Százezer katona gyakorlatozik a japán vizeken

Publikálás dátuma
2018.11.03. 12:01

Fotó: Kaila PETERS / AFP/Navy Office of Information
Az Egyesült Államok és Japán fegyveres erői – a USS Ronald Reagan repülőgép-hordozóval az élen – a térségben egyre aktívabb kínaiaknak üzentek az „Éles kard” keretében.
Míg Norvégiában a NATO történetének egyik legnagyobb hadgyakorlatát tartják, hogy egy elképzelt orosz agresszió elhárítását szimulálják, a Föld másik féltekén, Japán vizein szintén százezres művelet kezdődött. AZ „Éles kard” névre keresztelt gyakorlaton az amerikai flotta 57 ezer, japán védelmi erők 47 ezer embere vesz részt, de csatlakoztak hozzájuk kanadai hadihajók is. 
A hadgyakorlaton nyolc másik amerikai hadihajó mellett részt vesz a USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó, amely 90 harci gépet képes bevetésre indítani. Japán legnagyobb hajója, a Kaga helikopterhordozó és két romboló is csatlakozik a hadijátékhoz. A tengerészek elsősorban tengeralattjáró-elhárítást gyakorolnak, de egy partraszállási műveletet is végrehajtanak.  Az „Éles kard” mindenekelőtt Kínnak üzen. Peking egyre aktívabb a Dél-Kínai-tengeren, amelyet saját vizeinek tekint, de annak jelentős részére igényt tart Japán, Tajvan, a Fülöp-szigetek és Vietnam is. Kína stratégiai célja, hogy olyan flottát fejlesszen, amellyel szükség esetén a part menti vizekről kiszoríthatja a nyílt óceánra az amerikai hajókat, vagyis a saját érdekei szerint rendezheti a régió sorsát. 
Szerző

Hazugságvizsgáló avatárok lesznek az EU új határőrei

Publikálás dátuma
2018.11.03. 11:30

Egy új EU-s fejlesztés előzetes azonosítást kérne a beutazni kívánóktól, akiknek egy mesterséges intelligencia által működtetett hazugságvizsgálaton is át kellene esnie.
Több mint 700 millió ember lép be az EU-ba minden évben, és számuk gyorsan emelkedik. Az utazók és járművek nagy száma egyre nehezebbé teszi a határőrizeti szervek számára, hogy betartsák a szigorú eljárási szabályokat. Az EU által létrehozott projekt, az IBORDERCTRL során „intelligens ellenőrzőrendszert” építenek ki, amelynek célja a törvénytisztelő és jó szándékkal érkező utasok mozgásának meggyorsítása, hatásos és biztonságos módszerek alkalmazása az illegális menekültek kiszűrésére, a bűnözés és a terrorizmus megakadályozása. A rendszer online működik, a belépni szándékozóknak fel kell tölteniük útlevelüket, vízumukat, és bizonyítékokat anyagi helyzetükről, azután válaszolniuk kell egy komputer-animált határőr (avatár) kérdéseire. A „megtévesztés érzékelésnek” nevezett egyedi technikával kielemzi a belépni szándékozó mikro-arckifejezésváltozásait, amelyekből a hazugságokra próbál meg következtetni. Ez az előzetes felmérés csak az első lépés. A második fázisban, amely már a valós határon történik, az alacsony kockázatúnak ítélt utasokat gyors újraellenőrzés után továbbengedik, a magas kockázatúakat részletesebb vizsgálatoknak vetik alá. Itt már valódi határőrök kézi készülékeikkel ellenőrzik az információkat, a fényképeket, utóbbiakat összevetik a korábbi határátlépések alkalmával készültekkel, megvizsgálják az ujjlenyomatokat, tenyérér-szkennelést és arcletapogatásos összehasonlítást végeznek, majd újraszámítják a kockázatokat. A próbaüzemet Magyarországon, Görögországban és Lettországban végzik. A The Guardian szerint a 4,5 euró milliós projektet szakértők keményen bírálták. Bruno Verschuere amsterdami bűnügyi pszichológusprofesszor szerint a mikro-arckifejezések vizsgálatának nincs semmilyen tudományos megalapozottsága, nem lehet belőlük megállapítani valaki hazudik-e vagy sem. 
Szerző

Íme, Irán válasza az amerikai fenyegetésre

Publikálás dátuma
2018.11.03. 10:40

Fotó: Tasnim News Agency / Wikipedia
Bejelentették a Kowsar vadászgépek sorozatgyártását. Nyugati szakértők szkeptikusak, hogy jó lesz-e valamire.
Irán megkezdi a saját fejlesztésű Kowsar (fárszi nyelven villámlás) harci gépek sorozatgyártását  jelentették be szombaton az állami televízióban. Amír Hatami védelmi miniszter szerint a száz százalékban hazai gyártású a gépek hamarosan kellő számban állnak majd hadrendbe.  Nyugati megfigyelők szerint a Kowsar nem más, mint az 1960-as években készült amerikai F-5 könnyű vadászgépek másolata, esetleg szénszálas anyagok felhasználásával. Harcértékét ránézésre csekélyre értékelik, arra viszont mindenképpen jó lehet, hogy kiképezzék az iráni harci pilóták új generációját. Vár az iráni hadsereg jelentős erőt képvisel, a légierő meglehetősen gyenge: néhány tucat elavult szovjet-orosz és az 1979-es iszlám forradalom előtt gyártott amerikai gépből állhat. Az ország gazdasága gyenge lábakon áll, amit az amerikai szankciók csak tovább súlyosbítanak, így kétséges, hogy Irán valóban képes lesz-e modern harci gépeket gyártani.

Újabb szankciók jönnek

Teherán régóta igyekszik demonstrálni fegyveres erőinek képességeit, hogy elrettentse ellenségeit – az Egyesült Államokat, Izraelt vagy Szaúd-Arábiát – egy katonai akciótól. Ebbe a sorba tartozik az ország nukleáris programja is, ami Teherán szerint békés célú, de ezt sem Washingtonban, sem Tal-Avivban nem hiszik el. Az Egyesült Államok idén májusban kilépett abból a megállapodásból, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja mellett Németország, valamint az önálló jogalanyként fellépő Európai Unió 2015-ben kötött meg az ajatollahok rezsimjével. Annak értelmében megszüntették az Irán ellen korábban elrendelt gazdasági szankciókat, cserébe pedig Irán vállalta, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek kifejlesztésére.   Donald Trump elnök azonban azt állítja, hogy rossz alkut kötöttek, Irán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget, valójában nem hagyott fel az atomfegyver előállítását célzó próbálkozásokkal, és a megállapodás különben sem korlátozta Irán rakétafejlesztési programját. Az utóbbi állítás vitathatatlanul igaz, az előbbit azonban cáfolja a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amely szerint Teherán igenis betartja vállalásait. Hétfőtől ennek ellenére életbe lépnek az iráni olajipart sújtó büntető amerikai intézkedések, ami már kifejezetten érzékenyen fogja érinteni a perzsa államot – feltéve, ha Washington nem marad egyedül ezzel a szankcióval. Az Egyesült Államok ezért kereskedelmi tilalom terhe mellett felszólította az Irántól olajat vagy olajtermékeket vásárló országokat, hogy szüntessék be a Teheránnal lebonyolított üzleteket.  
Szerző
Témák
Irán légierő