Jó hír a "pacsirta" típusú nőknek

Publikálás dátuma
2018.11.06. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A korán kelő nőknél kisebb eséllyel alakul ki mellrák - idézte a BBC hírportálja egy új brit kutatás megállapítását.
A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében - írta az MTI.
Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is. Azonban az egyes emberek biológiai órái "nem ugyanazt az időt mutatják".
  • A "pacsirták" az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el.
  • A "baglyoknak" nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el.
 A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának vagy bagolynak "programozzák". Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából. Kiderült, hogy akik genetikailag "pacsirták", azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik "bagolynak" programoztak.
Mivel ezeket a génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában. Minden hetedik brit nőnél alakul ki mellrák élete során, pedig a kutatás csak egy rövid, nyolcéves szakaszt vizsgált. Ebben száz "bagolyból" kettőnél, száz "pacsirtából" egynél alakult ki tumor.
A mellrák fő kockázati tényezői az életkor és a családi hajlam, a Brit Rákkutató Intézet szerint az esetek nagyjából negyedét meg lehetne előzni. Egyértelmű alvási tanácsot azonban korai lenne adni, mivel további kutatásoknak
"kell még felderítenie, milyen okok miatt nagyobb a mellrák kockázata a bagoly típusúaknál, mint a pacsirtáknál"

- mondta Richmond.

Témák
mellrák alvás

Évezredes vízvezeték került elő épségben Vas megyében (képek)

Publikálás dátuma
2018.11.06. 16:46

Fotó: Varga György / MTI
Egy Szombathely felé tartó, 25 kilométeres földalatti vezetéket tártak fel a régészek. Fénykorában naponta akár 80 ezer köbméter vizet is szállíthatott.
25 kilométer hosszúságban tártak fel kedden a szombathelyi Savaria múzeum munkatársai egy római kori vízvezetéket Dozmat közelében, számol be az MTI. Az eddig feltárt szakasz Bozsok és Szombathely között, a föld alatt fut.
Az egykori vízvezeték naponta akár 80 ezer köbméter vizet is képes volt Savariába - a mai Szombathely területére - eljuttatni.
Szerző

A személyiségjegyek is összefügghetnek a szívbetegségekkel

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A magas vérnyomás vagy a koszorúér-betegség kapcsolatba hozható azzal, kinek milyen a vérmérséklete - derítették ki a Semmelweis Egyetem kutatói, akik a személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálták.
A magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel kapcsolatba hozható temperamentumtípusokat az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítania. A Semmelweis Egyetem honlapján megjelent tájékoztatás szerint a  Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatásának eredménye a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá. Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével. Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: 
  • depresszív
  • ciklotím - hangulatingadozó
  • hipertím - optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkező
  • ingerlékeny
  • szorongó
Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet. A kutatás eredménye szerint az átlagosnál kisebb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri betegség az úgynevezett hipertím temperamentumtípusnál, akik örökmozgók és agilisebbek társaiknál - mondta az M1-en Nemcsik János, a kutatásban résztvevő családorvos. A betegek temperamentumtípusa nagyban befolyásolja a betegséghez való hozzáállásukat, de már a prevenció szempontjából is meghatározó lehet. Korábbi kutatások kimutatták, hogy különböző temperamentumtípusoknak komoly kapcsolatuk van a dohányzás és alkoholfogyasztás vagy éppen a koros elhízás kialakulásával - jegyezte meg. A négy éve zajló kutatás eredményei alapján látszik, minél markánsabb az úgynevezett hipertím jellemvonás a koszorúér CT angiográfiával vizsgált betegeknél (CCTA), annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorús erei. Az eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, de nem általánosíthatóak minden betegcsoportra. A projekt másik elemében a kutatócsoport azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés tárható fel bizonyos affektív temperamentumok és a magasvérnyomás-betegség kialakulásának időpontja között. Korábban a temperamentumok és a hipertónia kapcsolatát közvetítő folyamatokat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy hipertím temperamentummal jellemezhető magasvérnyomás-betegeknél emelkedett az ideg-és feltehetőleg érvédő hatású agyi eredetű neurotróp faktor (BDNF), míg a domináns ciklotím, szorongó, depresszív és ingerlékeny temperamentumú hipertóniás betegek BDNF szintje alacsonyabb. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálatok csak keresztmetszeti, vagy legfeljebb rövid követési idejűek, tehát pontos ok-okozati viszonyokra egyelőre nem engednek következtetni. A kutatás azért fontos, mert Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek a fő halálokok, és bár javulás figyelhető meg a 90-es évek végéhez képest, európai uniós viszonylatban 2014-es adatok alapján továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk. Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabbak voltunk, míg a stroke halálozás tekintetében is az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozunk. A magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek azonosítása a páciensek célzottabb kezelését vonhatja magával, de a jelenleg elérhető rizikóbecslő módszereknek vannak korlátai. A Semmelweis Egyetem az élet folyamán stabil személyiségjegyek és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolatokat feltáró kutatása ezen módszerek tökéletesítésében segíthet.