benne megjelenő világ leleplezően keserű és elkeserítő. Alighanem Kovács András 1968-as Falakjának remake-je hatna ma hasonlóan.
Hőseink a külügyminisztérium Sztálin-barokkos, magasba törő épületében ügyködnek. Egy tanácsadó szerv, az Információs Elemző Csoport munkatársai, amelyet tapasztalt vezetői kádertemetőnek, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett fiatalok pedig jó ugródeszkának tartanak. Alapítója Ruta Karlovna, egy balti származású, amerikai kommunista nő, aki a kinti üldözések elől a Szovjetunióba menekült. Varázslatosan kemény, büszke és okos nő, az a típus, akit nem elcsábítani akarnak a férfiak, hanem izgalmas aurájában tartózkodni, élvezni hangjának, ruháinak, frizurájának, finom sminkjének, cigarettázásának erotikáját. A hatást egy kiváló litván színésznő, Severija Janušauskaitė éri el. Ám a fejére ültetik a megbízható, ám cserepadra került apparatcsikot, Birjukovot. Régi vágású káder, de az új, lazább közegben felszabadul embersége, nyitottsága. Szerepében a Leviatánból és esetleg a Szaljut-7-ből ismert új, vonzóan érces orosz sztár, Vlagyimir Vdovicsenkov remekel. Ruta és Birjukov között afféle klasszikus komisszár-parancsnok kapcsolat vibrál a bizalmatlanságtól egymás teljes elfogadásáig. Ezzel együtt lelkesen és sikerrel végzik feladataikat, melyek során rengeteg nehézséggel, sztálini beidegződéssel kell óvatosan szembeszállniuk.

Hinni akarnak

Szurkolunk nekik, és örülünk diplomáciai sikereiknek az új tónusú külpolitika kialakításában. Ám közben egyre fájdalmasabbakat sóhajtunk. Mert hát mik is a feladatok? Elérni, hogy Hruscsov hivatalosan megköszönje az amerikaiaknak szovjet tengerészek megmentését? Elintézni, hogy halála után rehabilitálják a Szovjetunió oldalán harcoló francia repülőszázad egyik hamisan, árulással megvádolt pilótáját, hogy testvére eljöjjön a hősi, közös küzdelemről szóló francia-szovjet film, a Normandia-Nyeman bemutatójára? Szakácskönyvet szerkeszteni, amelyet Hruscsov vihet majd ajándékba? Tisztára mosni Birjukov német, háborús szerelmét, mert ki akar vinni egy leleplező irodalmi kéziratot, és van nála pár példány a Zsivago Doktorból?
A csoportban dolgozó fiataloknak ráadásul még elkötelezettségüket is igazolni kell. Egyikük azért kerül bajba, mert Párizsban él a nővére. Találkozhat-e vele, mikor Moszkvába látogat? Valahogy összehozzák. Másikuk nagy öröme, hogy felvették a kommunista pártba, de már aznap meg kell élnie a lelki poklot, mert elveszti párttagkönyvét. Mámorítóan felszabadító érzés, mikor megkerül.
Számunkra különösen érdekes epizód, mikor hőseink fiatal amerikai diplomatákat hívnak meg saslikozásra egy állami nyaralóba. Köztük van egy magyar származású lány, Marika, aki elbeszélget Birjukovval 1956-ról: – Maguk lelőtték az apámat, mert saját elképzelése volt a népem boldogságáról. – Marika, ez nem olyan egyszerű – hebeg a férfi. aki szintén részt vett a felkelés leverésében. – Maga a családomra, a barátaimra lőtt, és most itt saslikozunk. – 1956-ban ellenőrzésünk alá kellett vonnunk a helyzetet, hogy ne legyen még több áldozat. – Tudom. Ahol vágják a fát, ott hullik a forgács. De egy napon maga is forgács lesz.
Ez a beszélgetés is szerepet játszik abban, hogy a sorozat végén Birjukov a változás mellé álljon, és megakadályozzon egy Hruscsov elleni keményvonalas összeesküvést. De világos, hogy a csoport élete nem fog változni. Egyik hivatalból a másikba, egyik ismerőstől a másikig, a KGB-és barátig, szeretőig, a központi bizottsági pártfogókig. Ám Birjukovék csinálják, látástól vakulásig. És nem az elit alsóbb szintjének is kijáró, fantasztikus privilégiumok miatt, hogy vacsorázhatnak a Darvak étteremben (amihez persze a titkárnő ügyessége is kell), pazar fogadásokon vehetnek részt, lehet Moszkvicsuk és normális lakásuk. Nem, másról van szó: nem akarják hagyni, hogy a hitük megtörjön. Hinni akarnak abban, hogy bármit tapasztalnak is, országuk, a fasizmus elleni háború győztese a kommunizmust, a társadalmi egyenlőség, a bőség, a szabadság világát építi. Mert ez tartja össze a személyiségüket. Ezt az identitást kapták a történelemtől.
Rajtunk nem fogott ki negyven év alatt ez a jövőkép. Nem hatottak igazán a hozzá kapcsolódó mítoszok sem. De mára kiderült, hogy nem azért, mert annyira okosak, józanok vagyunk. Csak épp másfajta identitást tudunk könnyen magunkba égetni. Európai keresztény nemzetit, múltba fordulót, idegenfélőt. Ez segít sokunknak végigküzdeni, elviselni a hétköznapokat, értelmet, célt magyarázni a világ káoszába. Aki életben tartja, esetleg még tovább is tüzeli, nyugodtan uralkodhat rajtunk.

Borpult - Egy merlot

Tompa Imre
Publikálás dátuma
2018.11.11. 13:29
A merlot és a cabernet franc borszolo – utóbbi Villány vezeto fajtájává vált – különösen jól érzi magát nálunk
Fotó: Shutterstock
Ez a Feketerigó a női princípium Bordeauxban.
Olyan bort ajánlunk ezúttal a Borpultra támaszkodó olvasónak, amilyet mi magunk is használunk az esték méltó befejezéséhez. Egy nap kerete a reggeli fekete tea és az esti merlot; napközben rendes ember nem iszik. Kiterjedt tapasztalataink és sok év hosszas kísérletezése után a merlot-nál kötöttünk ki, javasoljuk egy fárasztó nap végén a felhorzsolt lélek gyógyítására és az összekócolódott kedély kisimítására, különösen savproblémás embertársainknak. Az alábbiakban röviden érvelünk, hogy miért pont őt.
A borországoknak van számtalan autochton, egy sajátos ökológiai fülkében szocializálódott fajtája, ilyen nálunk mondjuk a csókaszőlő, melyet színe okán vadfeketének vagy cigányszőlőnek is hívtak volt, és vannak a világfajták, a többnyire jó termesztési tulajdonságú, főleg persze francia szőlők, melyekből a világon mindenhol szép bort lehet préselni. Ilyenek a Bordóban kifejlődött cabernet-k és a merlot is. Ezek közül kettő, a cabernet franc és a merlot különösen jól érzi magát nálunk is, a (Villány vezető fajtájává vált) franc a világon tán itt a legszebb, és a merlot-t is viszik, mint a cukrot. By the way, a cukorról jut eszünkbe, hogy lehet kapni édes merlot-t is, amibe zsákos napfényt kevernek, hogy a kevéssé igényes ízlésű fogyasztót lépre csalják vele. Édes merlot-val hatékony poloskairtást és tömegoszlatást lehet vállalni, mindenkit lebeszélünk róla, a merlot-ban a túlzottan édes íz hazugság, és nem finom, ahogy a térfogatleves, vagy a finomított kőolaj sem.
A merlot is a merle-ről (feketerigó) nyerte a nevét, ő a női princípium Bordeaux-ban, amennyiben a maszkulin, izomtibor cabernet-k mellett mindig a kerek és lágyabb, szinte édeskés felhangot hozza a házasságba, ha a cabsauv (cabernet sauvignon) a jang, akkor a merlot a jin, a hegy árnyékos oldala. Önálló fajtaborként is ez a kedvesség, kerekség, vörösborédesség és jól ihatóság jellemzi. Vannak súlyos, sűrű, mély és komplex változatok, mint a pomeroli Petrus vagy a (régebbi) Gere Solus, és van egy könnyű és vékony ivóbor-típus, ez utóbbiak közül ajánlunk két bevált panáceát az őszi estékre.
Az egyik kicsit vastagabb a másik egy kicsit lazább. Tóth Ferenc Egerben készíti tiszta, tehetséges és ivós borait, melyek különösen alkalmasak az öngyógyításra tartalmas egyensúlyuk és hibátlan tisztaságuk okán, valahogy mindig kicsit komplexebbek, mint egy átlagos, hétköznapi fogyasztásra szánt friss bor. 2013-as merlot-ja is kiegyensúlyozott, elég vastag, hozza a szilvás-áfonyás fajtajelleget, és noha elég magas alkoholtartalmú (14,5 százalékos), jó italú, lágy, kerek a csersav, a hordó enyhe csoki emlékképében dereng benne, hosszú a korty. A lazább verzió a szekszárdi Lajvér pincészet könnyed, modern, virágos-gyümölcsös merlot-ja 2015-ből (13,5 százalékos), ez is „kérek még”-típusú, jó italú, fajtajelleges vörösbor, mindkettő jó beszélgetéshez (a borban a legjobb a beszélgetés), de remek kiegészítője egy vadas marhának, marhasültnek, kacsának, és jól passzol a májfélék édességéhez. Nem hidegen, hanem 16-17 fokon szabad elkölteni, mindkettő kétezer forint körül érhető el.