15 ezer katonával állítaná meg közép-amerikai bevándorlókat Trump

Publikálás dátuma
2018.11.01. 10:13
Az Egyesült Államok felé tartó hondurasi menekültkaraván Mexikóban, 2018. október 31-én
Fotó: Guillermo Arias / AFP
A "Hűséges hazafi" hadművelettel erősítenék meg az Egyesült Államok déli határait. Donald Trump szerint ez nem a félidős választások előtti kampány része.
Az amerikai elnök akár 15 ezer katonát is küldene az Egyesült Államok déli határaihoz a Közép-Amerika felől közeledő migránskaravánok miatt. Donald Trump erről a Fehér Házban beszélt újságíróknak, mielőtt floridai kampányútra indult.  „A migránsok nem fognak bejönni az országba” - erősítette meg Trump. Hozzátette: kormányzata fel fog készülni az egyelőre az amerikai határtól még mintegy 1600 kilométerre menetelő migránsok feltartóztatására. „A hadsereget már odarendeltük, körülbelül 5 ezer katonánk van (a határnál), és még további 10-15 ezer katonát küldhetünk” - mondta. 
A védelmi minisztérium eddig 5200 amerikai katona határra telepítéséhez adott felhatalmazást. A "Hűséges hazafi" névre keresztelt hadművelettel megerősítik a határvédelmet Texastól Kaliforniáig, a katonák létszámának növelése mellett logisztikai segítség érkezik a jelen lévő határőrizeti szervekhez. Ezenkívül a Nemzeti Gárda 2100 tagja szintén a határnál van már - írja az elnöki bejelentés kapcsán az MTI.
Újságíró kérdésre - hogy nem a jövő héten tartandó félidős választások előtti félelemkeltés motiválja-e a bejelentést - Trump határozott nemmel felelt, és azt hangsúlyozta: "a migráció rendkívül fontos téma".  Elemzők rámutatnak: nem ő az egyetlen elnök, aki erősíteni próbálta a déli határok védelmét. Elődje, Barack Obama 2010-ben a Nemzeti Gárda 1200 tagját küldte, míg George W. Bush elnök 2006-ban 6000 gárdistát rendelt a mexikói határhoz. Már 2006-ban megkezdődött a határőrizet megerősítése: utak és kerítések épültek, és kiépítették a határfigyelő rendszert is. Azonban mind Obama, mind Bush a Nemzeti Gárda tagjaira és nem a hadseregre támaszkodott, azzal érvelve, hogy a katonáknak nincs gyakorlatuk a határvédelmi feladatok ellátásában.
Szerző

Halálbüntetést kér az ügyész a pittsburghi támadóra

Publikálás dátuma
2018.11.01. 09:06
Scott Brady államügyész sajtótájékoztatója
Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP
Robert Bowers 11 embert ölt meg egy zsinagógában, kifejezetten antiszemita indítékból.
Egy szövetségi esküdtszék 44 rendbeli bűncselekmény miatt emelt vádat a pittsburghi zsinagógában tömeggyilkosságot elkövető Robert Bowers ellen, akire halálbüntetést is kiszabhatnak - jelentette be az illetékes államügyész szerdán. A 46 éves Bowers múlt szombaton 11 embert agyonlőtt és többeket - köztük négy rendőrt - megsebesített a pittsburghi Élet Fája zsinagógában. Scott Brady államügyész már a vádemelés bejelentése előtt közölte: halálbüntetést fog kérni a tettesre, aki a támadás közben antiszemita megjegyzéseket kiabált (Pennsylvania államban van halálbüntetés – 1990 óta méreginjekcióval hajtják végre – de 2015-ben a kormányzó moratóriumot hirdetett a végrehajtására). A vádirat megjegyzi: őrizetbe vételekor Robert Bowers egyértelművé tette, hogy „zsidókat akart ölni”.  „Ma megkezdődik az a folyamat, amely igazságot kíván szolgáltatni e gyűlöletes cselekmények áldozatainak” – fogalmazott közleményében Brady államügyész. Rámutatott egyúttal arra, hogy a vádemelés hozzájárulhat az áldozatok családtagjai, a zsidó közösség és a város gyógyulási folyamatához is. Brady leszögezte: hivatala erőforrásokat nem kímélve munkálkodik majd azon, hogy az áldozatok emlékének elégtételt adjon. Robert Bowers, aki kamionsofőr, előzetes letartóztatásban van, elutasították, hogy óvadék fejében szabadlábon védekezhessen. Első kihallgatására csütörtökön kerül sor. Közben az a pittsburghi kórház, ahol a sebesülteket ápolják, bejelentette: két, eddig életveszélyben lévő rendőr állapota javult. Dr. Donald Yealy, a kórház sürgősségi részlegének vezetője szerdán optimistán nyilatkozott: a sebesültek felépülnek majd, bár gyógyulásuk hosszadalmas lesz.  

Győzelemre trenírozzák az orosz fiúkat és fegyvert adnak a kezükbe a megszállt félszigeten

Publikálás dátuma
2018.10.31. 18:19

Fotó: AFP
A társait a kercsi iskolában halálra gyilkoló fiú is joggal tartotta magánál csőtáras vadászpuskáját.
Kiskorúakból álló úgynevezett ifjúsági hadsereg működik mintegy hétezer taggal az Oroszország által elcsatolt Krím félszigeten lévő különleges státusú Szevasztopol városában - hozta nyilvánosságra a Krími Jogvédő Csoport nevű szervezet szerdán. A csoport emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jog tiltja a háborús propagandát és a megszálló országnak saját hadserege népszerűsítését. Az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint a fenti adatot Szevasztopol "kormánya" hozta nyilvánosságra. A jogvédők a város "parlamentjének" honlapjára hivatkozva közölték, hogy az "iskolások orosz mozgalma" és az "ifjúsági hadsereg" nemrég 1800 új tagot vett fel. Márpedig a "azt a nemzetközi dokumentumot amelyik tiltja a gyermekek olyan irányú nevelését, hogy pozitív kép alakuljon ki bennük a katonai, illetve paramilitáris csapatokról, a háborúról, valamint kedvet csináljon nekik a megszálló hadseregben való szolgálatra, Oroszország 1993. augusztus 23-án ratifikálta" - mutatott rá Irina Szedova. A jogvédő szervezet szakértője szerint az efféle "katonai, hazafias nevelésnek" titulált foglalkozásokon a Krím félszigeten élő gyerekeket és fiatalokat lőfegyverekkel való bánásmódra, egyenruha viselésére oktatják. A tinédzser korúakat megismertetik a különböző típusú fegyverekkel, ökölharcot oktatnak, valamint a katonai tudományok alapjait tanítják nekik. "Az egyik legalapvetőbb érték, amit a tudatukba ültetnek ezeken az órákon, az a háborús győzelem. Az efféle nevelésnek köszönhetően a gyermekek tudatában végbemegy a Krím megszállásának és a félkatonai alakulatoknak a legalizálódása" - fejtette ki a szakértő hozzátéve, hogy felnőtté válva ezek a gyerekek megtanulják magukat Oroszország állampolgárainak érezni, és megvédeni a megszálló hatalom érdekeit akár paramilitáris fegyveres csoportok tagjaiként is, mindez pedig a szakértő szerint súlyos megsértése a nemzetközi humanitárius jogi normáknak. Az a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov, aki október 17-én 20 embert megölt és további mintegy ötvenet megsebesített a Krím félszigeti Kercs egyik középiskolájában, engedéllyel tartotta magánál azt a lőfegyvert, amellyel iskolatársait lemészárolta, és tette elkövetése előtt járt lőgyakorlatra is. Közben Volodimir Jelcsenko ukrán ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország változatlanul semmibe veszi az emberi jogokat az általa megszállt Krímben. Adatai alapján 2014 és 2017 között 108 ezer embert telepítettek át Oroszországból a Krímbe egyértelműen azzal a szándékkal, hogy megváltoztassák az elcsatolt félsziget etnikai összetételét. Továbbra sem engedélyezik a krími tatárok érdekképviseleti szervezetének, a medzslisznek a működését. Az ukrán nyelven tanulók száma pedig drasztikusan visszaesett: a 2013-2014-es tanévben még több mint 13 ezren voltak, a 2017-2018-as évben már csak 172 diák maradt. A Krím 2014 tavasza óta tartó megszállása alatt eddig már több mint 12 ezer krími lakost hívtak be sorkatonai szolgálatra az orosz hadseregbe. Most ősszel esedékes a nyolcadik sorozás, mintegy háromezer krímit terveznek behívni katonai szolgálatra - írta az UNIAN.
Szerző