A folyadékhiány a munkateljesítményt is ronthatja

Publikálás dátuma
2018.11.09. 14:37
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nemcsak a sportban, hanem akár a munkában is teljesítménycsökkenéshez vezethet a nem megfelelő folyadékfogyasztás.
Folyadékot az izzadáson, a vizelet-, székletürítésen kívül kilégzéssel is vesztünk, napi 5-10 százaléknyit. Fizikai aktivitás, sportolás pedig további vízvesztést eredményez. Ha felborul a vízháztartás, átrendeződik a véreloszlás, megváltozik a vérkeringés is: csökken a vérnyomás, nő a pulzus, romlik az izomzat és a bőr keringése, amelyek a hőleadást és a teljesítményt is rontják, továbbá terhelik a szívet, a tüdőt.

Mi történik 2 százaléknyi folyadékvesztéskor?

Romlik a közérzet, a koncentráció és a reakcióidő, ami teljesítményromlást is eredményez, legyen szó munkáról vagy sportról. 

Mi történik 3-5 százaléknyi folyadékvesztéskor?

Kiszárad a szánk, és mivel a gyengülnek a vese kiválasztási folyamatai is, álmosság, émelygés, hangulatzavar, izomgörcs, hallucináció és ájulás is kialakulhat.

Mit tehetünk a munkahelyen?

A European Hydratation Institue (EHI) arra hívja fel a figyelmet, hogy elsősorban új, tudatos szokásokat kell bevezetnünk a megfelelő hidratáció érdekében, amelyek nem csak az ismert napi 8 pohár víz elfogyasztását foglalják magukban. Szervezetünk folyadékveszteségének 20-30 százalékát magas víztartalmú ételekből - zöldségekből, gyümölcsökből, levesekből - kellene pótolnunk, a fennmaradó 70-80 százalékot pedig folyadékból, elsősorban vízből, gyógyteákból.
A légkondicionálás miatt alacsonyabb a páratartalom, ezért több folyadékot veszítünk a légzéssel és a bőrön keresztül, ezért fokozottan kell figyelni a magas folyadéktartalmú ételek és italok fogyasztására. Ülő munka esetében a napi folyadékszükséglet átlagosan 2-2,5 liter - mondta Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sporttáplálkozási szakembere.
A fizikai munka esetében az izzadás gyakran meghaladja a folyadékbevitel mértékét, és mindezt nyáron a súlyosbítja a forró környezet. Ilyenkor akár 6 literre is nőhet a napi folyadékszükséglet. Ekkor gyakrabb szüneteket kell tartani, amikor visszanyerhetjük az energiánkat és ihatunk vizet. A rövid szünet nem csökkenti a teljesítményt vagy a hatékonyságot. A megfelelő hidratációval viszont hosszútávon fenntartható a munkavégzés hatékonysága.

Sport közben

„Talán furcsán hangzik, de jó lenne, ha minden sportolónak lenne egy személyes hidratációs terve, amelynek kidolgozásában dietetikus és edző is közreműködik”

- mondta Szarka Dorottya.

  • A sportolóknak az egész nap hidratálnak kell lenniük, nem csak az edzések alatt. A cél az, hogy egész nap lépést tartsanak a folyadékszükségletük változásaival, alkalmazkodva az aktivitás szintjéhez és a környezethez.
  • Érdemes hidratációs tervet kidolgozni az edzés és a versenyzés időszakára. Ennek olyan információkra kell támaszkodniuk, mint az izzadással járó folyadékveszteség, az ivási lehetőségek, valamint a szomjúságról és a megfelelő folyadékmennyiségről szóló személyes benyomások.
  • Közhelynek hangzó aranyszabály: minél többet izzadunk, annál többet igyunk. Általában 15-20 percenként 150-300 ml folyadékot kell inni sportolás közben.
  • Fontos az elveszített folyadék só- és ásványianyag-tartalmának - nátrium, kálium, klorid, magnézium, cink, vas vagy réz - figyelembe vétele. Az egy órát meghaladó edzések, versenyek során a legoptimálisabb választás a vér összetételéhez, úgynevezett ozmotikus nyomásához hasonló (izotóniás) folyadékot fogyasztani.
A szakember szerint mindazoknak, akik komolyan sportolnak, nagyobb megmérettetésre készülnek, mindenképpen érdemes sportdietetikai tanácsadáson részt venniük, mert megfelelő étrenddel és hidratációs tervvel komoly teljesítményjavulást is elérhetnek. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.18. 11:03

Refluxa bárkinek lehet

Publikálás dátuma
2018.11.08. 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP
„Divatos” betegség, ennek ellenére keveset tudunk róla. A reflux-terapeuta a típusai mellett azt is ismertette, hogyan alakul ki, és mit tehetünk ellene.
Az egyik leggyakoribb emésztési probléma a túlzott gyomorsav-termelődés. Ha ilyet tapasztalunk, elszaladunk a gyógyszertárba savlekötőért, ami azonban csak pillanatnyi segítség: a tüneteket elnyomja, de nem törődik az okokkal - mondta a Népszavának Mikoly Kriszta reflux-terapeuta.

Három fajtája van

Refluxnak azt az állapotot nevezik, amikor a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe és égő érzetet okoz. Létezik csendes, savas és epés reflux. Az első esetén a sav gőze áramlik fel a torokba, ezzel fájdalmat, szárazságot, gombócérzést, rekedtséget, de akár köhögési ingert is okoz. Ezt szájszárazság, orrdugulás, néha fülfájdalom is kísérheti. Gyakori, hogy a fülészeten derül ki a probléma valódi oka. Epés reflux esetén a gyomor mindkét záróizma ereszt, így az epeváladék a gyomorba kerülve hígítja annak savas közegét, ezáltal megzavarja az emésztés folyamatát. Ilyenkor a szánkban kellemetlen, keserű ízt érzünk.
A gyomor az elfogyasztott táplálék megemésztéséhez savat termel, de hogy saját magát ne eméssze meg, nyák képződik, ami védi a falat alkotó sejteket a károsító hatásoktól. Ameddig a sav a gyomron belül marad, minden rendben van, az azonban gondot okoz, ha a gyomor és a nyelőcső közötti körkörös izomzat működésében zavar keletkezik Ilyenkor a gyomorsav, illetve a savval kezelt emésztett táplálék visszajuthat a nyelőcső alsó szakaszába. Ez a savas reflux jelensége. Mivel a nyelőcsőnek nincs savtól védő „berendezése”, az alsó szakaszt bélelő sejtek csak bizonyos ideig képesek ellenállni a maró hatásának, ha károsodnak, nyelőcsőgyulladás alakul ki.

Leggyakoribb tünetei:

  • Gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér.
  • Savas felböfögés, amelynek során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel, és nyelési nehézségeket okozhat.
  • Égő érzés a mellkasban, ami a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is.
  • Rekedtség
  • Fáradtság
  • Szívinfarktushoz hasonló mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként.

Fő ok: hasűri nyomás

A nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom alaphelyzetben zárva van, csak addig nyílik meg, amíg a táplálék áthalad rajta. Reflux esetén az alulról ránehezedő hasűri nyomás miatt kinyílhat a záróizom. Hasűri nyomás keletkezhet a gyomortartalom megnövekedésétől, például ha teleesszük magunkat. De az is lehet, hogy hiányzik egy enzim a szervezetből, ami puffadást okoz a belekben és a hasi elhízás is jelentősen növelheti a nyomást. Vannak olyan gyakorlatok, például a hasprés, - felülések, vagy amikor magunkra húzzuk a lábunkat - , amelyek fokozzák, de akár egy szűk ruha, különösen nadrág is okozhatja. Az ülőmunka is jelentős rizikófaktor. 
„Reggel ugyan még fitten, üdén, kihúzzuk magunkat asztalunknál, de félóra múlva már biztosan összegörnyedve ülünk a székünkön. A C-alakban ülés, sok más káros hatás mellett befelé irányuló nyomást gyakorol a hasunkra, ezzel növeli a hasűri nyomást.”

Ilyenkor minden felfelé, a gyomor felé nyomódik. A rekeszizom egy darabig ezt ellensúlyozza, ha azonban állandósul a nyomás, a kötőszövetei meggyengülnek, kinyílik a gyomorszáj. 
Ez a probléma bárkinél jelentkezhet rövid időre. Terhesség esetén a magzat növekedése miatt átrendeződnek a belső szervek, ami időlegesen szintén fokozhatja a hasűri nyomást, ezáltal megjelenhetnek a reflux tünetei is.
„Néhány altató- és nyugtatószer ellazítja a gyomorszájat, ezért ezek hosszú ideig tartó szedése növeli a reflux kialakulásának esélyét.”

A gravitáció segíthet

Ha könyvekkel, de akár egy téglával megemeljük az ágy fej felőli részét 10-20 centivel, vagy a matrac és az ágykeret közötti részt szélesítjük párnákkal, az segíthet. Bizonyos - erős-fűszeres, főtt paradicsomos – ételek fogyasztását kerülni kell. A bő zsiradékban sült ételek, a rántott dolgok, az édességek, a kávé, a szénsavas italok és a dzsúzok is tiltólistásak, mert irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját. Célszerű naponta többször keveset enni, fontos a megfelelő folyadékfogyasztás, lehet pH-növelt, (8,8-as) vizet inni, és kerülni kell a haspréseket, viszont célszerű naponta megnyújtani az izomzatot – ajánlotta a szakember.
Szerző
Témák
reflux

Két dollárba kerülne, de nem költenek rá, így milliók halnak meg

Publikálás dátuma
2018.11.07. 21:04
Illusztráció
Fotó: AFP
Az OECD előrejelzése szerint akár 2,4 millióan halhatnak meg az úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben a világon, pedig egyszerű és olcsó intézkedésekkel meg lehetne akadályozni.
Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig - írta az MTI a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett jelentése alapján. A becslések szerint Dél-Európa országaiban a legnagyobb a kockázat: Olaszország, Görögország és Portugália lesz az élen az OECD-országok között a fertőzések okozta halálozási arányok toplistáján.
A modern orvoslás egyik legnagyobb fenyegetésével szembe lehetne szállni a jobb higiénia előmozdításával, az antibiotikumok indokolatlan felírásának befejezésével, a betegek gyorstesztelésével, hogy eldöntsék, baktérium- vagy vírusfertőzés miatt fordultak-e orvoshoz, a gyógyszerfelírás késleltetésével, valamint tömegtájékoztatási kampányokkal. Négy halálesetből három megelőzhető lenne, ha évente fejenként csak 2 dollárnyi (560 forint) összeget költenének az országok olyan egyszerű dolgokra, mint a kézmosás vagy a szükségtelen antibiotikum-felírás megállítása - áll az elemzésben. Akár egy éven belül is kifizetődnének egy-egy átfogó egészségügyi intézkedéscsomag befektetései, hosszú távon pedig évente 4,8 milliárd dollárt lehetne megtakarítani a jelentés szerint.
Az összes vizsgált országban átlagosan 17 százalék volt az antibiotikumrezisztens fertőzések aránya 2015-ben, de jelentős különbségek mutatkoztak az egyes országok között. Törökországban, Koreában és Görögországban hétszer akkora az arány (nagyjából 35 százalék), mint Írországban, Hollandiában és Norvégiában, ahol a legalacsonyabb (5 százalék) a ráta. Magyarországon 22,2 százalékot mértek. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban már most magas az arány, és a becslések alapján növekedni is fog. Brazíliában, Indonéziában a fertőzések 40-60 százaléka már most rezisztens. Ezekben az országokban a fertőzésekkel összefüggő halálozási arány növekedése 4-7-szer akkora lehet 2050-ig, mint az OECD-országoké.
Noha a rezisztens fertőzések átlagos növekedése lassulni látszik, a jelentés szerint komoly okok vannak az aggodalomra. Az OECD-országokban az úgynevezett második és harmadik vonalbeli, tehát a legfejlettebb és a leghatásosabb antibiotikumoknak is ellenálló fertőzések aránya 2030-ra 70 százalékkal növekedhet az előrejelzések szerint a 2005-ös arányhoz képest.
Leginkább az egyévesnél fiatalabb gyerekek és a hetvenévesnél idősebbek vannak kitéve az antibiotikumoknak ellenálló fertőzéseknek, amelyek a férfiaknál nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nőknél.
Frissítve: 2018.11.08. 08:23